2026. november 23-24.
Grand Hotel Esztergom
Milyen a hangulat a HTE Infokom rendezvényen? Katt a videóra….
Program
2026. november 23-24-én, 28. alkalommal kerül megrendezésre a Hírközlési és Informatikai Tudományos Egyesület szervezésében a HTE Infokom 2026. A rendezvény széleskörűen foglalkozik az infokommunikáció (távközlés, informatika és média) aktuális műszaki, piaci és szabályozási kérdéseivel.
A konferencia célja, hogy lehetőséget teremtsen az infokommunikációs piac változásainak megismerésére, a legújabb műszaki megoldások, hálózat-, szolgáltatás- és alkalmazásfejlesztési elképzelések közzétételére, a tapasztalatok kicserélésére, az együttműködés elmélyítésére, a személyes és közvetlen kapcsolatok kialakítására.
A rendezvény ideje alatt a hazai infokommunikáció területén működő vállalatok és szervezetek kiállítóként is bemutatkoznak.
November 23. hétfő
délelőtt
Regisztráció
délelőtt
Megnyitó
Keynote előadások
délelőtt
Keynote előadások
HTE Fekete László-díj átadása
délelőtt
Állami szerepvállalás / támogatás
A humanoid forradalom küszöbén – Robotika az iparban és az otthonokban
délután
DNA az új Kódex - Hírközlés szabályozási jövőkép
Köbüki tévéje a jövőből - lesz-e árvíz a nappaliban?
délután
Mérnökök a jövőben – Tudás, utánpótlás és felelősség az AI korszakában
Az űrtávközlés helyzete a fokozódó űrversenyben
délután
AI -Natív Telco
Szekció 8
este
Vacsora
November 24. kedd
délelőtt
Regisztráció
délelőtt
Keynote előadás
délelőtt
Keynote előadás
délelőtt
Digitális légtér - Manuális repüléstől az autonóm műveletvégzésig
Next Generation SOC – Hogyan építsük fel a jövő biztonsági műveleti központját?
délután
Gigawattok nyomában - az AI-adatközponti boom
Digitáv (Telco kkv digitalizáció)
délután
Stabil alapok, változó környezet: infrastruktúra vállalatok a reflektorfényben
este
Zárószó
Konferencia megnyitója
Bancsics Ferenc
Keynote előadások
Oszkó Péter
Keynote előadások 2
HTE FEKETE LÁSZLÓ-DÍJ ÁTADÁSA
A HTE az ICT szakma jeles képviselőivel karöltve, a hazai távközlési és informatikai szegmens meghatározó szakembere, Fekete László emlékére hozta létre ezt a díjat. A kezdeményezés célja a friss generációk innovatív munkásságának elismerése, új ötletekre való ösztönzése.
Fekete László a magyar mobil távközlés egyik meghatározó fejlesztője volt több évtizeden keresztül. Korai halála arra ösztönözte pályatársait, hogy nevére egy innovációs díjat alapítsanak. Az alapítók a díjjal megemlékeznek Laci aktív tevékenységéről, és a jelen kor élő innovátorait ösztönzik arra, hogy pályázatukkal megmutassák, milyen sokan vannak, akik Laci szellemiségét követik. A pályázat kiírása szerinti legfontosabb feltétel, hogy az a szolgáltatás, amelyhez az innovációs tevékenység kapcsolódik, a pályázat beadásakor még aktív használatban legyen. De nem az innováció tárgyát értékeli a zsűri, hanem a fejlesztő tevékenységét: milyen szerepe volt az innováció elindításában? Mennyire volt komplex a feladat, és azzal hogyan birkózott meg? Példa lehet-e a pályázó tevékenysége az utána jövő generációnak, utat mutat-e a téren, hogy komplex feladatokat hogyan lehet jól menedzselni?
Kávészünet
Állami szerepvállalás/támogatás
Jamrik Péter
Kis Gergely
A humanoid forradalom küszöbén – Robotika az iparban és az otthonokban
A robotika 2025–2026-ban kritikus inflexiós ponton van: a humanoid robotok kilépnek a laborokból és a gyártósorokról, és egyre több helyen jelennek meg a mindennapi munkakörnyezetben, az idősek gondozásában, és hamarosan az otthonokban is. Ez a szekció arra vállalkozik, hogy a legizgalmasabb hazai és nemzetközi fejlesztéseken keresztül mutassa be, milyen valódi kihívásokat és lehetőségeket jelent ez a változás – emberi, szervezeti és technológiai oldalról egyaránt.
Ebédszünet
DNA az új Kódex - Hírközlési szabályozási jövőkép
A hírközlési iparág jövőjét határozza meg az Unióban a 2024-ben közzétett Fehér Könyvvel megindult és jelenleg is folyamatban lévő DNA (Digital Networks Act) jogalkotás. Az Európai Elektronikus Hírközlési Kódexet felváltó DNA célja, hogy a konnektivitás korszerű, egyszerűsített és harmonizáltabb jogi kereteit hozza létre, amely az EU versenyképességét segíti elő, fellendíti az innovációt, valamint a reziliens és fejlett digitális infrastruktúrába történő beruházásokat, melyek kritikus fontosságúak a mesterséges intelligencia, a felhő, az űrkutatás és más innovatív technológiák bevezetésének lehetővé tétele, a technológiai függőségek és kitettségek csökkentése szempontjából.
Köbüki tévéje a jövőből - lesz-e árvíz a nappaliban?
"Öregapám, látott már antennát? Hát, láttam is, meg ettem is" - kezdődik a klasszikus vicc. De vajon unokáink fogják még érteni ezt aviccet egy olyan korban, amikor a lineáris tévézés olyan furcsa, múltbéli szokás lesz, mint a petróleumlámpa tisztítása vagy a kazettás magnó visszatekerése ceruzával? A tévé évtizedeken keresztül központi szerepet játszott az otthonunkban. Amikor a Mézga család készüléke tönkrement, Köbükitől egy csodálatos 3D-s TV-t kaptak a jövőből - de az öröm csak addig tartott, amíg az öntözésről szóló híradó miatt a túlságosan élethű képernyő eláztatta az egész nappalit. Ma, 2030-hoz egyre közelebb, már egészen máshogy tévézünk, mint a távoli XX. században. Vajon mit hoz még a jövő - a készülékektől az új disztribúciós technológiákon keresztül a saját mindennapi szokásainkig? Erre a kérdésre keresi a választ az Infokom konferencia Média szekciója.
Sugatagi Gábor
Kávészünet
Mérnökök a jövőben - Tudás, utánpótlás és felelősség az AI korszakában
Ez a szekció azt vizsgálja, hogyan alakul át a mérnöki tudás, a csapatok működése és az utánpótlás kérdése az AI korszakában – és hogyan válhat a generációk együttműködése és a valódi szakértelem versenyelőnnyé egy egyre komplexebb technológiai környezetben.
A munka jövője az AI korszakában – Új készségek, új szerepek, új felelősség
Kerekasztal-beszélgetés
A mesterséges intelligencia ma már nem csupán technológiai kérdés. Egyre erőteljesebben formálja a munka világát, a vállalatok működését, a szakmai szerepeket és a karrierutakat. Miközben az AI új lehetőségeket teremt a hatékonyság növelésére és az innováció felgyorsítására, alapvető kérdéseket vet fel a tudás, a szakértelem és a felelősség szerepéről is.
Milyen készségek válnak nélkülözhetetlenné egy olyan világban, ahol az információk és megoldások egyre könnyebben hozzáférhetők? Hogyan változnak a szakmai szerepek és a vállalati elvárások? Mit jelent a jövőben szakértőnek lenni, és hogyan lehet felkészíteni a munkavállalókat az AI-val támogatott munkakörnyezetre?
A beszélgetés résztvevői a munkaerőpiac, az AI oktatás, a vállalati gyakorlat és a fiatal szakemberek nézőpontjából vizsgálják meg az AI hosszú távú hatásait.
Szó lesz az új kompetenciákról, az AI-tudatosságról, a felelős AI-használatról, a vállalatok előtt álló kihívásokról, valamint arról, hogyan alakítható ki olyan szervezeti és oktatási környezet, amely nemcsak alkalmazkodik a változásokhoz, hanem képes is kihasználni azok előnyeit.
A kerekasztal célja, hogy a technológiai lehetőségeken túl a humán és üzleti következményekről is párbeszéd induljon. Nem az a kérdés, hogy az AI átveszi-e az ember helyét, hanem az, hogy milyen tudásra, szemléletre és készségekre lesz szükség ahhoz, hogy az emberek sikeresen együtt tudjanak működni vele.
Az űrtávközlés helyzete a fokozódó űrversenyben
A világűrbe, különösen az alacsony Föld-körüli pályára helyezett műholdrendszerek mára kritikus infrastruktúrává váltak, biztosítva a globális és biztonságos kommunikációs, navigációs és megfigyelési képességeket. Ehhez jönnek várhatóan azon napelemparkok és adatközpontok, melyekkel kapcsolatban már milliós műholdszámról beszélnek a vállalatok. Ez a hihetetlen és már-már fenntarthatatlan ütemű fejlesztés a frekvenciagazdálkodást is komoly kihívások elő állítja. A panel első két előadása átfogó képet ad a technológiai és szabályozási környezet változásáról, megalapozva két speciális kérdéskörnek: kiváltják-e a műholdas rendszerek a földi mobil internetszolgáltatást a jövőben, illetve pontosan mekkora a probléma a valóságban ma a GNSS-alapú PNT szolgáltatások zavarása.
Kávészünet
Vacsora
Keynote 4
Kávészünet
Digitális légtér - Manuális repüléstől az autonóm műveletvégzésig
A dróntechnológia fejlődése az elmúlt években új szintre emelte a biztonsági, ipari, kreatív és agráralkalmazásokat. A szekció célja, hogy négy egymásra épülő, mégis önállóan is releváns témán keresztül mutassa be, milyen irányok formálják ma a hazai drónökoszisztémát, és hol jelennek meg a legfontosabb műszaki, üzemeltetési és piaci kérdések.
Gera Tamás
Hejja Róbert
SOC Evolution - Hogyan váljon reaktívból proaktívvá a védelmed?
Az idei Security Track szekció a jövő biztonsági műveleti központjainak (SOC) felépítésével és működésével foglalkozik. Dalos Ottó (TrendAI) bevezető gondolatai után a Yettel biztonsági vezetője, Hári Krisztián a telekommunikációs és kormányzati kommunikációs szektor kiberrezilienciájának új kihívásait mutatja be — különös tekintettel az 5G-re és a nagytömegű adatforgalom valós idejű védelmére. Barna Tamás (TrendAI) előadása a Next Gen SOC elvárásait szembesíti a 2026-os valósággal: hogyan váltható fel az eszközalapú fragmentáció egy egységes, AI-vezérelt, platform-alapú megközelítéssel, és miért válik a proaktív detekció stratégiai versenyelőnnyé. A szekció csúcspontját egy moderált kerekasztal-beszélgetés jelenti, ahol a Hungarocontrol, a NISZ, a Yettel és a TrendAI képviselői osztják meg tapasztalataikat.
Kerekasztal
Ebédszünet
Gigawattok nyomában – az AI-adatközponti boom
A generatív mesterséges intelligencia robbanásszerű térnyerése gyökeresen átírja az adatközponti iparág méretezési logikáját, energiaigényét és telepítési dinamikáját. A globálisan bejelentett AI-adatközponti kapacitások gigawattos nagyságrendben nőnek, Közép-Kelet-Európában pedig megjelentek az első konkrét fejlesztési tervek. Mindez a telekommunikációs szektort is közvetlenül érinti – mint az AI-kapacitások potenciális üzemeltetőjét, hálózati kiszolgálóját és végfelhasználóját.
Honnan kap villamos energiát egy 100+ megawattos AI-adatközpont Közép-Európában, Magyarországon ha a hálózati csatlakozási kapacitások már ma szűk keresztmetszetet jelentenek?
Hogyan kell újragondolni az adatközponti infrastruktúrát, ha egyetlen rack hőteljesítménye meghaladja azt, amit egy hagyományos terem teljes sora termel?
Milyen technológiai és üzleti ökoszisztéma szükséges ahhoz, hogy a régióban is megjelenjenek az AI Factory típusú fejlesztések – és hogyan kapcsolódnak ehhez a telekommunikációs szolgáltatók?
Mit mutatnak az EU Energiahatékonysági Irányelv szerinti első adatközponti adatszolgáltatások arról, hol tart valójában az iparág a fenntarthatósági célok teljesítésében?
Hol áll mindebben Magyarország – milyen privát és kormányzati fejlesztési irányok rajzolódnak ki az AI-képes adatközponti kapacitások kiépítésében?
A szekció ezekre a kérdésekre keresi a választ – az energia hozzáféréstől a fizikai infrastruktúra méretezésén át a nemzeti stratégiáig és az üzleti modellekig, négy előadásban, piaci, kormányzati és szabályozói oldalról egyaránt.
Digitáv (Telco kkv digitalizáció)
Szekcióvezető:
Kávészünet
Stabil alapok, változó környezet: infrastruktúra vállalatok a reflektorfényben
A távközlési infrastruktúrák ma a gazdaság és a társadalom kritikus alapját jelentik, ahol a kapacitás, a biztonság és az ellenálló képesség kulcstényező. Szekciónk áttekinti az európai fejlődési trendeket, konszolidációs folyamatokat és azok hatását a piacra, majd mindezt magyarországi kontextusba helyezzük. A hazai helyzetkép rávilágít a jelenlegi konszolidációs kihívásokra és a jövő fejlesztési irányaira. Kiemelt fókuszban áll, hogyan tehetők a hálózatok ellenállóbbá a működési zavarokkal szemben. A szekció célja, hogy közös gondolkodást indítson a stabil és jövőálló távközlési ökoszisztéma kialakításáról.
Zárszó, díjátadás
A konferencia támogatói
Arany szponzor
