A Puskás Tivadar díjasok összegyűjtött méltatásai (1960-2009)
1960
(átadva 1960. november 26-án)
Koczka László ny. postaműszaki igazgató, a magyar távbeszélő központok és hálózatok fejlesztése terén több évtizeden át végzett eredményes munkásságáért, s az egyesületünkben, annak alapítása óta folytatott állandó közreműködéséért.
Dr. Kozma László, a műszaki tudományok doktora, a Műszaki Egyetem dékánja, Kossuth-díjas, a távbeszélő szakosztály elnöke, a távbeszélő technika és az egyetemi oktatás terén kifejtett eredményes munkájáért és egyesületünkben – annak megalapítása óta folytatott – odaadó munkásságáért.
Dr. Barta István, akadémiai levelező tag, a Műszaki Egyetem rektorhelyettese, Kossuth-díjas, egyesületünk elnöke, a rádió- és televízió-technika fejlesztésében és az egyetemi oktatásban kifejtett eredményes munkásságáért és az egyesület alapítása óta kifejtett odaadó társadalmi munkásságáért.
1961
(átadva 1960. november 26-án)
Dr. Istvánffy Edvin, a műszaki tudományok doktora, műszaki egyetemi tanár. A mágneses anyagok kutatásában és a mikrohullámú technikában elért eredményeiért.
Fried Henrik mérnök, a félvezetőgyártás hazai megindításáért.
Molnár Pál mérnök, a koordináta rendszerű telefonközpont megtervezéséért.
1962
(átadva 1964. február 18-án)
Gergely Ödön, az Egyesület alapító tagja, aki kezdettől fogva lelkes szervező munkát és irodalmi tevékenységet fejtett ki és az utóbbi időben figyelemre méltó érdemeket szerzett a műszaki propaganda területén.
Makó Zoltán, a Rádió és Televízió Szakosztály vezetője és az Egyesület Intézőbizottságának tagja, aki mind az Egyesület társadalmi megmozdulásaiban, mind a szervező munkában jelentős részt vállalt és társadalmi úton nagymértékben előmozdította a műszaki fejlesztést szakosztálya területén.
Dr. Sárközy Géza, az Egyesület alapító tagja, a Nemzetközi Kapcsolatok Bizottsága és a Rendszertechnikai Bizottság vezetője, aki több hazai és nemzetközi értekezlet megszervezésében vett tevékenyen részt.
1963
(átadva 1964. február 18-án)
Kemenes Oszkár, az Egyesület Szabványbizottság és Alkatrész Bizottság tagja, aki széleskörű munkásságot fejtett ki az Egyesület említett Bizottságaiban és nagy érdemei vannak a híradástechnikai ipar vidéki üzemeinek műszaki fejlesztése terén.
Nádas Tibor, az Egyesület alapító tagja, a Műszaki Tudományos Bizottság vezetője, aki jelentős szervező munkát fejtett ki az Egyesület munkaterveinek összeállításában és több nemzetközi konferencia előkészítésében.
Tiborcz István, aki az Egyesület munkáját ráirányította a legfontosabb műszaki fejlesztési feladatokra, társadalmi úton nagymértékben elősegítette ezen feladatok megoldását és több műszaki kiállítást szervezett a híradástechnikai ipar eredményeinek népszerűsítésére.
1964
(átadva az 1965. május 8-i Közgyűlésen)
Bíró Ferenc, az Egyesület alapító tagja, a Szervezési bizottságának vezetője a rádiókommunikációs berendezések és termosztátok fejlesztése terén elért eredményeiért.
Budai Lajos, az Egyesület alapító tagja, a Távbeszélő Szakosztály vezetője, a telefontechnika fejlesztése terén szerzett érdemeiért.
Rédl Endre, az egyesület alapító tagja, a vákuumtechnika terén elért eredményeiért.
1965
(átadva az 1965. május 8-i Közgyűlésen)
Balogh Pál, az Egyesület alapító tagja, a híradástechnikai konferenciák kezdeményezője és az első konferenciák szervezője, a Híradástechnika című folyóirat szerkesztésében elért eredményeiért.
Dr. Izsák Miklós, az egyesület alapító tagja és hosszú időn keresztül főtitkára, a hazai átviteltechnikai fejlesztés megalapozása, valamint a középfokú és felsőfokú műszaki szakoktatás terén kifejtett tevékenységéért.
Magó Kálmán, az Egyesület alapító tagja és az Oktatási Bizottság vezetője, a legutóbbi években az Egyesület megbízott főtitkárhelyettese, a vákuumtechnikai kutatás terén elért eredményeiért.
1966
(átadva az 1966. február 1-jei Elnökségi Ülésen)
Czeglédy György, a Híradástechnikai Tudományos Egyesület alapító tagja, jelenleg az Elnökség tagja és a Külkereskedelmi Szakosztály vezetője. Nem csak az Egyesületben, hanem a magyar híradástechnikai iparban és a külkereskedelemben is hosszú idő óta jelentős munkásságot fejtett ki. Jelentős eredményeket ért el a professzionális híradástechnikai berendezések felszabadulás utáni exportjának megteremtésében és fejlesztésében.
Juvancz Endre, a Híradástechnikai Tudományos Egyesületnek 1954 óta tagja, jelenleg az Elnökség tagja. Az Egyesület Vezetőségének munkáját állandóan tevékenyen támogatja. Munkája különösen a híradástechnikai ipar aktuális problémáinak megoldására irányul, különös tekintettel a megbízhatóság kérdéseire. A nemzetközi munkamegosztás megszervezésében is jelentős érdemei vannak.
Nyári György, a Híradástechnikai Tudományos Egyesület alapító tagja, jelenleg az Elnökség tagja, a Rádió és Televízió Szakosztály Távközlési Munkacsoportjának vezetője. Jelentős szerepet játszott az Egyesület megalakulása utáni időben, a szervező munkában, különösen a híradástechnikai alkatrészek és professzionális vevőkészülékek fejlesztésében.
1967
(1965. évi teljesítményért, átadva az 1967. január 23-i Elnökségi Ülésen)
Boglár Gyula, Telefongyár Átviteltechnikai Gyártmányfejlesztési Osztály csoportvezetője, a Híradástechnikai Tudományos Egyesület alapító és elnökségi tagja, a Híradástechnika felelős szerkesztője. Az egyesület folyóiratának szerkesztésében hosszú idő óta jelentős tudományos munkát fejt ki. Nagy érdeme a folyóirat színvonalának emelése. A híradástechnikai iparban a korszerű átviteltechnikai berendezések fejlesztésében ért el kimagasló eredményeket.
Dr. Katona János, HIKI főosztályvezető, a Híradástechnikai Tudományos Egyesület alapító és elnökségi tagja, az Egyesület alapítása óta az Alkatrész Szakosztály vezetője. Nagy érdemeket szerzett az Egyesület nagy rendezvényeinek az előkészítésében és lebonyolításában. A passzív híradástechnikai alkatrészekkel kapcsolatos kutatómunkájával kiváló eredményeket ért el.
(1966. évi teljesítményért, átadva az 1967. január 23-i Elnökségi Ülésen)
Dr. Almássy György, TKI tudományos osztályvezető, a Híradástechnikai Tudományos Egyesület alapító és elnökségi tagja, a Konstrukciós Szakosztály elnöke. Mind az Egyesületben, mind szakmai téren kimagaslóan eredményes szakmai munkát végzett. A mikrohullámú mérőműszerek kutatása és fejlesztése területén jelentős sikereket ért el, ezen tevékenységének gazdasági kihatása is nagy. A felsőfokú oktatásban hosszú idő óta kiváló eredménnyel tevékenykedik.
Dr. Géher Károly, egyetemi docens, a Híradástechnikai Tudományos Egyesület elnökségi tagja. Nagy érdemeket szerzett az Egyesület és a Magyar Tudományos Akadémia közös rendezésében megszervezett Mikrohullámú Összeköttetések Kollokviumainak előkészítésében és lebonyolításában. A felsőoktatásban mind a Budapesti Műszaki Egyetemen, mind egyéb felsőoktatási formákban tevékenyen részt vesz. A hálózatelmélet területén értékes tudományos eredményeket ért el.
Susánszky László, TKI tudományos főmunkatárs, a Híradástechnikai Tudományos Egyesület alapító és elnökségi tagja, az Egyesület műszaki titkára. Igen aktív tevékenységet fejt ki az Egyesület életében, különösen a Rádió- és Televízió Szakosztályban tevékenykedik. Nagy érdemeket szerzett a hazai rádió és televízió műsorszóró hálózat létesítésében.
Dr. Valkó Iván Péter, BME tanszékvezető egyetemi tanár, a Híradástechnikai Tudományos Egyesület alapító és elnökségi tagja. Egyik megalapítója volt az Egyesület tudományos folyóiratának, a Magyar Híradástechnikának. Jelentős tevékenységet fejt ki a Félvezető Szakosztályban, úttörője az integrált áramkörökkel foglalkozó hazai kutatásnak. Mint a Budapesti Műszaki Egyetem Elektroncsövek és Félvezetők Tanszékének vezetője széles körű oktató tevékenységet folytat.
Váradi Imre, a Híradástechnikai Iparigazgatóság vezetője, a Híradástechnikai Tudományos Egyesület főtitkára. Hosszú idő óta tagja az Egyesületnek, az első Egyesületi Évkönyv elindítója és főszerkesztője. Nagy érdemeket szerzett az egyesületi élet fellendítésében. Korábban, mint az egyik nagy híradástechnikai vállalat igazgatója, jelenleg mint az iparág vezetője, kiváló munkásságot fejt ki, különösen a televízió és távközlési berendezések területén.
1968
Dr. Kőműves Frigyes kandidátus, a HIKI tudományos igazgatóhelyettese, a Híradástechnikai Tudományos Egyesület elnökségi tagja. Az Egyesület Vákuumtechnikai Szakosztályának életében tevékenyen részt vesz. Tudományos munkássága során jelentős eredményeket ért el a fénycsövekhez szükséges fénypor tökéletesítése terén és számos találmány is van. Mint a Híradástechnikai Ipari Kutatóintézet igazgatója, nagy érdemeket szerzett a hazai félvezető eszközök és passzív alkatrészek kutatásának megszervezésében és irányításában.
Pogány Károly, a Magyar Híradástechnikai Egyesülés osztályvezetője, a Híradástechnikai Tudományos Egyesület közgazdasági titkára és az Ipargazdasági Szakosztály vezetője. Az Egyesület munkáját nagy mértékben elősegítette ipargazdasági ankétok szervezésével és ilyen tárgyú előadások tartásával, továbbá az egyesületi pénzgazdálkodás megszervezésével. Jelentős munkásságot fejtett ki a magyar híradástechnikai ipar irányításában és az új gazdasági mechanizmusra való előkészítésében.
Dr. Vágó Artur kandidátus, a BME ny. r. tanára, a Híradástechnikai Tudományos Egyesület elnökségi tagja. A Telefontechnikai Szakosztályban annak alapítása óta tevékeny részt vesz. Hosszú időn át foglalkozott automatikus telefonközpontok fejlesztésével. Különösen az alközpontokat illetően voltak kimagasló műszaki megoldásai. A Budapesti Műszaki Egyetem Vezetékes Híradástechnikai Tanszékének vezető tanáraként a fiatal híradástechnikai mérnök generáció szakmai képzésében szerzett kimagasló érdemeket.
Víg István, a KGM Műszaki Főosztály főmérnöke, a Híradástechnikai Tudományos Egyesület alapító és elnökségi tagja, a Technológiai Szakosztály vezetője. A Technológiai Szakosztály vezetésében és az egyes vállalatok közötti tapasztalatcsere megszervezésében végzett áldozatos munkát. Hosszú időn át úttörő módon közreműködött a híradástechnikai iparág technológiai szintjének emelésében.
Dr. Winter Ernő akadémikus, a Híradástechnikai Tudományos Egyesület alapító és elnökségi tagja. A magyar rádiócsőgyártás kezdete, az 1920-as évek óta vezetője és megalapítója volt a tudományos alapokra fektetett csőgyártásnak. Számos önálló fejlesztési munkával megelőzte külföldi nagy cégek kutatóit, szabadalmai lényegesen hozzájárultak ahhoz, hogy a magyar rádiócsőgyártás versenytársa lett a legnagyobb csőgyáraknak. Munkássága elsősorban az oxidkatódok és újabban a gázkisülési csövek katódjaira terjed ki, ezenkívül a gázkisülések gyakorlati alkalmazásában, a fényporok technikájában és számos más területen ért el hazai viszonylaton túlmenő eredményeket.
1969
Dienes Béla, az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. vezérigazgatója, a Híradástechnikai Tudományos Egyesület Elnökségének és Végrehajtó Bizottságának tagja. A magyar híradástechnikai ipar területén hosszú időn keresztül kiváló szervező és irányító munkát végzett a Kohó- és Gépipari Minisztériumban. Mint az EIVRT vezérigazgatója, sokat tett a magyar vákuumtechnika és félvezető ipar fejlődéséért. Az általa vezetett Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. mind a mai napig megőrizte előkelő helyét az európai elektroncső- és fényforrásiparban. Munkájával komolyan támogatja az egyesületi életet. Elnöke volt az „Elektroncső 50 éve" jubileumi rendezvényeknek.
Komporday Aurél, a Híradástechnikai Ipari Kutató Intézet igazgatója, az Egyesület Elnökségének és Végrehajtó Bizottságának tagja. A felszabadulás óta vezető beosztásokban komoly érdemeket szerzett a magyar híradástechnikai ipar fejlesztésében. Előbb a KGM Híradásipari Igazgatóság főmérnöke, majd igazgatója volt. A Híradástechnikai Ipari Kutató Intézet vezetése alatt az elektronikai ipar aktív és passzív alkatrészeinek fejlesztésében, az integrált áramkör technika meghonosításában eredményesen működik. Aktív vezető szerepet visz a KGST munkájában. Egyesületi tevékenysége igen sokrétű, múlt évben a Megbízhatósági Szimpózium elnöke volt.
Kocsis Miklós, a Híradástechnikai Ipari Kutató Intézet osztályvezetője, a HTE Félvezető Eszközök és Integrált Áramkörök Szakosztály vezetője. A félvezető eszközök kutatásában jelentős eredményeket ért el a meghibásodási mechanizmus elméleti és kísérleti feltárásában és a gyártástechnológia megjavításában. Külföldi szakmai előadásai széles körű érdeklődést váltottak ki. Kiemelkedő a Szovjetunióban a Popov Tudományos Egyesületben elhangzott előadása, nevét ott megjegyezték és most újból vitára hívták meg. Szakosztályi vezető tevékenységét az egyesületben igen nagy lendülettel és lelkiismeretesen végzi.
1970
Dr. Ambrózy András, a Budapesti Műszaki Egyetem docense, a HTE Oktatási Bizottságának vezetője. Középfokú és felsőfokú oktatási kérdésekben több éven át társadalmi vonatkozásban is igen hasznos munkát végzett. Az évente kiírásra kerülő Diplomaterv-pályázat, melynek dr. Ambrózy András a legfőbb intézője, a fiatal mérnökök erkölcsi és szakmai elismerését kívánja elérni. A pályázattal kapcsolatban dr. Ambrózy András jó munkát végzett.
Lajkó Sándor, Állami Díjas, a Telefongyár osztályvezetője, a HTE Adatátviteli Szakosztályának vezetője. Az egyesületben évtizedek óta foglalkozik korszerű átviteltechnikai problémák ismertetésével, kooperálva a Közlekedéstudományi Egyesülettel. A lapunkban számos értékes cikke jelent meg. Érdemei vannak nemzetközi kapcsolatok kiépítésében és fenntartásában.
Schmidt János, a Beloiannisz Híradástechnikai Gyár Klíma Laboratóriumának vezetője, a HTE Környezetállósági Szakosztályának vezetője. Mind ipari, mind egyesületi vonatkozásban igen hasznos munkát végez a klímaállósági kérdések tudományos feldolgozásával és ismertetésével kapcsolatban.
Várallyay Iván az Egyesült Izzó gyöngyösi félvezetőgyárának főmérnöke, a Híradástechnikai Tudományos Egyesület Elnökségének és Végrehajtó Bizottságának tagja. A gyöngyösi helyi csoport aktív szervezője, megalakulása óta titkára. Több sikeres belföldi tanulmányút, hazai és nemzetközi ankét, szimpózium szervezésében eredményesen működött közre.
1971
Dr. Bognár Géza akadémikus, a Távközlési Kutató Intézet tudományos igazgatója, a Híradástechnikai Tudományos Egyesület elnökségének tagja. Munkássága kiemelkedő a magyar híradástechnikai tudomány és ipar szempontjából. A hazai mikrohullámú kutatás és fejlesztés úttörője és jelenleg is irányítója. A Mikrohullámú Összeköttetések Kollokvium rendezőbizottságának elnöke, az immár negyedízben megrendezett kollokvium a magyar híradástechnikának nemzetközi elismerést szerzett.
Dr. Csurgay Árpád a Távközlési Kutató Intézet tudományos osztályvezetője, a Híradástechnikai Tudományos Egyesület Elnökségének tagja, a Mikrohullámú Összeköttetések Kollokvium rendezőbizottságának tagja. A hálózatelmélet területén – elsősorban az elosztott paraméterű hálózatok témakörében – nemzetközileg is elismert eredményeket ért el. Aktív szerepet vállalt az elektronikai tervezést elősegítő számítógép programok kidolgozásában. Egyesületi tevékenysége sokoldalú. Kiterjedt nemzetközi tudományos kapcsolatának felhasználásával segíti az Egyesület szervezési munkáját.
Dr. Kormány Teréz kandidátus, a Távközlési Kutató Intézet tudományos főmunkatársa, a Híradástechnikai Tudományos Egyesület titkára, Elnökségének és Végrehajtó Bizottságának tagja. Az elektrolit kondenzátorok és félvezető anyagok terén végzett tudományos munkássága mellett részt vállalt az Egyesület társadalmi feladataiból: több hazai és nemzetközi tudományos konferencia, szimpózium szervezésében eredményesen működött közre.
Sellő Dénes a Beloiannisz Híradástechnikai Gyár vezérigazgatója, a Híradástechnikai Tudományos Egyesület Elnökségének és Végrehajtó Bizottságának tagja. A Távközlési Kutató Intézetben, a Műszeriparban, majd a Beloiannisz Híradástechnikai Gyárban végzett irányító és szervező munkája mellett hosszabb idő óta aktív tagja Egyesületünknek, amelyet javaslataival, koncepcióinak kidolgozásában támogat.
1972
Demeter Béla, a székesfehérvári Videoton gyár műszaki igazgatója, a Híradástechnikai Tudományos Egyesület alelnöke, a Végrehajtó Bizottság tagja és a székesfehérvári helyi HTE csoport elnökhelyettese. Évtizedes munkássága kiemelkedő a magyar híradástechnikai iparban, elsősorban a Videoton gyár szervezésében és mai ipari színvonalának elérésében. Tevékenyen vesz részt a HTE helyi csoport munkájának irányításában és támogatásában. Jelentős munkát végez a KGST REÁB 7. szekcióban, mint a magyar albizottság vezetője.
Hartai András, a Budapesti Elektroakusztikai Gyár műszaki igazgatója. A Híradástechnikai Tudományos Egyesület Gyártástechnológiai Szakosztályának elnöke, az Egyesület Elnökségi tagja. Munkássága a Híradástechnikai Tudományos Egyesület keretében főleg a technológiai ágazat fontosságának hangsúlyozásában, technológiai tárgyú rendezvények szervezésében és a technológiai oktatás általános problémáinak tárgyalásánál volt igen eredményes.
Horváth Gyula, a Beloiannisz Híradástechnikai Gyár gazdasági-műszaki tanácsadója, a Híradástechnikai Tudományos Egyesület Elnökségi tagja. Évtizedek óta részt vesz a hazai telefonközpontok önálló fejlesztési munkájában és ennek megalapozásában. Egyesületi és nemzetközi tudományos fórumokon hatékonyan dolgozik, alapvető és sokoldalú tevékenységet fejt ki.
Kas Oszkár, a Telefongyár műszaki igazgatója, a Híradástechnikai Tudományos Egyesület Elnökségi tagja. A hazai telefon- és átviteltechnikai berendezések fejlesztésében évtizedek óta tevékenyen részt vesz. Jelentős munkát végez a hazai KGST REÁB 1. szekció magyar albizottságának vezetőjeként. A Híradástechnikai Tudományos Egyesület munkáját hosszú idő óta támogatja.
Kincses István, a Magyar Híradástechnikai Egyesülés elnöke, a Híradástechnikai Tudományos Egyesület alelnöke. Szervező munkájával jelentékenyen hozzájárult a magyar híradástechnikai ipar fejlesztéséhez. Egyesületünk Végrehajtó Bizottságának tagja. Nagyrészt az ő segítőkész tevékenységének köszönhető, hogy egyesületünk az ipari orientáció vonatkozásában eredményeket ért el.
Dr. Szalay Béláné, a REMIX gyár főosztályvezetője, egyesületünk elnökségi tagja. Szervező munkája hosszú idő óta ráirányítja a szakemberek figyelmét a hazai alkatrészgyártás problémáira. Több nagyrendezvényünk szervezésében fáradhatatlanul közreműködött. Sokoldalú egyesületi tevékenységének sikerét a szakemberek elismerik.
1973
Asztalos Lajos Kohó- és gépipari miniszterhelyettes, az Egyesület elnökségi tagja a magyar híradástechnikai ipar szervezésében, irányításában és fejlesztésében sok éven át kifejtett eredményes tevékenységéért valamint az Egyesület életében és rendezvényeiben kifejtett iránymutató és igen hasznos közreműködésért.
Dr. Szita Jánosné, a Magyar Híradástechnikai Egyesülés elnökhelyettese, a Híradástechnikai Számítástechnikai és Szervezési Központ igazgatója, Egyesületünk elnökségi tagja, a magyar híradástechnikai iparágban végzett eredményes munkásságáért, az Egyesületben kifejtett értékes társadalmi tevékenységéért, a Magyar Kereskedelmi Kamara és a MTESZ szervezésében több külföldi országban a magyar híradástechnikai ipar fejlődéséről és eredményeiről tartott előadásaival kifejtett igen hasznos tevékenységéért.
Gosztony Géza, a Beloiannisz Híradástechnikai Gyár mérnöke, az Egyesület Távbeszélő szakosztályának titkára, a fiatal mérnök-generáció kiemelkedő tagja, aki hosszú évek óta eredményes szakmai munkát végez a távbeszélő kapcsolástechnikai berendezések fejlesztése és a telefonforgalom-elmélet terén, példamutató társadalmi munkát végez a Távbeszélő Szakosztály működésében, bevonva abba a vállalatok érdeklődő fiatal szakembereit is.
Littvay István, a KGM Távlati Fejlesztési Főosztályának a vezetője, az Egyesület tagja a magyar híradástechnika műszaki fejlesztésében végzett kiemelkedő tevékenységéért, valamint az ágazati célprogramok útján az Egyesület részére nyújtott iránymutató és eredményes segítségéért.
Szerdahelyi György, a Videoton Rádió és Televízió Gyár Fejlesztési Főosztályának vezetője, az Egyesület elnökségi tagja, az Egyesület Székesfehérvári Helyi Csoportjának tatkára, a magyar híradástechnikai iparban lényeges szerepet betöltő Videoton Gyár fejlesztési munkáiban végzett eredményes szakmai tevékenységéért és az említett helyi csoport szervezésében és munkásságában kiemelkedő eredményességgel kifejtett közreműködéséért.
Villányi Ottó, a Postavezérigazgatóság tudományos főmunkatársa, az Egyesület elnökségi tagja, az Űrtávközlési Szakosztály elnöke, aki azon sokoldalú mérnökök közé tartozik, akik széles körű szakmai tudásukat felhasználva az egyesületi szervező munkában, különösen az ifjúságnak az egyesületi életbe való bekapcsolásában, igen értékes tevékenységet fejt ki.
1974
Dr. Csibi Sándor, a műszaki tudományok doktora, BME egyetemi tanár. Az elmúlt két évtized során jelentős szerepe volt a hazai mikrohullámú gerinchálózati rendszerek kutatásában és sikeres létrehozásában. Információ-elméleti kutatásai alapján az Egyesületben tartott előadásai nagy érdeklődést váltottak ki és a továbbképzés szempontjából is igen hasznosnak bizonyultak. Egyesületi munkája során jelentős szerepe volt a Számítástechnikai Szakosztály megszervezésében és vezetése alatt ez a Szakosztály számos, nagysikerű előadást és klubdélutánt rendezett a híradástechnikai számítógépes tervezés témakörében.
Dr. Ferenczy Pál, a műszaki tudományok kandidátusa, BME docens. Két évtizede dolgozik a BME Villamosmérnöki Karán. Oktatási és tudományos munkássága során, főként a televízió-technika és hírközléselmélet tárgykörében ért el jelentős eredményeket. E tárgykörben több, elismerést kiváltott szakkönyv szerzője. A Rádió és Televízió Szakosztályban végzett egyesületi tevékenysége során különösen hasznos volt a televíziózás, majd a színes televízió népszerűsítése terén végzett munkássága és aktív szerepe a műszaki-tudományos továbbképzésben, tanfolyamok szervezésében. Igen nagy része volt 1973-ban az első nemzetközi részvételű, hazai Színes TV Vételtechnika Szimpózium és Kiállítás szervezésében és nagysikerű lebonyolításában.
Dr. Gál József, a műszaki tudományok kandidátusa, BME docens. A Híradástechnikai Tudományos Egyesület alapító tagja. Az Egyesület megalakulása óta részt vesz a Kapcsolástechnikai (régi nevén: Távbeszélő) Szakosztály munkájában, és annak rendezésében, legutóbb az INREKO konferencián, előadásokat tartott. Mint a MTESZ Központi Oktatási Bizottságának titkára, tevékenyen közreműködik az Egyesület és a KOB munkájának koordinálásában. Tevékenyen részt vett annak a szűk körű bizottságnak a munkájában, amely a fiatal szakemberek egyesületi munkájának megszervezését és az Ifjúsági Bizottság létrehozását előkészítette.
Dr. Komarik György, a műszaki tudományok kandidátusa, BME docens. Több mint két évtizede dolgozik a BME Villamosmérnöki Karán. Oktatói és tudományos munkássága során főként a nem lineáris áramkörök tárgykörében ért el elismerésre méltó eredményeket. Egyesületi tevékenységét – különösen az utóbbi években – mint az Oktatási Bizottság vezetője, az ifjú mérnököknek az egyesületi műszaki-tudományos munkába való bekapcsolására összpontosította. Gondos előkészítő munkájával kimagasló szerepe volt az Ifjúsági Bizottság létrehozásában.
S. Tóth Ferenc GELKA osztályvezető. Egyike azon fiatal szakembereknek, akiknél a szakmai tudás kiváló szervezőképességgel párosul. Mint a Rádió és Televízió Szakosztály titkára és a Színes TV Munkabizottság vezetője fáradhatatlan társadalmi munkát végzett és így jelentős szerepe volt ezen egyesületi szervek sikeres működésében. Jelentős része volt 1973-ban az első nemzetközi részvételű, hazai Színes TV Vételtechnikai Szimpózium és Kiállítás megszervezésében és lebonyolításában. Aktívan részt vett az Egyesület vidéki csoportjainak szervezésében.
Zotter Ferenc BHG műszaki-gazdasági tanácsadó. A híradástechnikai iparnak több mint 3 évtizede elismert és nagyra becsült szakembere, aki elévülhetetlen érdemeket szerzett a korszerű híradástechnikai nagyberendezések műszaki fejlesztése és gyártásának fejlesztése terén. Vezető szerepet vitt az utóbbi években az LM Ericsson-tól vásárolt licenc alapján a crossbar távbeszélő kapcsolástechnikai berendezések gyártáshonosításában. Egyesületi munkássága során értékes és nagy érdeklődéstől kísért előadásokat tartott a Kapcsolástechnikai (korábban: Távbeszélő) szakosztály rendezésében.
1974 jubileumi Puskás „100 éves a magyar híradástechnikai ipar"
(átadva 1974. december 13-án a centenáriumi ülésen)
Balogh Pál, a HTE tiszteletbeli elnökségi tagja
Dr. Barta István, a HTE tiszteletbeli elnöke
Dr. Bodnár Géza, a HTE elnökségi tagja
Demeter Béla, a HTE alelnöke
Dienes Béla, a HTE alelnöke
Iklódy Gábor, a HTE elnökségi tagja
Dr. Izsák Miklós, a HTE tiszteletbeli elnökségi tagja
Kincses István, a HTE alelnöke
Köteles Zoltán, a HTE elnökségi tagja
Makó Zoltán, a HTE tiszteletbeli elnökségi tagja
Novák István, a HTE tiszteletbeli elnökségi tagja
Papp István, a HTE elnökségi tagja
Pogány Károly, a HTE titkára
Dr. Sárközy Géza, a HTE tiszteletbeli elnökségi tagja
Susánszky László, a HTE alelnöke
Steidl Ernő (Magyar Elektrotechnikai Egyesület) a DÉDÁSZ (Pécs) osztályvezetőjének, a társegyesület tagjának.
Szentgyörgyi Zsuzsa (Méréstechnikai és Automatizálási Tudományos Egyesület) MATE főtitkárhelyettesének, a SZTAKI tudományos munkatársának, a társegyesület tagjának.
1975
Bráda Ferenc, elnökségi tag, az Alapanyag és Alkatrész Szakosztály elnöke. A megbízhatóság, a minőség és a szabványosítás témaköreiben számos klubdélután, kerekasztal-megbeszélés, ankét és nemzetközi részvételű hazai szimpózium szervezője. Széles alapokra helyezett társadalmi munkássága mindenkor az iparág legégetőbb problémái optimális megoldásának segítésére irányul. Ezt szolgálják az általa szervezett rendezvények témaköreinek kiválasztása és határozati javaslatainak előkészítése. Szakmai tevékenysége során jelentős munkásságot fejtett ki többek között a megbízhatósági vizsgálatok hazai megvalósítása terén.
Dr. Erdélyi János, a műszaki tudományok doktora, elnökségi tag. Mint a Vákuumtechnikai Szakosztály volt elnöke, hosszú évek során át aktív társadalmi szervező és műszaki tudományos tevékenységet fejtett ki, és mint elnökségünk tagja, változatlanul értékes támogatást nyújt Egyesületünk vezetésében. Szakmai tevékenysége során sikeres munkásságot végzett a mikrohullámú csövek hazai kifejlesztésében, és fontos szerepet tölt be az integrált áramkörök hazai kifejlesztésében és gyártásának megvalósításában.
Dr. Dékány Lászlóné, a műszaki tudományok kandidátusa, a MTESZ és a HTE elnökségi tagja, a Környezetállósági Szakosztály titkára. A MTESZ és Egyesületünk vezetésének egyaránt aktív és eredményes társadalmi munkása. Jelentős eredményeket ért el az Egyesület nemzetközi kapcsolatainak fejlesztésében és több nemzetközi részvételű nagy rendezvényünk – mint a REKO és a Megbízhatósági Szimpóziumok – egyik legaktívabb szervezője. A Környezetállósági Szakosztály titkáraként nagyszámú klubdélután és kerekasztal-megbeszélés szervezésével, előadások tartásával, publikációival kiemelkedő munkásságot folytat. Szakmai tevékenysége során igen értékes tudományos munkásságot fejt ki, többek között a gyengeáramú érintkezők területén.
Kéri Lászlóné elnökségi tag. Az iparág elsők között létrehozott, legsikeresebb vidéki gyáregységének vezetője. Nagy szerepet töltött be Egyesületünk első vidéki csoportja, a Szombathelyi Csoport megalakításában. A helyi csoport működését azóta is gondos figyelemmel kíséri és jelentős segítséget nyújt mind a helyi csoport, mind az Alapanyag és Alkatrész Szakosztály munkásságához. A fiatal műszaki gárda aktivizálásával jól működő műszaki klubot hozott létre, mely sikeresen mozdítja elő a fiatal szakemberek nyelvi és műszaki továbbképzését. Kezdeményezésére jött létre a helyi Gépipari Technikumban az elektronikai szak, amely biztosítja a rendszeres szakember utánpótlást.
Mészáros Sándor elnökségi tag, a Vákuumtechnikai Szakosztály elnöke. Elnökké történt megválasztása előtt, hosszú időn keresztül a Szakosztály titkáraként működve, jelentős társadalmi szervező és műszaki tudományos munkásságot fejtett ki. Mint a Szakosztály elnöke, elsők között ismerte fel a népgazdaságnak a társadalmi munkásság iránti korszerű igényeit és Szakosztályát úgy szervezte meg, hogy ma már magvát képezi az iparág egyik legjelentősebb vállalatánál alakítandó HTE Üzemi Helyi Csoportnak. Szakmai tevékenysége során jelentős munkásságot fejtett ki a hazai vákuumtechnikai kutatás, fejlesztés és gyártásbevezetés terén.
Völgyi János elnökségi tag, a Rádió és Televízió Szakosztály elnöke. Már elnökké történt megválasztása előtt tekintélyes részt vállalt magára a Szakosztály munkásságából, mind a szervezés, mind előadások tartása terén. Elnökké választásával – a Szakosztály iránt megnyilvánuló széles körű érdeklődéssel összhangban – megszervezte a Szakosztály 4 osztályát és ezek magas színvonalú tevékenységének biztosítására bevonta a Szakosztály ifjabb aktivistáit. Rendszeres kapcsolatokat épített ki és tart fenn az Egyesület vidéki és helyi csoportjaival és az érintett iparági vállalatokkal. Szakmai tevékenysége során jelentős munkásságot fejtett ki többek között a rádió és televízió szervízhálózat színvonalának emelésében, nemzetközi kapcsolatainak kiépítésében.
Kozma László Soron kívül a „100 éves a magyar híradástechnikai ipar" jubileum tiszteletére.
1976
Bánsághi Pál, az Elnökség tagja, a Konstrukciós Szakosztály elnöke. Széles körű alapokra helyezett, eredményekben gazdag társadalmi munkásságát mindenkor az iparág legfontosabb problémái optimális megoldásának segítésére irányítja. A Szakosztály keretében nagy aktivitással és körültekintéssel szervezi és készíti elő az egyesület 1976. évi nagy rendezvényét, a „2. Szerkezeti Konstrukció az elektronikában" tárgykörű nemzetközi részvételű konferenciát. Egyesületünket a MEE, MATE és HTE közös folyóiratának, a Finommechanika-Mikroeletroniká-nak szerkesztőbizottságában aktívan képviseli.
Göblös János az Elnökség és a Végrehajtó Bizottság tagja, az Alkatrész Alapanyag Szakosztályon belül az Alkatrész Osztály vezetője. Az évenkénti alkatrészankétok, konferenciák szervezésében és előkészítésében évek óta fontos feladatokat vállal és lát el, amivel a hazai alkatrészgyártás problémáinak megoldását eredményesen segíti elő. Munkásságával nagymértékben hozzájárul az egyesület és a REMIX Rádiótechnikai Vállalat között létrejött sikeres együttműködés továbbfejlesztéséhez.
Dr. Házman István az elnökség tagja, az Oktatási Bizottság vezetője. Aktívan képviseli egyesületünket a MTESZ központi Oktatási Bizottságában. Nagy szerepet vállalt és eredményesen munkálkodik az egyesület újszerű oktatási formájának, a „vándor oktatási csoportok" megszervezésében, működésük előkészítésében. Munkásságával nagymértékben elősegíti egyesületünk és a Kandó Kálmán Villamossági Műszaki Főiskola közötti eredményes kapcsolatok továbbfejlesztését.
Köveskuti Lajos az Elnökség és a Végrehajtó Bizottság tagja. A televízió és színes televízió műszer- és méréstechnika, nemkülönben a zárt láncú televízió hazai kifejlesztése és ipari realizálása terén szerzett elévülhetetlen érdemeivel hazai és nemzetközi tekintélyt érdemelt ki. Mint a színestelevízió munkabizottság tagja nagy szerepet vállalt a legutóbbi Színestelevízió Szimpózium és más rendezvények előkészítésében és sikeres lebonyolításában. Értékes tanácsaival rendkívül nagy segítséget nyújt az egyesület munkásságának irányításában.
Rudasi Károly az Elnökség tagja, a HTE Kecskeméti Helyi Csoportjának elnöke. Aktív részese az egyesület kecskeméti helyi csoportja megalakításának és sikeres működésének. Igen jó és folytonos kapcsolatot tartva az egyesülettel, nélkülözhetetlen és eredményes segítséget nyújtott a kecskeméti Alkatrész Ankét sikeres lebonyolításában. Nagy szerepet vállalt a MTESZ kecskeméti Technika Házának létrehozásában és csoportjával társadalmi munkában létesítette annak akusztikai berendezéseit.
Dr. Tardos Lászlóné az Elnökség tagja, az Alkatrész Alapanyag Szakosztályon belül az Alapanyag Osztály vezetője. A mikrohullámú ferritek és granátok kutatásában végzett több mint két évtizedes eredményes munkásságával elévülhetetlen érdemeket szerzett a korszerű mikrohullámú berendezések hazai kifejlesztése terén. Társadalmi műszaki-tudományos munkásságában nagy aktivitással szervezi és propagálja a szakosztályi előadásokat; részese több hazai ankét és nemzetközi konferencia szervezésének. A mikrohullámú ferritek előállítási és alkalmazási kérdéseivel foglalkozó, szocialista államok közötti nemzetközi bizottság magyar tagjaként előkészíti az ez évben Magyarországon sorra kerülő nemzetközi tudományos tanácskozást.
1977
Dr. Tófalvi Gyula, az Elnökség tagja, az MHE elnökhelyettese. Az adástechnikában több évtizedes eredményes tevékenységet fejtett ki. Kimagasló szakmai tapasztalataival és tudásával a Rádió és Televízió szakosztály ezirányú feladatainak megoldását nagymértékben elősegíti. A Rádió-TV Szakosztály, a Kvadrofónia Munkabizottság és az Antenna Szakbizottság aktív tagja. Az Egyesület szinte valamennyi társadalmi megmozdulásában lényeges szerepet vállal. Sikeresen fejleszti tovább a Magyar Híradástechnikai Egyesülés és az Egyesület közötti kapcsolatokat.
Battistig György, az Elnökség tagja, a TKI főosztályvezetője. Több évtizedes ipari, majd kutató intézeti munkássága során szerzett tapasztalataival és szaktudásával Egyesületünk társadalmi műszaki-tudományos tevékenységét intenzíven támogatja. A Mikrohullámú Szakosztály elnöke, melynek keretében öt ízben rendezték meg a nemzetközi részvételű Mikrohullámú Összeköttetések Kollokviumot. Múlt évben a magyar híradástechnikai ipar és a Magyar Posta szakemberei számára rendkívül hasznos szemináriumot szervezett.
Balogh Albert, az Elnökség tagja, az Alkatrész és Alapanyag Szakosztály titkára, a HIKI osztályvezetője. Évek óta a sikeres „Megbízhatóság az elektronikában" konferenciák és hazai Alkatrész Ankétok szervezésében aktív szerepet vállal. Előadások tartásával hozzájárul a szakemberek széles körű informálásához.
Szőnyi István, az Elnökség tagja, a Rádió és TV Szakosztály Telekommunikációs Osztályának vezetője. Több mint egy évtizede állandó aktív szervező és előadó tevékenységet folytat Egyesületünkben. A korszerűség és minőség kérdéseinek elemzésével és elősegítésével az iparnak nagy segítséget nyújtott. Nagy súlyt helyez az Egyesület tagságának rendszeres műszaki-tudományos tájékoztatására.
Schmidt János, az Elnökség tagja, a Környezetállósági Szakosztály vezetője, a BHG osztályvezetője. A magyar távközléstechnikai berendezéseknek kulcskérdése a klimatizáció. Magyarországon a legjobb kísérleti vizsgáló állomások egyikének megszervezése az ő nevéhez fűződik. Előadásaival és szervező munkájával közkinccsé teszi a hazai,. A szocialista országokbeli és a fejlett ipari tőkés országok környezetállósági tapasztalatait.
Erdős Sándor, az Elnökség tagja, a REMIX igazgatója. Nagy érdemeket szerzett a hazai passzív alkatrészgyártás nemzetközi színvonalra való fejlesztésében. A vezetése alatt álló REMIX vállalat vidéki gyáregységének műszaki dolgozóit támogatja társadalmi munkájukban. Figyelemmel kíséri a HTE célkitűzéseit és ezeket intenzív erkölcsi és anyagi támogatásban részesíti.
1978
Skultéti János, a HTE Gyöngyösi Csoportjának elnöke, az EIVRT Gyöngyösi Félvezető Gyáregységének igazgatója, akinek társadalmi aktivizáló munkájának hatására jött létre Egyesületünk gyöngyösi csoportja. A Csoportban az ő vezetésének köszönhetően összehangoltan fejtik ki társadalmi munkásságukat a különböző szakmai területeken működő szakemberek és igen gyümölcsöző együttműködést alakítottak ki a GTE gyöngyösi csoportjával.
Kauser Dénes, a Konstrukciós Szakosztály tagja, a MIKI tudományos osztályvezetője, az elektronikai ipar kiváló szakembere, aki évek óta nagy aktivitást fejt ki és igen eredményes munkát végez a Relectronic, REKO, Constronic stb. egyesületi nagyrendezvények előkészítő bizottságainak munkájában. Számos előadásával, publikációjával és a vándoroktatásban vállalt aktív részvételével jelentős szerepet tölt be az elektronikai szakemberek továbbképzésében. Sokoldalú egyesületi munkája között kiemelkedik szervező munkája a nagy külföldi cégek szakembereinek hazai előadásokra való meghívása és előadásaik rendezése terén.
Maróth Zoltán, a HTE elnökségi tagja, a Rádió-TV Szakosztály tagja, az MHE Termelési Főosztályvezetője, aki jelentős szerepet tölt be az MHE és Egyesületünk közötti igen jó és hatékony együttműködésben. Évek óta ellátja a BNV híradástechnikai díjbizottságának elnöki tisztét. Az ifjúsági munka keretében a végzős hallgatók és az iparági vállalatok képviselői közötti informatív találkozókat vezetett és ezzel is jó szolgálatokat tett az ifjú szakemberek elhelyezkedésében.
Mérey Imréné, az Egyesület főtitkárhelyettese, aki 1970 óta vezeti az egyesületi titkárságot. Villamosmérnöki képesítése és az új módszerek és megoldások iránti rendkívüli érdeklődése és fogékonysága alapján az egyesületi élet egy új, felgyorsuló szakaszát nyitotta meg. Szakmaszeretetével, koordináló és szervező képességével az egyesületi munka egyre célratörőbbé és az iparral összehangoltabbá válik. Társadalmi munkásságának elismeréseként 1974-ben választották meg főtitkárhelyettesnek és egyesületi elnökségi tagnak, majd 1977-ben beválasztották a MTESZ Országos Elnökségébe.
1979
Frischmann Gábor egyesületünk alapító-, elnökségi és VB-tagja, aki állandóan aktív érdeklődéssel és odaadó figyelemmel dolgozott az egyesületben folyó szakmai munkák vitelében, különösen azokban, amelyekben az ipari feladatok postai programokhoz kapcsolódnak. Közreműködése nagymértékben hozzájárult és hozzájárul ma is az egyesület és a KTE Postai tagozat között kialakult jó együttműködés kifejlesztéséhez.
Herczegh János, a kaposvári HTE területi csoport titkára, aki a csoport megalakulása óta ebben a funkciójában nagy szorgalommal és odaadással működött közre a szervezet fejlesztésében, többek között azáltal, hogy kibontakoztatta a vándoroktatás munkáját a szervezeten belül, és mozgósította a híradástechnikai szakterületen működő szakemberek tekintélyes csoportját az előadások hallgatására.
Herman Ákos, aki mint a Könyv- és Propagandabizottság vezetője sok év óta nagy szorgalommal és lelkiismeretességgel látja el társadalmi feladatát. A „Híradástechnika Évszázada" című könyv kiadásához kapcsolódó műszaki tudományos és szervező munkájában nagy aktivitással tevékenykedik. A HIKI-ben működő intézeti csoport szakmai életének kialakításában hatásosan működik közre.
Horváth Imre egyesületünk elnökségi tagja, szakmai munkásságának elkezdése óta az egyesületnek aktív munkatársa. Számos szakmai előadást tartott és szervezett, és az utóbbi időben e tevékenységét különösen érvényesítette a BHG üzemi csoport munkájának kialakításában, amelynek ez idő szerint is vezetője. Az egyesület iránti érdeklődése minden alkalommal megnyilvánult, valahányszor szükség volt társadalmi megmozdulásra.
Horváth Pál, a HTE alelnöke, a VB tagja, akinek több évtizedes munkássága kiemelkedő a magyar híradástechnikai iparban, különös tekintettel a félvezető-gyártás korszerűsítésében és hazai fejlesztésében. Több ízben vállalta, hogy előadás keretében tájékoztatja az egyesület tagságát az elektronikai alkatrészek fejlesztési és gyártási helyzetéről. A vidéki egyesületi csoportok munkájának kibontakoztatásához aktív segítséggel járult hozzá.
Dr. Kolozsvári Sándor, a Zrínyi Miklós Katonai Akadémia HTE Intézeti csoportjának vezetője, társadalmi, egyesületi munkásságához fűződik az intézeti csoport megalakítása és intenzív bekapcsolása a HTE egyesületi életébe. Minden időben hasznos segítséget nyújtott különleges szakmai kérdések megismerésében. Az intézeti csoport társadalmi, szakmai mozgósításának munkájában tevékeny részt vállalt.
1980
Balogh Dezső a HTE ifjúsági Bizottságának elnöke. Az 1973-ban megalakult bizottság ez idő óta beépült egyesületünk minden fontos szervébe. Kitűnő szervezőkészségével és lelkes példamutatásával elérte, hogy az IB nemcsak előadásokkal gazdagítja a szakosztályi munkát, segíti a pályakezdő fiatalokat, hanem az ipar számára aktuális témakörökben szervez szemináriumokat. Szervezőkészségével kibontakoztatta a Vándoroktatás munkáját és mozgósította a híradásipari és postai vonalon működő szakemberek tekintélyes csoportját az előadások hallgatásában. Ezzel az oktató tevékenységgel Sopronban szervez egy híradástechnikai csoportot.
Hadzimihalisz Nondász. Az 1960-as évek végén a villamosenergia-iparban túlsúlyba került a hazai fejlesztésű távközlési berendezések alkalmazása. A fejlesztési tevékenység összefogásának koordinálására a HTE-n belül megalakításra került az Energiaipari Távközlési Munkabizottság, melynek egyik létrehozója Hadzimihalisz Nondász volt. A felölelt tématerület fokozatos kidolgozásában, ismertetésében, tanulmányokban történő publikálásokban kimagasló munkát végzett. Részben tevékenységének eredménye a munkabizottság szakosztállyá történt átszervezése, valamint az OKGT hasonló munkaterületén dolgozó szakembereinek az egyesületi munkába történő behozása. Segítséget nyújtott az Egyesület nemzetközi kapcsolatainak bővítésében is.
Heckenast Gábor, egyesületünk elnökségi tagja, 1974 óta vb-tag. A rádió műszaki vezetőjeként jelentős segítséget nyújtott a híradástechnikai ipar legkorszerűbb problémáinak megoldása érdekében a HTE-ben kifejtett társadalmi munkához.
Király László, a pécsi HTE helyi csoport titkára. A csoport 1974. évben alakult és ez idő óta Király László titkári funkciójában nagy lelkesedéssel és odaadással működött közre a helyi csoport kifejlesztésében. Társadalmi tevékenységének hatására jött létre a Mechanikai Laboratóriumban az üzemi csoport.
Szegedi Vargha László, elnökségi tag, 1974 óta végrehajtó bizottsági tag. Az Ifjúsági Bizottság létrehozásában nagy szerepet vállalt. Mint a HTE Oktatási Bizottság tagja, a MTESZ Központi Oktatási Bizottságában képviseli egyesületünket, ahol egyetemi újtípusú oktatási reformmal technikus-, műszaki- és szakmunkás-továbbképzéssel foglalkozik.
1981
Dr. Gödör Éva az egyesület Mikrohullámú szakosztályában, mint szakosztály titkár hosszú évek óta kimagasló tevékenységet fejtett ki. Aktív részt vállal mind a Mikrohullámú kollokviumok, mind a hazai mikrohullámú tárgykörű szemináriumok tudományos szervezésében. Az egyesület érdekében munkahelyén, a BME Mikrohullámú tanszékén, valamint az egyetemi hallgatók körében az egyesületi munkát megismertető, megszerettető társadalmi és tudományos tevékenységet végez.
Halász Miklós az Energiaipari Távközlési Szakosztály alelnöke. Nagy szerepe volt a szénhidrogénipar távközlési rendszerének megvalósításában, fejlesztésében és irányításában. A híradástechnikai szakmában eltöltött több évtizedes munkássága alatt kiemelkedő társadalmi tevékenységet végzett a szakosztály létrejöttéért, a társadalmi munka létéért. Szervezőkészsége nemcsak a szakosztályi, de az egyesületi munkát is aktívan befolyásolja, sikeresek a kétévenként megrendezésre kerülő energiaipari távközlési szemináriumok.
Dr. Mátrai Géza egyesületünk gyöngyösi területi csoportjának titkára. Rendkívül hatékony és nagy lelkesedéssel végzett társadalmi mozgósító munkájában mindig fontos és időszerű témát választ ki. Szervezője a most már hagyományos kétévenként megrendezésre kerülő „Termelékenységnövelési módszerek az elektronikában" témájú szemináriumnak. A Heves megyei MTESZ Szervezet Végrehajtó Bizottságának tagja.
Stefler Sándor a Műszaki Tudományos Bizottság titkára, a Rádió és TV szakosztály vezetőségi tagja. Hosszú évek óta végzi az MTB titkári feladatait, melyen keresztül az egyesületi élet alapfeladatainak és célmeghatározásának munkatervi meghatározásaihoz is segítséget nyújt. Fontos összekötő szerepet tölt be a Magyar Posta és a híradástechnikai ipar szakembereinek társadalmi úton való együttműködésében.
Dr. Vajda Ferenc a Mikroprocesszorok Munkabizottság vezetője és egyben alapító tagja. Mind a hazai, mind a külföldi tudományos tevékenységével támogatja egyesületünket, különös tekintettel az ez idő tájt igen népszerű μP-k tárgykörben tartott rendezvényekre. Sokoldalú kapcsolata révén egyesületünk legnagyobb érdeklődésére számot tartó előadásának is tudományos, aktív szervezője. Mind tudományos, mind szervezői tevékenysége kimagasló.
1982
Ágostházi Margit 1967 óta tagja az egyesületnek. Előadásokkal és szakcikkekkel aktívan vett részt annak tevékenységében. 1975-ben Pollák-Virág Díjjal jutalmazták. Részt vett az Ifjúsági Bizottság megalakításában és tagja volt a bizottság vezetőségének. Aktívan közreműködött a HTE-BHG üzemi csoport létrehozásában és ennek 1980-ig szervező titkára volt. Döntő szerepe volt abban, hogy a BHG üzemi csoport sikeresen alakította ki sajátos tevékenységi területét. Az 1980. évi tisztújításig tagja volt a Műszaki Tudományos Bizottságnak. Előadóként működött közre a vándoroktatásban. A tisztújítás óta mint az egyesület titkára működik.
Ballagi P. Konrád egyesületünk Bács-Kiskun megyei HTE-szervezetének titkára, a csoport megalakulása óta nagy hozzáértéssel működött közre a szervezet fejlesztésében. Hatékonyan alkalmazta a vándoroktatás lehetőségeit a szakemberek továbbképzésében. Mozgósította a megyében a híradástechnikai szakterületen működő szakemberek tekintélyes csoportját. Sikeres alkatrész ankétok szervezését bonyolította le. Nagy energiával kapcsolja be a fiatalokat a társadalmi munkába, felhasználva a fiatalok szervezőkészségét.
Mazgon Sándor az Egyesület Átviteltechnikai Szakosztályának titkára volt évtizedeken keresztül, majd az 1981-ben újjáalakult távközlési Szakosztályban is vállalta a titkári szerepet. Hatékony társadalmi munkát fejt ki. Igen fontos szerepe van egyesületünknek a KTE Postai és Távközlési Tagozatával kialakított jó együttműködésében. A Postakísérleti Intézetben dolgozik, ahol az adatátviteli kutatás egyik irányítója. Több nemzetközi szervezet bizottságának tagja.
Dr. Lajtha György a műszaki tudományok doktora, címzetes egyetemi tanár. A PKI műszaki igazgatóhelyettese. Az EOQC Magyar Nemzeti Bizottságának Megbízhatóság Munkacsoportjának tagja, a CCITT 16. tanulmányi csoportjának alelnöke. Évtizedek óta egyesületünk elnökségi tagja. Nagymértékben előmozdította a Magyar Posta és a híradástechnikai ipar közötti együttműködés elmélyítését az egyesületi társadalmi munkán keresztül. Aktívan részt vett az egyesület nemzetközi részvételű rendezvényeinek szervezésében. Az igen sikeres Távközlési Klub aktív résztvevője, előadója. A Híradástechnika lap gondjaival nagy érdeklődéssel és segítőkészséggel foglalkozik. A távközlő hálózatok tervezésével, méretezésével és az ehhez kapcsolódó gazdasági problémákkal foglalkozó cikkei és könyvei jelentek meg.
Dr. Pap László a műszaki tudományok kandidátusa, egyetemi docens. A BME Híradástechnikai Elektronikai Intézetében végzett oktató, kutató és szervező munkája mellett hosszú idő óta kimagasló tevékenységet végez a tudományos közéletben is. Igényessége a tudományos és szervező munkában azt eredményezte, hogy az évenként megrendezésre kerülő Diplomaterv pályázatok színvonala jelentősen javult. Tudományos és közéleti tevékenységét hazai és külföldi folyóiratokban közzétett munkái, egyetemi jegyzetek, tanulmányok, valamint konferenciákon és tudományos vitákon, szemináriumokon tartott előadásai foglalják össze Az Egyesület Ifjúsági Bizottságában, a vándoroktatás szervezésében aktívan vett részt, jelenleg az egyesület Oktatási Bizottságának elnöke, az egyetemi hallgatók körében az egyesületi munkát megismertető, megszerettető tevékenységet is végez.
Rajki Irén soron kívül.
Udvarhelyi Gábor soron kívül.
1983
Dr. Budinszky József mint a HTE alelnökének kiemelkedő érdeme, hogy újszerű eszközök segítségével az Egyesületet bevonta átfogó, a népgazdaság egészét érintő problémák megoldásába, pl. azáltal, hogy OMFB tanulmányok koordinálásával egyesületünket bízta meg. A HTE és az OMFB együttműködést minden területen elősegítette, kezdeményezője volt az együttműködési szerződés létrehozásának. Hivatali munkája során minden esetben kikéri az egyesületbe tömörült szakemberek véleményét. Hozzájárult az egyesület és a KdT közötti kapcsolat elmélyítéséhez. Értékes tanácsaival segíti az egyesületi munka koncepcióinak kialakítását.
Dr. Gordos Géza a Távközlési Szakosztály vezetőségének tagja. A munkahelyén nyújtott nagy igényű tudományos és pedagógiai működését sikeresen terjesztette ki egyesületünkben szakosztályi munkájára is. A mindig nagy érdeklődést kiváltó magvas előadásai kiemelkedő eseményei rendezvényeinknek. Az igen sikeres Távközlési Klub aktív előadója, résztvevője. Az egyesületi életben a vezetőség sokszor és hathatósan támaszkodott Gordos Géza munkájára.
Jutasi István az átviteltechnikai gyártmányfejlesztésben szerzett tapasztalatait felhasználva az alapipari távközlő rendszer kialakításában jelentős szerepet vállalt. Napi munkája mellett különböző fórumokon szorgalmazza a híradástechnikai iparban meglevő szellemi kapacitás hatékony felhasználását a hazai innovációs folyamatban és az exporttevékenység kiterjesztésében. Több évtizedes HTE tevékenységét követően 1980-tól az Energiaipari Távközlési Szakosztály elnökeként tevékenykedik. Közreműködött a kétévenként megrendezésre kerülő Energiaipari Távközlési Szemináriumon mint szervező és mint előadó. A Távközlési Klub munkájában rendszeresen szerepet vállal. 1980 óta a MTESZ Innovációs Bizottságának titkára. Többek között részt vett az Újítók és feltalálók V. Országos Tanácskozásának előkészítésében, majd a rendelettervezetek kialakításában.
Kövér Jenő a Videoton üzemi csoport szervezőtitkára. Szakmai tevékenységét a Videotonban kezdte meg 1961-ben. Rövid laboratóriumi gyakorlat után bekapcsolódott a KGST együttműködésből adódó vállalati feladatok végrehajtásába. Pontos, megbízható munkájával kivívta mind a hazai, mind a külföldi partnerek elismerését. 1971-től a REÁB 7. sz. szekció magyar tagozatának titkáraként tevékenykedik. 1975-ben a KGM Kiváló Dolgozója kitüntetésben részesült. 1963 óta a HTE székesfehérvári szervezetének tagja, 1978 óta az üzemi csoport vezetőségi tagja, szervezőtitkár. Tevékenysége meghatározó jelentőségű a csoport számára. Oroszlánrésze van abban, hogy a székesfehérvári szervezet az új gazdasági feltételek között is megállta a helyét és a legjobb vidéki szervezetek közé tartozik.
Ribényi András a HTE és a MATE elnökségi tagja, a Mikroprocesszorok Alkalmazása Munkabizottság titkára. A népszerű mikroprocesszorok tárgykörben tartott konferenciák, szemináriumok, klubnapok és a Mikroelektronika '82 Konferencia szervezője. Rendkívül hatékonyan és nagy lelkesedéssel végzett társadalmi mozgósító munkájában a társegyesületek együttműködésére is nagy gondot fordít. A BME Elektronikus Eszközök Tanszékén félállású oktató. Érdeklődési területe a mikroelektronika alkalmazása és a mikroprocesszorok felhasználásával megvalósított korszerű elektronikus készülékek tervezése. Tagja az Elektronikus Alkatrészgyártás Bizottságnak is.
1984
Dr. Kiss István, a TKI intézeti csoport volt elnöke, az Elnökség tagja, a Távközlési Kutató Intézet vezérigazgatója, villamosmérnök. A Műszaki Tudományok kandidátusa. 1952 óta dolgozik a Távközlési Kutató Intézetben, egyre jelentősebb beosztásokban. Nevéhez fűződik az átviteltechnikai kutatások megszervezése. 1969. december 1. óta mint főmérnök az előbb említett témán kívül az anyagtechnológiai kutatás és több egyéb tudományos főosztály irányítása is feladatkörébe tartozott. Tudományos munkájának eredményeit mintegy 25 publikációban közölte, több előadást tartott külföldön és számos megadott szabadalma van. Tudományos, politikai és társadalmi munkáját jelentős számú kitüntetéssel ismerték el, többek között Eötvös-díjjal. A Híradástechnikai Tudományos Egyesület intézeti csoportját annak megalakulásától 1984-ig vezette, megteremtve a nagyon sikeres intézeti társadalmi munka alapjait.
Mahder János az Elnökség tagja, a szombathelyi szervezet titkára. A szombathelyi HTE területi csoportjának titkára. Több évtizedes társadalmi munkájának köszönhető, hogy a szombathelyi REMIX Gyár a többi HTE területi csoporttal intenzív kapcsolatot épített ki. Tevékenysége meghatározó jellegű a csoport számára. Folyamatosan részt vesz a munkaterv és az éves beszámoló összeállításában, valamint megszervezi a programokat. Előkészítette a MEV gyöngyösi HTE csoporttal szakmai vonalon az együttműködési szerződést. Szervezi és irányítja a helyi számítástechnikai egyesüléssel a BASIC programnyelv tanítását. Előadást tartott a kecskeméti Alkatrész Szemináriumon. Az FMKT szervezésében bekért pályamunkákat szakmailag zsűrizte.
Mikics László a BHG üzemi csoport vezetőségi tagja. 1965-ben villamosmérnöki, 1971-ben szakmérnöki oklevelet szerzett a Budapesti Műszaki Egyetemen. A BHG Híradástechnikai Vállalatnál 1965 óta fejlesztéssel foglalkozik, részt vett az ECR, EH, QA és EP típusú távbeszélőközpontok fejlesztésében. 1982 óta a BHG Fejlesztési Intézetének igazgatója. A termékek rendszertechnikai és áramköri fejlesztése mellett jelentős munkát fordított a korszerű konstrukciók és az elektronikus technológia meghonosításában. Tevékeny részese volt a CF 22-es célprogram eredményeinek, ezen belül az AUTER-rendszer BHG-n belüli bevezetésének. Szakmai tevékenységét 5 szolgálati találmány, több szakcikk és előadás fémjelzi. A HTE munkájába egyetemi hallgatóként kapcsolódott be, a HTE BHG üzemi csoport alapító tagja. 1981 óta a HTE Távközlési Szakosztály vezetőségének a tagja.
Nobik Lajos a Távközlési Szakosztály titkára. Okleveles villamosmérnök, okleveles irányítástechnikai szakmérnök.1960-tól a BHG mikrohullámú fejlesztési osztályán dolgozott, majd 1965-től az Orion-ban, ahol 1975-től az adatátviteli fejlesztési osztály vezetője. 1969-77 között a BME-HEI tanársegédje, félállásban. A hazai számítástechnikai program egyik úttörője az adatátviteli modemek és terminálok területén. Ebben a tevékenységében nemzetközi elismerést kapott az Orion AM-12 TD modem 1981. évi aranyérmes kitüntetése révén a Lipcsei Tavaszi Vásáron, mely berendezés vezető konstruktőre volt. 1971-től a HTE tagja és 1979-től a Távközlési Szakosztály titkáraként számos előadás, rendezvény szervezője. Nem csak szakmai, de társadalmi aktivitása révén kivívta a HTE vezetőségének megbecsülését.
Dr. Prónay Gábor az Elnökség és a VB tagja, a Műszaki Tudományos Bizottság elnöke. Műszaki doktor, egyetemi adjunktus. A BME Híradástechnikai Elektronikai Intézetében 15 éve végez kiváló oktató, kutató és szervező munkát és emellett a tudományos közéletnek is odaadó aktivistája. Tudományos és közéleti tevékenységét egyetemi jegyzetek, tanulmányok, könyvrészletek, folyóiratcikkek, szemináriumokon és konferenciákon tartott előadások jelzik. Az Egyesületben is aktív tevékenységet fejt ki. Régebben az Ifjúsági Bizottság elnökeként, majd az Oktatási Bizottság tagjaként és jelenleg a Műszaki Tudományos Bizottság elnökeként jelentős eredményeket ért el az egyetemi hallgatók-oktatók, az iparvállalatok és az Egyesület közötti kapcsolatok fejlesztésében, valamint új típusú, hatékony együttműködések kialakítása terén.
1985
Berecz Frigyes, a HTE elnökségi tagja, a BHG Híradástechnikai Vállalat vezérigazgatója. Jelentős szerepe volt a BHG crossbar alközpontjainak gyártásba vezetésében, új termelésirányítási rendszer megalkotásában és bevezetésében, az elektronikai termékek megjelenésében a BHG gyártmányválasztékában, az alapvető termékszerkezet-váltás megkezdésében és kibontakoztatásában. Aktívan részt vesz a híradástechnikai és elektronikai alkatrészipar gondjainak feltárásában, megoldásuk elősegítésében. Szakmai publikációiban, előadásaiban iparágunk általános kérdéseivel, összefüggéseivel foglalkozik, elősegítve közös gondjaink megoldását.
Borbély Endre, a HTE elnökségének tagja, az Ifjúsági Bizottság elnöke. A Kandó Kálmán Villamosipari Műszaki főiskola Híradásipari Intézetének adjunktusa. Az Elektronikus áramkörök, illetve a Műszaki akusztika tárgy oktatásában vesz részt. Fő kutatási területe az atmoszférikus infrasugaras összeköttetések vizsgálata. Részt vesz a Távközlési Szakosztály és a Műszaki Tudományos Bizottság munkájában. A KKVMF intézeti csoport vezetőségi tagja.
Diószeghy Győző, a HTE elnökségének és végrehajtó bizottságának tagja, a KKVMF intézeti csoport elnöke. A Kandó Kálmán Villamosipari Műszaki Főiskola főigazgató-helyettese, a Híradásipari Intézet tanára, a Híradásipari alkatrészek és Konstrukció tárgy előadója. Kutatás fejlesztési munkáját főként a mérőautomaták területén fejti ki. Kutatási eredményei cikkekben megjelenésre kerültek. Számos előadást tartott hazai és külföldi konferenciákon. Szakmai tevékenységén kívül oktatás-szervezési kérdésekkel foglalkozik. Az alsó-, közép- és felsőfokú oktatás távlati fejlesztési koncepciójának kifejlesztésében évek óta részt vesz.
Dr. Frajka Béla, a HTE elnökségének tagja, a BME HEI Távbeszélőtechnikai Osztályának vezetője, egyetemi docens. A Távbeszélőtechnika témakör egyetemi oktatásának első számú hazai irányítója és képviselője. Oktatással párhuzamos szakmai pályafutásának főbb állomásai: kandidátusi fokozat 1974, a BUDAVOX vezető szakértője Algériában 1976-78, a BHG-FI igazgatója 1979-81. Jelenleg a BME Villamosmérnöki Kar oktatási dékánhelyettese. 1984 óta az MTA Műszaki Osztály Távközlési Rendszerek Bizottságának titkára. A Híradástechnika folyóirat kapcsolástechnikai rovatának tudományos szerkesztője.
Wollitzer György, a HTE elnökségének tagja, a MEV fejlesztési műszaki igazgatója. Közel 30 éve dolgozik az elektronikai alkatrész szakmában. Az 1950-es években az Egyesült Izzóban mint vegyészmérnök kezdett el dolgozni, amjd a HIKI-ben a passzív alkatrészek kutatásával, ezen belül is kondenzátorfejlesztéssel foglalkozott. Számos eredményét vette át a REMIX és valósította meg sorozatgyártásban. Az 1960-as évek végétől a vastag- és vékonyréteg technikával is foglalkozó laboratóriumot vezeti és szoros együttműködést épített ki az iparral. Az említett témakörökben számos publikációja is megjelent. Egyesületünknek több mint 25 éve aktív tagja, a HIKI intézeti csoport alapító elnöke volt. Az Alkatrész- és Alapanyag Szakosztály rendezvényein számos előadással szerepelt. Megvalósítója a népszerűvé vált Hibrid Klubnak. Egyik aktív kezdeményezője a HTE tíz évvel ezelőtti EKFP felhívásnak.
1986
Dr. Baranyi András a műszaki tudományok kandidátusa, a HTE Végrehajtó Bizottságának és a MTESZ Tudománypolitikai Bizottságának tagja, a Távközlési Kutató Intézet tudományos főosztályvezetője. Távközlési berendezések fejlesztésével foglalkozik. Jelenleg műholdas hírközlő berendezések kidolgozását irányítja. Szakmai tevékenységéért 1985-ben a Munka Érdemrend bronz fokozatával tüntették ki. 1980-1985 között a HTE titkára, 1983 óta a Híradástechnika folyóirat rovatvezetője. 70 publikációja jelent meg magyar és idegen nyelven.
Dr. Bozsóki István a BME Mikrohullámú Híradástechnika tanszék vezetője, a műszaki tudományok kandidátusa. A Rádió vevőkészülékek, majd a Mikrohullámú berendezések és a Rádió rendszerek, a Mikrohullámú távérzékelés tárgyak előadója. Számos eljárás, berendezés kutatás-fejlesztési munkáit végzi és irányítja a parametrikus erősítők, a rádiólokáció, a szinkronizált mikrohullámú oszcillátorok, a mikrohullámú távérzékelés tématerületeken. E munkák eredményét összegzi tíznél több egyetemi jegyzet, 25-30 szakcikk, 10-15 tanulmány, több szabadalom és újítás, valamint a Haza Szolgálatáért Érdemérem arany és ezüst fokozata. Tagja az URSI Nemzeti Bizottságának, állandó meghívottja a COSPAR Nemzeti Bizottságnak. A HTE elnökségének és Végrehajtó Bizottságának tagja.
Kesselyák Péter a klímaállósági vizsgálati módszerek kifejlesztésében és szabványosításában vesz részt az IEC hazai, 50. munkabizottságában. Tagja az IEC TC 56 hazai megbízhatósági szakbizottságának. 1970-től megszervezi a BHG gyártmányú, postai üzemben működő telefonközpontok megbízhatósági adatgyűjtő és kiértékelő rendszerét és megbízhatósági adatbankot hoz létre. 1974 óta szerepel a „gyártmányok megbízhatósága és klímaállósága" szakterület minisztériumi szakértői nyilvántartásában, részt vesz az OMFB „Elektronikai nagyberendezések megbízhatósága" c. tanulmány kidolgozásában. A mikroelektronika hazai adaptálásához szükséges műszaki-kereskedelmi-jogi infrastruktúra tárgyában írt tanulmányával elnyeri az 1983. évi Országos Mikroelektronikai Pályázat II. helyezését. Több alkalommal tartott előadást nemzetközi konferenciákon, mintegy 30 publikációja jelent meg, melyek közül több nívódíjat is kapott. A BHG üzemi csoport és a HTE Klímaállósági és Konstrukciós Szakbizottságának vezetőségi tagja.
Dr. Kolonits Pálné a MEV HTE Üzemi csoportjának általános titkára. A Mikroelektronikai Vállalat hibrid főtechnológusa, a műszaki tudományok kandidátusa. Jelentős kutató-fejlesztő munkát végzett a hibrid vékonyréteg-technológia hazai fejlesztése területén. Tudományos munkájának eredményeit csaknem félszáz publikáció és tudományos előadás tartalmazza. Több előadást tartott nemzetközi technológiai konferenciákon, számos közleménye jelent meg nemzetközileg elismert folyóiratokban. Tudományos tevékenységéért osztott akadémiai jutalmat kapott. 1978-ban munkássága elismeréseként a Munka Érdemrend Ezüst fokozata kitüntetésben részesült. A HTE-ben igen aktív tevékenységet végzett a hibrid technológiával kapcsolatos konferenciák megszervezésében, előadások megtartásában, a Hibrid Mikroelektronikai Klub megszervezésében mint egyik alapító tag vett részt.
Kürti László a REMIX Tiszakécskei Gyárának igazgatója. 1970 óta irányítja ezt az üzemet. Rész vett az alapításban, ami azt jelenti, hogy több évszázados mezőgazdasági hagyományokkal rendelkező környezetben végzett úttörő tevékenységet elektronikai alkatrészgyártási technológiák meghonosításával. Tevékenysége eredményeképpen napjainkban egy több mint 500 főt foglalkoztató, jól működő potenciométer gyárat vezet. Igen sokat tett azért, hogy e gyártási kultúra szellemi háttere mérnökök és technikusok bevonásával gyarapodjék és nem kis érdeme van abban is, hogy a Híradástechnikai Tudományos Egyesület a másfél évtized alatt Kecskeméti Alkatrész konferenciái során érdemesnek tartott gyárlátogatásokat is szervezni a tiszakécskei REMIX-be. Tevékeny részese a HTE kecskeméti regionális szervezete létrehozásában. Több vállalati kiváló dolgozó, valamint számos társadalmi kitüntetés és a Munka Érdemrend bronz fokozata tulajdonosa.
Pálmai Rezső a HTE-n belül, az energiaipari távközlés egyesületi képviseletét megvalósító Energiaipari Távközlési Munkabizottság alapító tagjaként kezdte tevékenységét. Az azóta Energiaipari Távközlési Szakosztállyá fejlődött munkabizottság munkájában mind a mai napig az egyik legaktívabban dolgozó munkatársunk. A megalakulás óta a szakosztály titkára, majd elnökeként végzi munkáját. A villamos energiai iparban létesített, korszerű villamos teherelosztáshoz nélkülözhetetlen számítógépes folyamatirányítás megvalósításában jelentős mértékben vett részt. Vezetésével épült fel az energiaipar korszerű alaphálózati telemechanikai számítógépes adatgyűjtő rendszere. Korábban a Villamos Művek speciális hírközlő hálózatainak kiépítésében végzett kiemelkedő munkát. Több szabadalommal védett műszaki megoldást hozott létre, ezzel segítve a hazai készülékek gyártásának beindítását.
Pató Lajos a KGST együttműködésben kifejlesztett és a Teréz központban próbaüzemet végző elektronikus vezérlésű crossbar központ vizsgálataiban, majd a balatonfüredi elektronikus vezérlésű rurál központ fejlesztésében vett részt. Témafelelősként irányította az ECR 41 típusú rurál végközpont, a 7DSCs rotary elvű tranzitközpontot és az ECR 43 típusú huzalozott programvezérlésű rurál végközpont fejlesztését. A CA 1002 crossbar nagyalközpont elektronikus vezérlőjének megalkotásáért Kiváló Újító címet kapott. Irányította a kvázielektronikus, TPV alközpontok gyártásba történő bevezetését. Főosztályvezetői munkásságának fő eredménye az elektronikus, TPV, térosztásos alközpont család kifejlesztése volt. Jelentősen elősegítette a korszerű elektronikus technológia meghonosítását a BHG-ban. A BHG Fejlesztési Intézet igazgatóhelyetteseként többek között arra törekszik, hogy a folyamatban levő alközponti fejlesztésekben egységes szemlélet valósuljon meg, bővüljön az EP család típusainak és szolgáltatásainak köre, megvalósuljon a digitális alközpont család. Kétszer kapta meg a Kiváló Feltaláló arany fokozatát, több cikke jelent meg szaklapokban. Tagja a Távközlési Szakosztály vezetőségének és a HTE elnökségének.
1987
Balla Tibor 1960-tól tagja volt a KTE-nek. 1965-től 1970-ig a KTE-ben a Postaforgalmi Gépesítési Szakbizottságának vezetője volt. Tevékenyen részt vett a postaforgalom rendszertechnikai váltásának előkészítésében és bevezetésében. 1970-től 1985-ig a KTE Postaforgalmi Szakosztályának titkári teendőit látta el. Ezen idő alatt az előadások szervezésében, lebonyolításában kiemelkedő munkát végzett. A KTE-ből a HTE-be történő átállás előkészítésében, a szakosztályok szervezésében, a tagozat kialakításában kezdeményezőleg és aktívan vett részt. Jelenleg a HTE postai tagozatának titkári teendőit látja el.
Borsos Károly egyike korunk legszélesebb látókörű mérnökeinek, amit a Telephony-ban is megjelent cikkeinek visszhangja mutat, vagyis hatása túlterjed határainkon is. Munkáit a hálózatépítés és szerelés területén kezdte, majd az újjáépítési munkák felgyorsításához munkatársaival együtt hazai viszonyokra alkalmazta a határfrekvencia feletti kiegyenlítési rendszert. Később irányította a távkábel-építések beruházási munkáit. Hivatali munkáival párhuzamosan az OMFB megalakulásától mostanáig több, a távközlés és a közműrendszerek fejlesztésével foglalkozó tanulmány és koncepció kidolgozásában vett részt. Munkáját több kitüntetéssel ismerték el.
Göblös Imre 1964 óta dolgozik a Híradástechnikai Ipari Kutató Intézetben, 1982-től pedig a MEV-ben. Munkaköre az integrált áramkörök vizsgálati területének irányítása, illetve a kutatás-fejlesztési feladatok ellátása. Aktívan vesz részt a tématerület nemzetközi együttműködésében (a SZU-MNK „Alkalmazás" munkacsoport vezetője). A HTE-ben 1976 óta végez tudományszervező munkát, jelenleg az Alkatrész Szakosztály vezetője. Az utóbbi két évben sikeresen szervezte az Alkatrész Szemináriumot. Több mint egy évtizede a BME Elektronikus Technológia Tanszék mellékfoglalkozású tudományos munkatársa.
Dr. Horváth Lajos főtitkárhelyettes, a Magyar Posta Műsorszóró osztályának a vezetője, gyakorlatilag a tudományos egyesületek megalakulása óta részt vesz azok munkájában: a HTE-nek tagja és elnökségi tagja, azzal párhuzamosan a KTE Műsorszórási Szakosztályának az elnöke, majd a KTE főtitkárhelyettese. Jelentős szerepe volt a KTE és a HTE közötti jó együttműködés kialakításában, a HTE és a KTE Postai és távközlési tagozata egyesülésének az előkészítésében és végrehajtásában. Eötvös és KTE Jáky-díjas, többek között a Munka érdemrend arany fokozatának a birtokosa. Szűkebb szakterülete a televízió stúdió- és adástechnika volt, e területen elévülhetetlen érdemei vannak, elsősorban a televíziózás hazai bevezetésének az időszakából. Magyar Posta vezeték nélküli távközlési és műsorszóró ágazatai fejlesztési és üzemviteli munkáinak több évtizedes irányítása során jelentős szerepet játszott számos új szolgáltatás bevetetésében.
Rácz János 1959-ig a Puskás Tivadar Távközlési Technikum igazgatóhelyettese, 1959-től pedig igazgatója. 1962-ben az oktatási reform végrehajtása során létrejött Felsőfokú Távközlési Technikum igazgatására kap megbízást. A technikusképzés oktatásszervezésében, valamint az oktatástechnikai feltételeinek megteremtésében végzett munkájáért 1959-ben a Posta Kiváló Dolgozója, 1961-ben az Oktatásügy Kiváló Dolgozója kitüntetésben részesült. A felsőfokú technikum létrehozása, az oktató-nevelő munka terén elért eredményei elismeréseként 1968-ban a Munka Érdemrend arany fokozatát kapta. A HTE-nek 1961 óta tagja. 1977-ben kezdeményezője a HTE Győri Csoport létrehozásának. A csoport megalakulása óta annak elnöki teendőit látja el.
Dr. Valter Ferenc a Magyar Posta elnökhelyettese, hosszú idő óta részt vesz a HTE tevékenységében. Az 1985-ös tisztújításkor a HTE társelnökévé választották, de azt megelőzően is tagja volt a HTE elnökségének. Ugyanakkor a Közlekedéstudományi Egyesület Postai és Távközlési tagozata elnökeként, illetve a KTE társelnökeként is dolgozott, és a tisztségeiben is igyekezett előmozdítani a két egyesületben dolgozó távközlési szakemberek, a posta és az ipar szorosabb együttműködését. Tagja a MTESZ országos elnökségének. Dr. Valter Ferenc a villamosmérnöki diploma megszerzésétől kezdve a Magyar Postán dolgozik. A Posta Rádió és Televízió Műszaki Igazgatóságon, a Postavezérigazgatóságon betöltött fejlesztő és beruházó vezetői pozíciókban, majd a Postai Beruházó Iroda igazgatójaként jelentős feladatokat végzett a műsorszórás és a távközlés fejlesztése területén is.
Varsányi János a Posta Kísérleti Intézet tudományos munkatársa, kutatási területe: a sokszolgáltatású kábeles TV rendszerek, a teletext rendszerek és a műholdas TV jelátvitel. 1975 óta tagja a HTE-nek. 1976-tól látja el a Vételtechnikai Szakosztály titkári teendőit. Mind a szakosztályban, mind a HTE-ben hosszú időn keresztül kiemelkedő, eredményes társadalmi és szervezési munkát végez. Szervezőtitkári feladatai: színes TV, kvadrofon, teletext, kábeltelevízió munkabizottságok szervezése, részvétel a bizottságok munkájában. A különböző budapesti társszervezetekkel összekötőként működik közre: így pl. az OPAKFI-val, az Adástechnikai Szakosztállyal, ezzel a gyors információcsere és a közös előadások szervezése válik lehetővé.
1988
Balogh Győző nyugalmazott MÁV mérnök főtanácsos, aktív éveiben, majd nyugállományba vonulása után is a MÁV távközlési hálózatának fejlesztésével foglalkozott ezáltal is elősegítve a magyar híradástechnika fejlődését. Néhány nevéhez fűződő esemény: a vasútüzemi országos távgépíróhálózat kialakítása, s később korszerűsítésének beindítása TPV központtal; az első országos kiterjedésű közepes sebességű adatátviteli hálózat kiépítésének irányítása; a magyar európai vasutak helyfoglalási rendszeréhez való kapcsolódás kimunkálása. A magas színvonalú szakmai tevékenysége mellett folyamatosan részt vett a vasúti szakemberek oktatásában, több tankönyv szerzője. Egyesületünknek ma is aktív tagja. Tagja a távközlési klubnak, előadásokat tart és a Közlekedési Hírközlési Szakosztály megalakításában is tevékenyen részt vett.
Faragó György 1964-ben végzett a BME Villamosmérnöki Karán. Az egyetem elvégzése után a honvédséghez került fejlesztőmérnöki munkakörbe. Szakmai tevékenységi köre elsősorban kommunikációs vevők és vevőrendszerek, valamint antennák és antennarendszerek fejlesztése. Társadalmi munkát több mint három évtizede a Magyar Rádióamatőr Szövetségben (MRASZ) és több mint két évtizede a Híradástechnikai Tudományos Egyesületben (HTE) végez. A MRASZ keretén belül 10 évig elnökségi tagként tevékenykedett. A HTE-ben a Vételtechnikai és a Személyi Rádió szakosztályok keretében dolgozik. Társadalmi tevékenysége során számos cikket publikált és előadásokat tartott az egyoldalsávos vételtechnika és az antennarendszerek témaköreiben. A HTE újjászervezésekor egyik kezdeményezője volt a Személyi Rádió szakosztály létrehozásának, és jelentős szerepet vállalt a szakosztály megszervezésében. Jelenleg a MÁV állományában dolgozik, ahol műszaki kutatási-fejlesztési irányító tevékenységet végez.
Dr. Frigyes István 1954-ben szerzett gyengeáramú villamosmérnöki oklevelet; 1979-ben megkapta a műszaki tudomány kandidátusa fokozatot, 1980-ban a dr. techn. címet. 1955-ig az Egyesült Izzóban dolgozott. 1965-ig a BHG Mikrohullámú Fejlesztési osztályán, majd a mikrohullámú téma áthelyezésétől 1974-ig az Orionban dolgozott; itt legutóbb vezette a mikrohullámú fejlesztést. 1983-ig a TKI-ban tudományos osztályvezető volt, amikor kinevezték egyetemi docenssé a Budapesti Műszaki Egyetem Mikrohullámú Híradástechnika Tanszékére. A TKI-ban azóta is másodállású tudományos tanácsadó. Számos publikációja jelent meg, köztük társszerzője 5 szakkönyvnek; számos hazai és külföldi konferencián tartott előadást. Több cikke jelent meg a Híradástechnika lapban; 1983-ban Pollák-Virág díjjal, 1986-ban nívódíjjal tüntették ki. Tagja a HTE-nek. Korábban a Mikrohullámú Szakosztály titkára volt. A Híradástechnika szerkesztőbizottságában mint az Orion-rovat tudományos szerkesztője dolgozik 1983 óta. Tagja az IEEE-nek, valamint annak Rádió-hírközlési Bizottságának.
Kas Oszkár 15 évig volt a BUDAVOX Review főszerkesztője. Tevékenységét nagy hozzáértéssel végezte, és azon túlmenően, hogy a lapot szerkesztői tevékenysége folytán igen magas színvonalra emelte, hozzájárult a magyar híradástechnika hírének világviszonylatú öregbítéséhez. Főszerkesztői tevékenysége alatt, és azóta is a lapot 54 országban terjesztik. Kas Oszkár mintegy 50 éve dolgozik a magyar híradástechnika területén.
Molnár Béla a BHG Híradástechnikai Vállalat Fejlesztési Intézetének fejlesztőmérnöke, főosztályvezető. 1965-ben szerzett villamosmérnöki diplomát. Ettől az időponttól kezdve foglalkozik kapcsolástechnikai berendezések (telefonközpontok) fejlesztésével. 1970-től foglalkozik tárolt programvezérlésű központok fejlesztésével. Részt vett a BHG és a rigai VEF gyár közös fejlesztési munkáiban, melynek eredményeképpen a KVANT típusú központ született meg. 1976-tól kezdve a BHG és a T und N cég megállapodása keretében a harmadik piacra készülő QA96/MRK központ fejlesztésén dolgozott. A BHG igényekre készülő QA 512/MRK központ fejlesztésének pedig témafelelőse volt. E központtípusokhoz kapcsolódóan két rendszertechnikai jellegű szabadalmat nyert megoldás kidolgozásában vett részt. 1982. január 1-től a BHG FI Kapcsolástechnikai Fejlesztési Főosztály I. tevékenységét irányítja, mint főosztályvezető. Főosztályán intenzív fejlesztési tevékenység folyik a mikroprocesszoros vezérlőrendszerek tekintetében. A HTE Üzemi csoportjának jelenleg is aktív tagja.
Szalay Tibor a Műszaki Egyetem elvégzése után az átviteltechnikai szakma további elméleti és gyári gyakorlati elsajátításába kezdett a Telefongyárban. Az 1960-as évek közepétől foglalkozott a légvezetékes és a szimmetrikus kábeles, sokcsatornás rendszerek alapvető fejlesztésével, rendszertervezésével. Később, mint rendszertechnikai osztályvezető, vezető szerepet vitt előbb a kiscsatornaszámú, majd a koaxiális gyártmánycsalád specifikálásában, rendszertervezésében és külkereskedelmi terjesztésében. Komoly érdemei vannak az Ericsson licensz alapján honosított koaxiális rendszerek bevezetésében. Több BNV nagydíj és egyéb elismerések fémjelezték fejlesztési munkáit. A digitalizálás korszakában már az ő ágazati főkonstruktőrsége alatt születtek meg a primertől a mai tercier rendig terjedő PCM berendezések. Mint ÉDÁR főkonstruktőr a nemzetközi munkában is fontos szerepet tölt be több éve. A HTE-ben előadásaival és más szerepléseivel jó nevet szerzett magának. Megválasztották az Etikai Bizottság tagjának. Az általa inicializált TKI, PKI, BME kutatóhelyi szerződéses munkák révén fontos, személyes alátámasztást nyújt folyamatosan az ipar számára folytatott hazai célirányos kutatásoknak. A HTE érdekében folytatott tevékenységet munkatársai körében általában és példamutatásával is ösztönzi.
Dr. Tarnay Kálmán az Áramkörök Szakosztály elnöke volt; eredményesen szervezte meg a szakosztály tevékenységét. Jelenleg is vezető tagként dolgozik. Elismert tudományos tevékenységet folytat az eszközstruktúrák számítógépi modellezése, az integrált áramkörök géppel segített tervezése témakörében. A gépi szimuláció terén kidolgozott programjai mind hazai, mind külföldi körben használatban vannak. Vezeti a BME Elektronikus Eszközök Tanszékét. Nagy érdemei vannak a korszerű mikroelektronikai tervezési és technológiai témakörök oktatásba állításában. Kiemelkedő a szerepe az új „Mikroelektronikai és technológiai szak" tantervének kialakításában, a gépi tervezés tanszéki oktatása hardware és software eszközbázisának megteremtésében. Kiemelkedő munkát végzett a villamosmérnökök mikroelektronikai irányú továbbképzésének megszervezésében. Publikációs tevékenysége jelentős és sokrétű. Az Uppsalai Egyetem 1983-ban díszdoktorrá választotta. Akadémiai doktori fokozatot három éve szerzett.
1989
Bély András a HTE Energiaipari Távközlési Szakosztályának társelnöke, mely funkcióban több nemzetközi szeminárium rendezésében volt szervező és külföldön résztvevő. Műszaki tevékenysége igen szerteágazó. Részt vett a hálózati telemechanikai rendszerek kialakításában, a központi hangfrekvenciás rendszerek speciális hasznosításának kidolgozásában, aktív szakértője az OMFB, PKI és MVMT közös optikai kísérleti rendszerének megvalósításában.
Blum Endre 1962 óta tagja a HTE-nek. Aktívan közreműködik előadások szervezésében és tartásában. Kezdeményezője és alapítója a Távközlési Klubnak; a Távközlési Szakosztály vezetőségi tagja. Kutatási területe a TKI-ban a PCM és digitális kapcsolástechnika. 1987 óta a Posta Kísérleti Intézet tudományos főmunkatársa. Kutatási területe az integrált szolgáltatású digitális hálózatok és digitális jelzéstechnika. Ebben a témakörben több publikációja jelent meg, előadásokat tartotta Magyar Postán, a BME Mérnöki Továbbképző Intézetben.
Dr. Flesch István a Budapesti Műszaki Egyetem Híradástechnikai Elektronika Intézet adjunktusa. Több évtizede részt vesz az Egyesület folyóiratának, a Híradástechnikának szerkesztésében. Azon kevesek egyike, aki a folyóirat évek során sok nehézséggel küzdő megjelenésében hűségesen és példamutató szorgalommal működött közre.
Garai László Egyesületünk alapító tagja és azóta is igen aktívan részt vesz az egyesületi munkában. A HTE elnökségének és a Szenior Bizottság tagja. Részt vett a Postamérnöki Szolgálat 50 éve című dokumentum szerkesztésében, a posta rádióhálózatának újjáépítésében. Később az elektronikai iparban tevékenykedett. A hazai adócsőgyártás újjáépítésében, majd fejlesztésében igen fontos szerepet vállalt.
Dr. Illyefalvi Vitéz Zsolt az Alkatrész és Alapanyag Szakosztály vezetőségi tagja. A tagozatok létrehozása óta az Alkatrész tagozat titkára. E funkciója mellett aktívan vesz részt nagyrendezvények és nemzetközi konferenciák szervezésében. Kiemelkedő tudományos és tudományszervezői, valamint az egyetemi ifjúság körében végzett tevékenysége.
Dr. Kertész Pál a HTE posta tagozat elnöke. A tagozat munkarendjének kialakításában, a kialakuló új kapcsolatok létrehozásában előbb a tagozat szakosztályainak, majd később a vidéki területi szervezeteknek is segítséget nyújtott. Kiemelkedő szakmai munkája mellett mindig sok társadalmi munkát végzett. A Széchenyi István Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskolán 1979-ig oktatott.
Kovács László három évtizedes szakmai tevékenység során, mind a szórakoztató elektronika, mind a professzionális híradástechnika terén számos újdonság megjelenése minősíti munkáját. Aktív részese az egyesületi életnek. 1987-től az Orion üzemi csoport elnöke. Munkássága nem csak hazai területen, de a szocialista országokban és Nyugat-Európában valamint Latin-Amerikában is elismerést szerzett személyének, és az általa képviselt Orion Vállalatnak is.
1990
Dr. Bartolits István fejlesztőmérnök, BGH Fejlesztési Intézet, osztályvezető. 1980-ban szakmérnöki oklevelet, 1983-ban pedig egyetemi doktori fokozatot szerzett. Részt vett a többprocesszoros EP512 elektronikus TPV alközpont szoftverrendszerének fejlesztésében és a rendszerek felélesztésében, különleges alközponti szolgáltatások kidolgozásában, vezette az EP512 hálózati végközpont szoftver tervezését és telepítését, jelentős szerepe volt zártcélú távközlő hálózatok rendszertechnikai tervének kidolgozásában. 1987 óta a BHG FI Szoftver Fejlesztési Osztályának vezetője és irányítja az ER256 elektronikus TPV rurál központ szoftverrendszerének fejlesztését. Több szakmai cikke jelent meg magyar folyóiratokban ill. konferencia kiadványokban, előadást tartott az1985. évi Popov konferencián és az 1986. évi varsói Magyar Elektronikai Napok rendezvényen. Dr. Bartolits István egy rohamosan fejlődő szakterületen végez kiváló munkát, törekszik ismeretei elmélyítésére és azok továbbadására, mindezek mellett lehetőséget talál eredményes HTE tevékenységre is. Jelenleg az egyesület BHG üzemi csoportjának elnöke.
Dr. Heller Krisztina okleveles szakközgazda, a közgazdaságtudományok kandidátusa, Magyar Távközlési Vállalat, vezérigazgató helyettesi tanácsadó. A HTE Ipargazdasági Bizottságának elnöke 1986 óta, korábban (1973) a KTE tagja volt. A vezetése alatt álló bizottság azt tekintette fő feladatának, hogy olyan szellemi közösséget alakítson ki, amely színteret ad az információgazdálkodáshoz, híradástechnikához és távközléshez kapcsolódó szakemberek együttműködésének. Ennek megfelelően különböző szakembereket, jogászokat, szociológusokat, mérnököket vont be a munkába, akiknek munkahelye nemritkán ettől a területtől távol esett. Segítségükkel számos közös, figyelemre méltó interdiszciplináris publikáció és tudományos vagy szakértői munka született. Az Ipargazdasági Bizottság részt vett a PKI, a Világgazdasági Kutatóintézet és a HTE által szervezett „Távközlés, Társadalom, gazdaság" című sikeres nemzetközi tudományos napok előkészítésében, nyilvános vitát szervezett a készülő postatörvény irányelveiről, melynek zárásaként a vitára bocsátott törvény szövetségi szintű véleményének összefogását és szintetizálását is segítette. Segítséget nyújtott a fiatal vezetők számára szervezett menedzser-képzés beindításához, előadást tartott a moszkvai Popov egyesület társbizottsága szervezésében Moszkvában és koordinálta a szovjet szakértők magyarországi előadássorozatát. Spanyol kapcsolataival elősegítette a HTE nemzetközi terjeszkedését. Képviselte egyesületünket a Gazdaságirányítási Konzultatív Bizottságban és a szövetség Gazdaságpolitikai Bizottságában is. Rendszeres látogatója az egyesületi rendezvényeknek és többször publikált a Hírlevélben is. Egyesületünkért végzett munkájáért elnyerte a HTE Ezüst- és Aranyjelvényét is.
Keresztes Zoltán igazgató, Mechanikai Laboratórium, Pécs. Két évtizedes szakmai tevékenysége során előbb a műszergyártás, majd a professzionális híradástechnika terén végezte munkáját. Meghatározó szerepe van Baranya megye híradástechnikai iparának kialakításában és fejlesztésében. Társadalmi tevékenysége is kapcsolódik szakmai területéhez. A HTE Baranya megyei szervezetének alapító tagja, 1984-től 1989-ig titkára. Jelenleg a MTESZ megyei szervezetének keretében működő Elektronikai Bizottság elnöke. Ebben a beosztásában is aktív szerepet vállal a megye iparának fejlesztésében. A MTESZ által évente megrendezésre kerülő Baranyai Tudományos Hetek programjának szervezésében jelentős munkát végez.
Köveskuti Lajos elnök, OKISZ, Híradástechnika Szövetkezet, HTE. Műszaki pályafutása a TV méréstechnikához és a TV alkalmazástechnikához kötődik. Eredményekkel járó erőfeszítéseket tett a technika magyarországi fejlesztése és gyártása érdekében. Az irányításával végrehajtott fejlesztő munka biztosította, hogy a szövetkezet hazai vonatkozásában is élenjárt az új generációs elemek alkalmazásában. Sokat tett a mikroelektronika magyarországi elterjesztéséért, 1984-ben mikroelektronikai gyártóüzemet hozott létre, mely a szövetkezet saját igényeinek kielégítése mellett az egész magyar híradástechnikai ipar termelésének korszerűsítését segíti. Köveskuti Lajos a Híradástechnikai Tudományos Egyesületnek több évtizede aktív tagja. Szakmai hozzáértése, szervezőkészsége révén mindenkor eredményesen tudott segítséget nyújtani az egyesület társadalmi munkájához. Kiemelkedő társadalmi tevékenységet végzett a HTE Rádió- és TV Szakosztályának keretében. Az 1981. évi tisztújító közgyűlés az egyesület elnökévé választotta. Számos politikai és gazdasági elfoglaltsága ellenére rendkívüli dinamizmussal és lelkesedéssel látta el elnöki teendőit.
Dr. Ligeti Róbertné igazgató, MEV Egyedi Eszköz Gyára. Tanulmányait az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karának vegyész szakán végezte. Tudományos munkatársként, majd tudományos osztályvezetőként a Híradástechnikai Ipari Kutató Intézetben, ezt követően a Mikroelektronikai Vállalat egyik vezetőjeként az érzékelők kutatásával és gyártásával foglalkozik. Az egyesület Alkatrész- és Alapanyag Szakosztálya és a Hibrid Klub munkájában vett részt igen aktívan. 1987-ben alapító tagként vett részt az Érzékelők Munkabizottság létrehozásában. A megalakulás óta a bizottság elnökségi tagjaként koordinálja több tudományos egyesület e téren végzett munkáját.
Dr. Prónay Gábor a Magyar Gazdasági kamara főtitkára, a HTE főtitkárhelyettese. Az elmúlt ciklusban magas színvonalon látta el az ügyvezető főtitkárhelyettesi feladatokat. Dinamikus egyénisége, szakmaszeretete, ügybuzgalma sokakat magával ragadott és tevékeny egyesületi munkára serkentett. Az egyesület jogi tagjainak beszervezésével kiemelkedő eredményeket ért el. Az egyesület gazdálkodása, annak eredményei más egyesület előtt is például szolgálnak. Határozott, céltudatos életvitele különösen a fiatalok körében keltett megértést. Az egyesületnek külföldön is sok barátot szerzett, növelve jóhírét a világban. A HTE főtitkári értekezletén tartott beszámolói a résztvevők számára élményszámba mentek. Tevékenységét értékelve a Puskás díj célkitűzéseinek megfelelő helyre kerül.
1991
Haffner János a BHG Fejlesztési Intézetének igazgatója. Egyetemi tanulmányainak befejezése után a BHG-ban kezdett el dolgozni az elektronikus vezérlésű telefonközpontok témakörben. Kiemelkedő eredményeket ért el az alközpontok fejlesztésében. A HTE Ifjúsági Bizottságában, a BHG üzemi csoportban és a HTE elnökségben elismerésre méltó munkát végzett.
Halász László nyugdíjas postaigazgató. Egyetemi tanulmányainak befejezése után a Felten és Guilleaume kábelgyárban a hírközlő kábelek gyártásával foglalkozott. A Magyar Posta távkábel fejlesztési programja során megszervezte a távkábelek szerelési és kiegyenlítési részlegét. Tevékenysége a hangfrekvenciás, vivőfrekvenciás kiegyenlítésen kívül a koaxiális kábelek telepítésére és az optikai kábelek alkalmazásának előkészítésére is kiterjedt. Szakmai tudását sok fiatal szakembernek átadta. Termékeny életpályája példamutató értékű.
Dr. Henk Tamás a BME Híradástechnikai Elektronikai Intézet tudományos főmunkatársa. Pályafutását a Távközlési Kutató Intézetben kezdte, ahol adatátviteli és űrtávközlési kérdésekkel foglalkozott. A lineáris és nemlineáris hálózatok elmélete és a digitális jelfeldolgozás területén jelentős eredményeket ért el. Publikációinak kedvező visszhangja van. A műszaki tudományok kandidátusa. A HTE Műszaki Tudományos Bizottságában, Távközlési Szakosztályában, a Híradástechnika Szerkesztőbizottságában és a Tudományos Tanácsban végzett illetve végez kiemelkedő munkát.
Dr. Lajtha György címzetes egyetemi tanár, a műszaki tudományok doktora. Az egyetem elvégzése után a Posta Kísérleti Intézetben átviteltechnikai problémákkal foglalkozott, majd érdeklődése a távközlő hálózatok tervezése felé fordult. Kiemelkedő szerepe volt a PCM rendszerek és az optikai hírközlés hazai kultúrájának megteremtésében. Nemzetközileg elismert szaktekintély, számos nemzetközi szervezet, nemzetközi konferencia rendezőbizottság tagja. A HTE-ben sokat dolgozik, különösképpen a megbízhatóság területén.
Dr. Tófalvi Gyula címzetes egyetemi tanár, a műszaki tudományok doktora. Neve összeforrott a magyar híradástechnika aranykorával. 1991 évi Puskás Tivadar díjjal történő kitüntetése azt az áldozatos munkát kívánja elismerni, amit 1983-1990 között mint a Híradástechnika folyóirat főszerkesztője végzett.
1992
Balogh Albert, a Mikroelektronikai Vállalat nyugalmazott főosztályvezető-helyettese, címzetes egyetemi docens, a műszaki tudomány kandidátusa. Okleveles matematikusként kezdett foglalkozni az elektronikus alkatrészek megbízhatóságával. A megbízhatóságelméletben elért eredményeiről több érdekes publikációban számolt be. A RELECTRONIC nemzetközi szimpóziumok szervezési bizottságának kezdettől fogva tagja, jelenleg pedig elnöke. A HTE Megbízhatósági és Minőségügyi Szakosztályának elnöke.
Falus László, a BHG Fejlesztési Intézet főosztályvezetője. Villamosmérnöki oklevelének megszerzése óta adóberendezések fejlesztésével foglalkozik. Elsősorban az antennák és koaxiális elemek kutatása és fejlesztése területén ért el kimagasló eredményeket. Számos publikációja jelent meg, továbbá előadásokat tartott a BME Villamosmérnöki Karán a szakmérnök hallgatók számára. A HTE tevékenységében aktívan részt vesz és a BHG üzemi csoport munkáját sokoldalúan támogatja.
Göblös János, a REMIX nyugalmazott műszaki igazgatója. Villamosmérnöki oklevelének megszerzése óta a hazai passzív alkatrészgyártás és a hibrid áramkörgyártás fejlesztésének szentelte munkásságát. Kiemelkedő szerepe volt az Alkatrész Konferenciák szervezésében és a Híradástechnikai Tudományos Egyesület vezetésében. A széles látókörű vezetőt és ugyanakkor a mindennapok dolgos résztvevőjét a szakma és az egyesületi tagság igen nagyra becsüli.
Kádár Ágoston, nyugalmazott postaforgalmi tudományos főmunkatárs. Okleveles átviteltechnikai szakmérnöki képesítését a posta és távközlés, illetve a számítástechnika integrálása körében használta fel eredményesen. Interdiszciplináris tevékenysége alapvetően befolyásolta a HTE Számítástechnikai Szakosztályának munkáját. A HTE-t érintő törvénytervezetek vitájában aktív szerepet vállalt. Kádár Ágoston Puskás Tivadar díjjal történt kitüntetésével azon nyugdíjas tagtársainkat is elismerjük, akik széleskörű szakmai tapasztalataikkal és lelkesedésükkel segítik az egyesületi munkát.
Mátrai Géza, az Interbip Invest Rt (Gyöngyös) termelési igazgatója, okleveles vegyészmérnök, egyetemi doktor. A HTE gyöngyösi csoportjában végzett kiemelkedő munkájának meghatározó szerepe volt a csoport sikeres tevékenyégében. Elismerést érdemel a Gyöngyös város vonzáskörzetéhez tartozó műszaki értelmiség összefogásában kifejtett munkája és a mérnök-etikával kapcsolatos úttörő kezdeményezése is.
1993
Bély András az MVM Rt. Országos Villamos Távközlési Szolgálat vezetője, a HTE Energiaipari Távközlési Szakosztályának elnökhelyettese. A villamosenergia ipar távközlésének és speciális berendezéseinek fejlesztésében jelentős eredményeket ért el, melyet több megadott szabadalom fémjelez. Az elmúlt években kezdeményezője és aktív részese volt az MVM Rt távközlési hálózatának modernizálására irányuló munkának és a szervezeti korszerűsítésnek. A HTE keretében az Energiaipari Szakosztály megalakulásának, több éves eredményes tevékenységének és nemzetközi elismertségének kiemelkedő résztvevője.
Dr. Frajka Béla a BME Távközlési és Telematikai Tanszékének egyetemi docense. Fő oktatási tevékenysége a kapcsolástechnika tématerületéhez tartozó új tantárgyak kidolgozása és továbbfejlesztése. Kutatómunkája eredményeként számos elméleti és fejlesztési probléma megoldása fűződik nevéhez és ezeket publikációs tevékenysége is dokumentálja. Több évtizedes szakmai és egyesületi munkája keretében sikeresen ellátta a BHG Híradástechnikai Vállalat Fejlesztési Intézetének igazgatói, a BME Villamosmérnöki karának dékánhelyettesi és az MTA Távközlési Rendszerek Bizottság titkári teendőit.
Halász Miklós a Műszertechnika Rt tanácsadója, a HTE Energiaipari Távközlési Szakosztályának alapító tagja és meghatározó egyénisége. Neve fémjelzi a kétévente megrendezésre kerülő Energiaipari Távközlési Szemináriumok szervezését, melynek kiemelkedő sikeréhez, nemzetközi elismertségéhez nagymértékben hozzájárul.
Horváth Gyula a BHG Híradástechnikai Vállalat nyugalmazott osztályvezetője. Neve összefonódik a telefonközpontok rendszertechnikájának kidolgozásával. Több évtizeden keresztül a hazai kapcsolástechnika szakmai kultúrájának egyik kialakítója volt. Eredményekben gazdag életútján megszerzett tapasztalatait folyamatosan osztja meg a fiatalabb generációval. Tevékenysége nem csak a szakmai nyelv műszaki területére, hanem a szakmai nyelv ápolására, tisztán tartására is kiterjed. A százéves Puskás évfordulón történő kitüntetése a HTE tiszteletének kifejezése Horváth Gyula életútja előtt.
Katona Rezső 1931-ben szerzett mérnöki diplomát a Budapesti Műszaki Egyetemen. Tevékenysége szorosan kapcsolódik a hazai távkábel építés munkálataihoz. Új eljárást dolgozott ki a Pupin-áramkörök átviteli sávjának kiszélesítésére és a vivőfrekvenciás alapáramkörök hullámellenállás ingadozásának kiegyenlítésére. 1960 óta nyugdíjazásáig a MÁV alkalmazottja volt. Aranyjelvényes újítói címmel több, mint 30 megvalósított újítása alapján tüntették ki. Említésre méltó oktatási ismeretterjesztő tevékenysége is. A Budapesti Műszaki Egyetem gyémántdiplomás mérnöke. A százéves Puskás évfordulón történő kitüntetése a HTE tiszteletének kifejezése Katona Rezső életútja előtt.
Lajkó Sándor a Telefongyár nyugalmazott osztályvezetője. Kiemelkedő szerepet játszott az átviteltechnikai berendezések rendszertechnikájának kidolgozásában. Kezdeményezte a PCM berendezések hazai gyártását és a fénytávközlés bevezetését. Tevékenyen részt vett hazánk nemzetközi kapcsolatainak kiépítésében, különösen a CCITT ajánlások területén. Folyamatosan segítette a hazai szabványosítási tevékenységet. Publikációs tevékenysége jelentősen hozzájárult a korszerű távközlési szemlélet kialakításához. Nyugdíjazása után is figyelte a legújabb eredményeket és tapasztalatait átadva a fiataloknak, jelentős tanulmányok megírását támogatta. A százéves Puskás évfordulón történő kitüntetése a HTE tiszteletének kifejezése Lajkó Sándor életútja előtt.
Stefler Sándor a PKI Távközlési Intézet főmunkatársa. A televíziótechnika elismert hazai szakértője. Kiemelkedő eredményeket ért el a műszerek fejlesztésében, a távközlő hálózatok automatikus mérésében és a televíziós vételtechnikai rendszerek honosításában. Részt vett a képújság bevezetésével kapcsolatos vizsgálatokban, a kábeltelevízió és a szélessávú integrált távközlés munkálataiban. Gazdag publikációs tevékenységével hozzájárult a szakmai színvonal emeléséhez. A HTE tevékenységében nagyon aktívan vesz részt, jelenleg a Kábeltelevíziós Szakosztály elnöke.
Dr. Kóródi Albert a Távközlési Kutató Intézet nyugalmazott munkatársa 95. születésnapja alkalmából Puskás Tivadar díjat kapott.
1994
Dr. G. Tóth Károly az Antenna Hungária Rt stratégiai igazgatója, a HTE Adástechnikai Szakosztályának elnöke. Évtizedek óta dolgozik a rádió és TV műsorszórás területén és kiemelkedő szerepe volt a hazai műsorszóró rendszerek kialakításában. A HTE-ben végzett munkája több évtizedre nyúlik vissza, különösen jelentős volt titkári funkciója az Adástechnikai Szakosztályban. Számos szakcikk és előadás szerzője. A HTE Intézőbizottság tagjaként aktív szerepet vállalt – többek között – a Regulációs Munkabizottságban és a Stratégiai Munkabizottságban.
Kauser Dénes a Siemens Rt tanácsadója, a HTE Megbízhatósági és Minőségügyi Szakosztályának vezetőségi tagja. 1981-1985 között a HTE egyik főtitkárhelyettese volt és érdemeket szerzett a vidéki HTE szervezetek kiépítésében, továbbá a szakértői megbízásos egyesületi munkák megindításában. A RELECTRONIC konferenciák szervezőbizottsági tagja. Különösen jelentős Kauser Dénesnek a nemzetközi szabványosítás területén végzett kiemelkedő tevékenysége.
Paksy Géza a MATÁV PKI-FI osztályvezetője, a HTE Távközlési Szakosztály titkára. Nevéhez fűződik a hazai PCM berendezés fejlesztése, a nagysebességű adatátviteli rendszer fejlesztése, a különböző sebességű optikai rendszerek fejlesztése és a digitális hálózatok átviteli rendszerének tervezése. Szakirodalmi tevékenységéből kiemelést érdemel a „PCM a távközlésben" és a „Távközlési kézikönyv" társszerzőként való közreműködése. Meghatározó szerepe volt a Távközlési Klub újjászervezésében és a klub jelenlegi szakmai vezetésében.
Dr. Sallai Gyula a Matáv Rt vezérigazgatóhelyettese, a HTE Intézőbizottságának tagja, a műszaki tudomány doktora, címzetes egyetemi tanár. Szakmai pályafutását a Budapesti Műszaki Egyetem oktatójaként kezdte, majd a PKI-ban folytatta. Kezdetben az analóg és digitális jelfeldolgozás távközlési alkalmazásaival foglalkozott, majd figyelme a távközlési hálózatok számítógépes tervezése felé fordult. Irányításával készült el a hazai távközlő hálózat tervezését segítő számítógép programrendszer. Számos nemzetközi konferencia és tanfolyam sikeres előadója, magyar és nemzetközi folyóirat szerkesztőbizottságának tagja.
Dr. Szenes Katalin a HTE Számítástechnikai Szakosztályának elnöke, a Matáv Rt Távközlési Informatikai Intézetének főmunkatársa, az Eötvös Loránd Tudományegyetem matematikus szakán végzett. Szakirodalmi tevékenysége a személyi számítógépek operációs rendszereivel, adatbáziskezelésével és szövegszerkesztő programjaival foglalkozik. Az amerikai IEEE-től operációs rendszerek szabványosításában végzett tevékenységéért „POSIX Pioneer" címet kapott. Aktivitásának köszönhetően az egyesület Számítástechnikai Szakosztálya igen sikeresen munkálkodik.
Sztahura László a Matáv Rt Miskolci Távközlési Igazgatóság igazgatója, 1985-től az újonnan megalakult HTE Borsod Megyei Területi Szervezetének titkára, majd 1990-1993-ig elnöke volt. Szakmai tudásával, kitűnő ötleteivel és vezetői támogatásával ösztönözte és irányította a HTE Borsod és Heves megyei csoportjának munkáját. Jelentős eredményeket ért el egyesületünk nemzetközi kapcsolatainak kialakításában és szakcsoportjainak sikeres együttműködésében. A szakmai területen felmerülő problémák, feladatok megoldásánál megbízásos munkákon keresztül rendszeresen igénybe vették a HTE szakértők munkáját, szaktudását. Elsősorban Sztahura László több évtizedes egyesületi vezetői-irányítói munkájának köszönhető, hogy Borsod és Heves megyében egyesületünk ismert, a dolgozók körében pedig egyre népszerűbb lett.
Dr. Trón Tibor a BME docense. A lineáris hálózatok, a jelek és rendszerek, a kapcsolt kapacitású szűrők hálózatelméleti vonatkozásai, a hálózatok érzékenység-optimalizált tervezése és a távközlési menedzsment területén végzett kiemelkedő oktatói-kutatói tevékenységet. Dr. Trón Tibor a HTE Villamoskari Csoport titkára és részt vesz a Távközlési Szakosztály, a Távközlési Klub szakmai és szervezési munkáiban is. Évek óta igen lelkiismeretesen és lelkesen szervezi a Tudományos Diákköri Konferenciákat, illetve a végzős Konferenciákat és ezen alkalmakat is megragadja, hogy a hallgatókat bevonja a HTE munkájába.
1995
Balogh Dezső a BHG Híradástechnikai Rt Alközponti Ágazatának főmérnöke. Egyetemi tanulmányait a BME Villamosmérnöki Kar Híradástechnika Szak Távközlési Ágazatán végezte. 1966-ban kapott villamosmérnöki diplomát. Közel három évtizedes kutató-fejlesztői munkássága az elektronikus vezérlésű hálózati, a tárolt programvezérlésű al- és zártcélú hálózati kapcsolástechnikai berendezések hardver egységei és rendszerei fejlesztésére irányult. A Híradástechnikai Tudományos Egyesületben aktív tevékenységet folytat. 1970-80 között az Ifjúsági Bizottság elnöke, 1980-tól a Távközlési Szakosztály titkára, miközben 1985-ig a BHG üzemi csoport munkáját is irányítja. A jelenlegi Távközlési Klub megszervezésében döntő szerepet játszott.
Borsos Károly a PKI Távközlésfejlesztési Intézet tudományos főmunkatársa, a József Nádor műszaki és gazdaságtudományi egyetemen 1935-ben szerzett mérnöki oklevelet. A távközléssel kapcsolatos tevékenységét a Posta Kábelhivatalánál kábelépítési és szerelési, majd távkábel kiegyenlítési munkákkal kezdte. 1945-től a Vezérigazgatóságon a tervezés és fejlesztés irányítását végezte. 1972-ben ment nyugdíjba, majd a PKI-nál tudományos főmunkatárs lett. Itt tevékenysége a távközlés gazdasági problémáinak feltárására irányult. A távközlés hosszú távú fejlesztési tervével kapcsolatban létrehozott MTA-OMFB bizottság tárgyalásain mutatta be 1988-ban az overlay hálózati koncepcióját. Behatóan tanulmányozta a gazdaság általános fejlődése és a távközlési szolgáltatások szintje közötti összefüggéseket, valamint az információnak a termelés fejlődésében érvényesülő szerepét. Vizsgálatainak egyes eredményeit a Magyar Távközlés 94/8. számában „A hálózatfejlesztés és piaci viszonyok" című tanulmánya mutatja be. A Világgazdasági Kutató Intézet gondozásában megjelent „Trends in World Economy" infrastruktúrákkal foglalkozó kötetében dr. Schmideg Ivánnal együtt írt „Expanding Horizonts, the Development and Size of Telecommunications Systems in Hungary" című fejezetet. Az IEEE Journal on SAC 1994. szeptemberi számában megjelent „Economic Issues of Telecommunications Development in Hungary" című cikke, mely foglalkozik a távközlés hasznosságának és a hiányos ellátottságból származó kár számításával.
Horváth Pál a Moszkvai Híradástechnikai Egyetem távközlési ágazatának elvégzése után szakmérnöki diplomát szerzett a Budapesti Műszaki Egyetemen. Angolul, oroszul, németül beszél. 1973-ban fejlesztőmérnökként lépett be a Magyar Postához, a Központi Távíróhivatalba. Rövidesen csoportvezetővé, majd osztályvezetővé léptették elő. 1986-ban lett a Központban a Kapcsolástechnikai Ügyosztály vezetője. A 90-ben alakult Matáv Rt-be már vezérigazgató-helyettesként kerül át, fél év után pedig vezérigazgató 4 évig. Az elmúlt időszak nehéz gazdasági viszonyai között eredményes vállalati gazdálkodást folytatott. A távközlési hálózatot nagymértékben modernizálta és a személyzet felkészült a XXI. Század technikájának beszerzésére, üzembe helyezésére, a meglévő együttműködés kidolgozására és üzemeltetésére. Jelentős megbízatásai mellett is foglalkozik eredeti szakterületével, a távközlési hálózatokkal. Eredményeit az országhatáron túl is elismerik, gyakran meghívott előadó nemzetközi konferenciák plenáris ülésein.
Dr. Jereb László a BME Híradástechnikai Tanszékének docense. Villamosmérnöki oklevelét 1971-ben szerezte a Budapesti Műszaki Egyetem elektronikai technológia szakán. 1986-ban lett a műszaki tudomány kandidátusa. Alapvető tudományos eredményeket ért el az elektronikus berendezések megbízhatóságának analízisében, a távközlő hálózatok számítógépes szimulációjában. Kiemelkedő szerepe volt a távközlő hálózatok tervezését segítő számítógép programok kidolgozásában. A RELECTRONIC konferencia sorozat szervezésében aktívan dolgozik. A Budapesten tartott nagysikerű NETWORKS '94 nemzetközi konferencia technikai bizottságának elnökeként elismerésre méltó munkát végzett.
Dr. Kormány Teréz a BME Elektronikus Eszközök Tanszék docense. Munkásságának főbb területei: iskolateremtő az „Anyagtudomány", a „Félvezető technológia legújabb eredményei" című tárgyak egyetemi oktatásában, kutatásában. Kormány Teréz a HTE elnökségének tagja, a Távközlési Szakosztály tanácsadó testületének a tagja, és évek óta részt vesz az Alapanyag és Alkatrész-, a Félvezetők és Integrált Áramkörök Szakosztályok, valamint a Híradástechnika lap szakmai és szervezési munkáiban: végzi a HTE Alapszabályának kidolgozását és aktualizálását; újjászervezte a HTE Szakértői Minősítő Bizottságát, kidolgozta a tanúsított szakértői minősítési rendszer működési szabályzatát. Kormány Teréz bevonja a hallgatókat, a doktoranduszokat a HTE programjaiba, megszervezte az első és nagy sikerű interdiszciplináris Távközlési Klubnapot „A mikroelektronika oktatása, kutatása és gyártási lehetőségei Magyarországon" címmel.
Dr. Nándorfi Gyuláné a Matáv Rt főmunkatársa. A távközlési hálózatok és a szolgáltatások megbízhatóságának, használhatóságának és minőségének biztosításával két évtizede foglalkozik részben a kutatómunka területén a PKI-ban, részben pedig a Matáv használhatósági tervének és mutatóinak kidolgozása során a gyakorlatban. Jelenleg a Matáv minőségbiztosítási rendszernek létrehozása érdekében fejti ki tevékenységét. Számos tanulmányt írt, konferencia előadást tartott a témakörben és könyvet is jelentetett meg társszerzőkkel „Minőségbiztosítás a távközlő szolgáltatásban" címmel. Egy évtizede a HTE Megbízhatósági és Minőségügyi Szakosztályának és az EOQ MNB Megbízhatósági Szakbizottságának titkáraként tevékenykedik igen eredményesen a hazai konferenciák és klubnapok szervezése területén. Nemzetközi tevékenysége: az ITU-T SG2-ben küldöttként képviseli a Matáv-ot, valamint az ETNO QOS WG állandó tagja a Matáv képviseletében.
Pál Gaszton a Telefongyár Fejlesztési Intézetének nyugalmazott igazgatója, okleveles gépészmérnök. Szakmai pályafutását a Telefongyárban kezdte, majd innen rövid kerülővel a BHG-ba került, ahol a átviteltechnikai fejlesztési munkák irányításával bízták meg. Ezen időszak legkiemelkedőbb fejlesztési eredményei között szerepelnek a 3 és 12 csatornás légvezetékes és a 24 csatornás kábeles átviteltechnikai rendszerek, melyek nagy része már tranzisztoros áramkörökből épül fel. 1964-ben az átviteltechnikai fejlesztés és gyártás a Telefongyárhoz került és itt, mint átviteltechnikai főkonstruktőr irányította továbbra is a fejlesztési munkákat. Irányításával az analóg átviteltechnikai rendszerek szinte teljes választéka került kifejlesztésre és gyártásra licensz támogatással, melyhez komoly piaci siker is járult mind belföldön, mind hazánkon kívül. A hetvenes évek elején – követve a világtrendet – megindította a PCM fejlesztéseket is, majd később az optikai hírközlő berendezések fejlesztési munkái is megkezdődtek. 1981-ben a Telefongyár Fejlesztési Intézet igazgatójává nevezték ki, és azt a feladatkört látta el nyugdíjba meneteléig. Pál Gaszton a hazai híradástechnika kiemelkedő képviselője, aki egész életében fáradhatatlanul és következetesen munkálkodott egy szakág megteremtésében, fejlesztésében Magyarországon. Az Egyesület ezen életművet kívánja Puskás Tivadar díjjal elismerni.
1996
Dr. Frigyes István, a BME Mikrohullámú Híradástechnikai Tanszékének egyetemi tanára, a műszaki tudomány doktora. Az Egyesült Izzóban, a BHG-ban, az ORION-ban és a TKI-ban töltött évek folyamán kiemelkedő tervezői tevékenysége számos mikrohullámú berendezés kidolgozását eredményezte. Úttörő szerepe volt a digitális mikrohullámú átviteltechnika hazai bevezetésében. 1983-tól a BME főállású oktatója. Kutatómunkája az optikai hírközlés és a számítógépes szimuláció területén nemzetközileg elismert. Az egyesület szakmai életének aktív résztvevője.
Dr. Solymosi János, a Budapesti Műszaki Egyetem Távközlési és Telematikai Tanszékének nyugalmazott egyetemi docense, a műszaki tudomány kandidátusa. Kiváló pedagógiai érzékkel és nagy szakértelemmel tanította 35 éven át villamosmérnök hallgatók generációit leendő szakmájuk megismerésére, szeretetére. Úttörő szerepe volt a Távközlésmenedzsment egyetemi oktatásának bevezetésében. Több egyetemi jegyzet és három szakkönyv (Lineáris áramkörök tervezése, Pattantyús kézikönyv, Izsák-féle Távközlési kézikönyv) társszerzője. Tudományos tevékenységét számos publikáció fémjelzi. Az egyetemi és egyesületi közéletnek mindig aktív résztvevője volt. A nyolcvanas években a MTESZ Sajtóbizottságában képviselte az Egyesületet. 1995 végén vonult nyugdíjba, de mind az oktatásban, mind az egyesületben változatlanul folytatja kiemelkedő munkáját.
Szalai György, 1964-ben szerzett diplomát a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem ipari szakán. 1964-87 között a CHINOIN Gyógyszergyárban szerzett szakmai és vezetői gyakorlatot. 1987-1991 között az ORION Rádió és Villamossági Vállalat gazdasági igazgatójaként tevékenykedett, 1991 óta a Matáv Rt Befektetési Igazgatóság gazdasági igazgatóhelyettese. Szakterületéhez tartozik többek között: új vállalkozások gazdaságosságának vizsgálata és a működésük indításához szükséges pénzügy feltételrendszer kialakítása. 1990-96 között a HTE Ellenőrzési Bizottsága elnökeként segítette az Egyesület eredményes gazdálkodását.
1997
Antal László 1957-ben fizikusi diplomát szerzett az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karán. Munkahelyei: a székesfehérvári Vadásztölténygyár, a későbbi Videoton, majd a Gelka voltak. 1990 óta nyugdíjas. Első munkahelyén televíziókészülékek fejlesztőjeként a készülék sorjel generátor és szinkronfokozat kifejlesztésében működött közre, később az akusztikus műszerek fejlesztésével foglalkozott. 1962-től az Akusztikus Laboratórium vezetőjeként hozzájárult, hogy a vállalat Magyarország legnagyobb hangszórógyára lett. A Gelkában a Technológia Osztály vezetőjeként a televízió részegységekhez irányításával fejlesztettek, illetve gyártottak felújító berendezéseket. A 70-es évek közepétől foglalkozott a kvadrofóniával. A téma iránt érdeklődők összefogására megalakult HTE Kvadrofon Munkacsoportjának vezetője volt. Részt vett egyes magyar szabványok kidolgozásában, tagja volt az IEC javaslatokat megtárgyaló Nemzeti Bizottságnak, illetve egy albizottságnak volt a vezetője. A Híradástechnikai Tudományos Egyesület tagjaként részt vett a székesfehérvári területi csoport munkájában, 1994 óta a Vételtechnikai Szakosztály titkára.
Dr. Géher Károly, villamosmérnöki oklevelét 1952-ben a Budapesti Műszaki Egyetemen szerezte meg. 1952-től dolgozik a BME-n. Jelenleg a Távközlési és Telematikai Tanszéken egyetemi tanár. 1957-től 1967-ig a Távközlési Kutató Intézetben is tevékenykedett mellékfoglalkozásban. A műszaki tudomány doktora. A Magyar Tudományos Akadémia Távközlési Rendszerek Bizottságának megalakulásától tagja és két cikluson át elnöke volt. Szakterülete a hálózatok elmélete és a számítógépes tervezés. A Híradástechnikai Tudományos Egyesületnek 1959 óta tagja. A HTE munkájában több terület tagjaként és vezetőjeként vett részt, többek között a MICROCOLL és a RELECTRONIC nemzetközi konferenciák rendező bizottságában dolgozott. Vezetője volt a Külügyi Bizottságnak és Díjbizottságnak. 1990-1996 között a Díjbizottság elnöki teendői mellett az Intéző Bizottságban állandó meghívottként is tevékenykedik. Mindig feladatának tekintette a kiemelkedő mérnöki munka elismerésének megteremtését. Az Egyesület munkájával kapcsolatos tevékenységéért több elismerésben is részesült. A Pollák-Virág díj, a Puskás Tivadar díj és a HTE Aranyjelvény tulajdonosa. Megalakulása óta (1993) elnöke a Távközlési Mérnöki Minősítő Bizottságnak. A Távközlési Szakosztály szervezésében működő Távközlési Klubnak házigazdája illetetve előadója.
Dr. Gödör Éva, a Budapesti Műszaki Egyetem Villamosmérnöki Karán 1961-ben villamosmérnöki, 1966-ban mikrohullámú szakmérnöki diplomát szerzett. 1971-ben doktorált. 1961-63 között a BHG Mikrohullámú Fejlesztési Osztályán dolgozott. 1963-tól munkahelye a BME Mikrohullámú Híradástechnikai Tanszéke. Oktatási, kutatási tevékenysége: Mikrohullámú eszközök és áramkörök; Mikrohullámú berendezések; Rádiórendszerek; Híradástechnika; Műholdas és mobil távközlési tárgyak egyik kidolgozója; Jegyzetek, könyvek társszerzője; Mikrohullámú távérzékelés, műholdas hírközlés témájú kutatási projektek résztvevője. 1969 óta tagja a Híradástechnikai Tudományos Egyesületnek. Jelenleg a Távközlési Szakosztály elnöke. Több hazai és külföldi szakmai társaság tagja. Meghatározó egyénisége mind a Távközlési Szakosztálynak, mind a HTE BME intézeti csoportjának. Külön kiemelendő a Távközlési Klub terén végzett szervező munkája, amely kitűnő fórumot és ritka szakmai élményt nyújtó találkozások alkalmát biztosítja.
Rurik Péter, a MÁV Rt Távközlési Divíziójának igazgatóhelyettese, a HTE Közlekedési Hírközlési Szakosztályának alapító tagja és a megalakulás óta elnöke. Kiemelkedő szakmai és szervező tevékenysége hozzájárult a szakosztályi munka fejlődéséhez, a Vasutas Távközlési Klub megalakításához. Rendszeresen részt vett az időközben jelentősen kibővült nagy jelentőségű rendezvénysorozat, korábbi nevén Energetikai Távközlési Szeminárium szervezésében és lebonyolításában. A vasúti távközlés terén végzett sokrétű szakmai munkájából kiemelkedik a MÁV távközlési koncepciójának kialakításában való aktív részvétel, a vasúti távközlés digitalizálási stratégiájának kidolgozása. Közvetlen munkatársaival úttörő tevékenységet végzett az optikai hírközlési rendszerek honosításával, alkalmazásba vételével. Kezdeményezője és aktív résztvevője a MÁV Rt távközlési hálózatának korszerűsítésére irányuló munkáknak. E tevékenység hivatott elősegíteni a MÁV azon stratégiai célkitűzésének megvalósulását, hogy a vasúttársaság magasabb színvonalú szolgáltatást nyújtson a megfelelő kommunikációs háttér kihasználásával. Jelentős szerepet vállal a valódi távközlési piac kialakítására irányuló szervező, előkészítő tevékenységekben.
1998
Dr. Halász Edit a BME Távközlési és Telematikai Tanszék docense, az Ericsson Kutatólaboratórium minőség- és folyamatirányítási menedzsere. Oktatási és kutatási munkásságának főbb területei:tradicionális hálózatelmélet, számítógépes nagysebességű hálózatok. E témákban több, mint 70 hazai és külföldi cikk, tanulmány szerzője, társszerzője, valamint több PhD hallgató témavezetője. Oktatásszervezési munkája is jelentős: a Villamosmérnöki és Informatikai Kar oktatási dékánhelyetteseként igen sokoldalú munkát végzett a modulrendszerű képzés és a kreditrendszer kialakításában. Társadalmi tisztségei: a HTE Oktatási Bizottság elnöke, a HTE diplomaterv pályázat BME szintű szervezője, a MTESZ Oktatáspolitikai Bizottságának titkára, a Magyar Operációkutatási Társaság tagja, a Schrack alapítvány elnöke. Részt vett az Európai Unió Bizottsága által a 4. keretprogramban szervezett, több országot érintő távközlési projekteket auditáló folyamatban. 1998-ban e munkában egyedül Ő képviselte a Közép-kelet-európai régiót. 1995 óta fő szervezője a HSN Lab évi kétszeri nemzetközi konferenciájának. Mindeközben egy egyre fontosabbá váló új terület, a TQM (Teljeskörű Minőségbiztosítás) világával ismerkedik meg. Ezen ismereteket a mindennapokban alkalmazza az Ericsson Távközlési kft-ben.
Dr. Molnár Béla (posztumusz) a BME Mikrohullámú Híradástechnika Tanszék Széchenyi Ösztöndíjas docense. Oktatási munkájának főbb területei: egyik kidolgozója és állandó előadója az Elektronika, a Híradástechnika, a Rádió rendszerek elemei, a Hírközlő rendszerek című tárgynak, e témákban több jegyzet, könyv társszerzője. Rendszeresen oktatott a Mérnöki Továbbképző Intézet tanfolyamain; doktorandusz hallgatók munkáját irányította. Kutatási tevékenysége igen szerteágazó volt. A Mikrohullámú Híradástechnika Tanszék optikai és rádióhírközléssel foglalkozó kutatócsoportjának egyik irányítójaként több EU által finanszírozott kutatóprogram, továbbá OTKA témák vezetője, illetve résztvevője. Legfontosabb kutatási területei: a műholdas mobil csatorna modellezése; a mikrohullámú jelek optikai átvitele; speciális erősítők tervezési kérdései. Ezen témakörökben számos publikációja jelent meg hazai és nemzetközi folyóiratokban, konferenciákon. Dr. Molnár Béla a HTE Villamoskari Csoportban vezetőségi tag, valamint a HTE több ad hoc bizottságának tagjaként aktív részese volt az egyesületnek. Sokoldalú és színvonalas oktatói és kutatói munkásságának elismeréseként 1997-ben elnyerte a Széchenyi Ösztöndíjat.
1999
Dr. Bartolits István villamosmérnök. 1978-ban szerezte diplomáját a BME Híradástechnika szakán, 1980-ban szakmérnöki diplomáját. 1985-ben egyetemi doktori fokozatot ért el „Integrált távközlés" témakörben. A diploma megszerzése után a BHG-ban kezdett dolgozni fejlesztő mérnökként, 1987-től osztályvezető, majd 1994-től projekt menedzser. Nevéhez fűződik a hazai külön célú hálózatok TPV alközpontjainak kifejlesztése, valamint az ER 256 tároltprogram-vezérlésű rurálközpont szolgáltatásainak és programrendszerének a megtervezése. 1998 ősze óta a HIF elnökhelyettesi tanácsadója. 1993 és 1999 között a Távközlési Mérnöki Minősítő Bizottság alelnöke volt. 1978-ban lép be a HTE-be, ahol 1990 óta megszakítás nélkül tagja az Intéző Bizottságnak, jelenleg főtitkárhelyettesként. Az Egyesület rendezvényinek állandó résztvevője és aktív szereplője, kutatási témái mellett a magyar távközlési piac jelenével és perspektíváival foglalkozó valamennyi téma avatott ismerője és népszerűsítője. 1991 óta a Híradástechnika c. folyóirat rovatvezetője, a Modem Kor szerkesztője, számos tanulmány szerzője és társszerzője. Tevékenységéért korábban Puskás Tivadar emlékérmet, majd HTE aranyjelvényt is kapott.
Dr. Gschwindt András okleveles villamosmérnök. Diplomáját a Budapesti Műszaki Egyetemen szerezte 1965-ben, egyetemi doktori címét 1967-ben. 1965-től a BME Mikrohullámú Híradástechnikai Tanszék oktatója, 1968-tól egyetemi adjunktus. Az Adóberendezések, Műsorszóró rendszerek, Rádiórendszerek, Műholdas műsorszórás témák oktatója, részt vesz a tematikák kialakításában. Kutatási területei: a rádió műsorszóró rendszerek építőelemei, valamint az űrkutatás területén a műholdak, szondák fedélzeti rendszerelemeinek fejlesztése. E tevékenység keretében 1975 óta a BME Mikrohullámú Híradástechnikai tanszék Úrkutató csoportjának vezetője, ahol különböző fedélzeti alegységek készítésével is foglalkoznak. Jelenlegi fő kutatásai témája az ionoszféra túlhevítésének vizsgálata, különös tekintettel annak környezetvédelmi hatásaira. Rendszeresen publikál szerzőként és társszerzőként egyaránt, munkásságát 1986-ban Állami Díjjal ismerték el. 8 éven át elnöke a Magyar Rádióamatőrök Szövetségének, 1973 őta a Műegyetemi Rádió Club titkára. MANT tag. 1968-tól a HTE tagja, az Egyesület rendezvényeinek rendszeres résztvevője. 4 éven át a Személyi Rádió Szakosztály vezetője.
Dr. Horváth László 1973-ban végett a BME Villamosmérnöki Kar Híradástechnika szakán. Egyetemi doktori disszertációját 1983-ban védte meg. 1992-ig a BME HEI tanársegédje, majd adjunktusa. Előadásokat a digitális technika, a számítógép architektúrák és a számítástechnikai rendszerek témákban tart. Az adott témákban számtalan publikáció, szabadalom és könyv szerzője. 1992 óta saját alma matere, a Puskás Tivadar Távközlési Technikum igazgatója. Több éves kitartó munkával elérte, hogy a Technikum ismét Matáv iskola legyen és ezzel visszakerült a magyar műszaki középfokú oktatás élvonalába. Ezen munkájáért 1996-ban a Hírközlésért, iskolája pedig a Pro Urbe kitüntetést kapta, Közben megszerezte a mérnök-tanári közoktatás-vezető képesítést is. Jelenleg a közép- és felsőfokú szakmai oktatás integrálásán és európai trendekhez igazításán dolgozik. Tagja a HTE elnökségének, a NJSZT választmányának és a TÉF-nek. 1994-ben egyesületi tevékenysége elismeréseképpen HTE aranyjelvényt kapott.
Dr. Nagy János (posztumusz) okleveles villamosmérnök, főiskolai tanár, a Kandó Kálmán Műszaki Főiskola Híradástechnikai Intézet igazgatója. A BME Villamosmérnöki Karán 1957-ben védte meg diplomáját. 1968-ban egyetemi doktori fokozatot szerzett. A Távközlési Kutató Intézetben, majd 1971-től a Delfti Műszaki Egyetemen a mikrohullámú akusztika területét kutatja. 1980-ban a University of California, Berkeley ösztöndíjasa, 1985-től pedig a Fachhochschule Wilhelmshaven főiskola vendégprofesszora. 1972-től volt a Kandó Kálmán Műszaki Főiskola vezető oktatója, majd a Főiskola Híradástechnikai Intézetének igazgatója. Oktatási területe a villamosságtan, valamint a mikrohullámú áramkörök témakörei voltak. Több FEFA és TUKUFA kutatás és fejlesztés vezetője volt. Számos publikációja jelent meg, rendszeres szerzője volt a Híradástechnika folyóiratnak. Tagja volt a HTE elnökségének és a KKVMF helyi csoportja vezetőségének is. A Távközlési Szakosztály tagjaként és a Távközlési Klub vitavezetőjeként aktívan részt vett az Egyesület életében, a rendezvények állandó látogatója és lelkes résztvevője volt.
Reich György szakmai munkásságát a gépiparon belüli műszaki tájékoztatás módszertanának kidolgozása, a tájékoztató munka gyakorlati megszervezése és az eredmények elterjesztése jellemezte. Munkáit felhasználták a KGM mindenkori tájékoztató részlegénél, majd a később megalakuló KGM Tájékoztató Intézetnél is. E témában számos tanulmányt írt, szakirodalmi tevékenysége során feldolgozta a műszaki tájékoztatás egész problémakörét. Tíz éven át töltötte be a MTESZ Tájékoztató és Tudományos Bizottságának titkári tisztét, Budapesten és számos vidéki városban tartott előadásokat az információ fontosságáról és terjesztésének módszereiről. Évek hosszú, lelkiismeretes gyűjtőmunkájának eredményeként egyik összeállítója volt az 1995-ben megjelent „Angol betűszavak feloldó szótára" c. kiadványnak, amely a szakma angol nyelvű irodalmában használatos rövidítések és betűszavak első hazai gyűjteménye. Tájékoztató írásai nyugdíjba vonulása óta is folyamatosan jelennek meg, kutatja a MTESZ és a HTE megalakulásának körülményeit is. A HTE-nek közel alapítása óta lelkes, odaadó tagja. Jelenleg a szenior csoport alelnöke, előadásokat tart, programokat szervez a szenior csoport számára. A Puskás Tivadar díjjal az Egyesület Reich György sikeres életművét ismeri el.
Dr. Takács György 1972 és 1995 között a Matáv PKI dolgozójaként kiterjedt beszéd-feldolgozási kutatásokat folytatott. 1990-től a PKI kutatások általános szervezésére is megbízást kapott. Kutatásaiban a részletek jelentős részének pontos ismerete mellett az átfogó, bonyolult összefüggések kiváló mesterének is bizonyult. Kandidátus, intenzíven gondolkodó tudós. 1995 óta kutatási és szolgáltatói gyakorlatát az üzleti szférában, az Ericsson kft-nél kamatoztatja. 1993 és 1999 között a Távközlési Mérnöki Minősítő Bizottság tagja volt. Két alkalommal ismerik el munkásságát Pollák-Virág díjjal. Szakmai jövőképe, valamint változó világunk fontos kérdéseinek mély ismerete széles rétegekhez jut el nyilvános szereplései és a szakmai szervezetekben végzett munkája révén. A HTE főtitkárhelyettese, évekig részt vett a Külügyi Bizottság munkájában, jelenleg a Díjbizottság tagja. Fontos szerepet vállal konferenciák – mint pl. a Telescon '97, az Eurospeech '99 – szervezésében is. Tevékenységét itt a kreativitás és az alapos szakmai tudás jellemzi.
Tölösi Péter (posztumusz) okleveles villamosmérnök, TV technikai szakmérnök. A BME Híradástechnika szakán 1970-ben szerzett villamosmérnöki, majd 1980-ban TV technikai szakmérnöki oklevelet. 1961-től a pécsi TV Adóállomásán dolgozott, 1978-tól a Távközlési Főfelügyelőségen. 1990-től a Matáv Pécsi Távközlési Igazgatóságát vezeti, majd a Matáv távközlési vezérigazgató helyettese. 1994-ben műszaki főigazgatói megbízást kap, 1996-tól haláláig pedig a Matáv logisztikai vezérigazgató helyettese volt. Kiemelkedő szakmai és vezetői munkáját 1990-ben Eötvös Loránd Díjjal, 1995-ben Pécs város „Pro Urbe munitate" díjjal, 1997-ben Baross Gábor Díjjal ismerték el. A Magyar Távközlés folyóirat szerkesztőbizottságának elnöke, a Nemzeti Kulturális alapprogram Digitális kultúráért bizottság elnöke, a PKI Tudományos Napok rendszerese előadója, a MEISZ tagja. A HTE-nek három évtizedig aktív tagja volt. Konferenciákon, előadásokon vett részt, vállalkozott a megnyitásra, elnökölt az összejöveteleken. A pécsi területi csoport létrehozója és évekig elnöke is volt. 1993-ban megválasztották a HTE elnökségi tagjává. Minden feladatát komolyan, megfontoltan, hittel végezte, életével követésre méltó példát adott.
2000
Bölcskei Imre, a KHVM helyettes államtitkára az egyetem befejezése óta a hírközlés területén dolgozik. Munkáját a crossbar központok honosításától a budapesti távbeszélő rendszertechnikai elképzelések kialakításán át beruházási és üzemviteli területeken szerzett tapasztalatokig, fejlesztési problémák megoldásáig a távközlés problémáinak széleskörű megismerése jellemezte. A kapcsolástechnika kiemelkedő szakembere, szakmai továbbképzését mindig fontosnak tartotta, 1968-ban Stockholmban, 1988-ban pedig Bécsben kapcsolástechnikai rendszertanfolyamon vett részt. 1989 óta foglalkozik a távközlés szabályozási kérdéseivel. Aktív részt vállalt a hazai távközlés privatizációjában, liberalizációjában. Részt vett a távközlés hosszabb távú koncepciójának kialakításában, a távközlési piac radikális szerkezetátalakítási alapelveinek kidolgozásában. 1992 óta a KHVM hírközlésért felelős helyettes államtitkára. Foglalkozik a távközlési terület jogi szabályozásával, a terület működési feltételeinek biztosításával, a hosszú távú fejlesztési stratégia kialakításával és a koncessziós szerződésekkel egyaránt. Irányítási feladatai mellett sem hanyagolja el a szakmát, nemzetközi rendezvényekre is sűrűn hívják előadónak, számos nemzetközi szervezetben képviseli az országot. Igazgatási, szakmai és közéleti feladatai mellett is mindig tud időt szakítani az egyesületi rendezvényeken való részvételre, előadásaival, hozzászólásaival itt is aktív szerepet vállal. A Puskás Tivadar díjjal egész eddigi életművét kívánjuk elismerni.
Csapodi Csaba szakmai tevékenységét a Távközlési Kutató Intézetben kezdte. Korán felismerte a számítástechnikában és informatikában rejlő lehetőségeket és ezen a területen az intézetben jelentős eredményeket ért el. A 80-as évektől a PKI-ban folytatta kutatómunkáját, itt azonban a kapcsolástechnikai fejlesztések irányítása mellett már általános távközlés-politikai kérdések megoldásába is bekapcsolódott. A rendszerváltás után a KHVM-be kerül, ahol a távközlésfejlesztés mellett főosztályvezetői beosztásban általános fejlesztés-politikai kérdésekkel is foglalkozik. A Mérnök Kamara megalakulásakor a Távközlési és Informatikai Tagozat vezetésére kérik fel, s ezt a tisztséget egészen 1999-ig tölti be. Hosszú ideje rendkívül értékes munkát végez a HTE-ben. A Távközlési Klub megszervezésében döntő részt vállalt, s kezdetben a klubnapokat is irányította. Egyesületi és kamarai tevékenysége során a mérnökök elismertségének, társadalmi megbecsülésének javításán munkálkodott. Szervező- és segítő tevékenységével a hazai kutatásokra fordítható források növelését igyekezett elősegíteni. A HTE rendezvényein jelenleg is aktívan részt vesz, minisztériumi munkája során is igyekszik a távközlési fejlesztők, tervezők és kutatók munkáját segíteni. A Puskás díjat kiemelkedő szakmai és társadalmi munkája elismeréseként nyújtjuk át.
Gordos Géza a BME villamosmérnöki diplomája után a Harwardon szerzett IEM (felsőoktatás-menedzsment) diplomát. Euromérnök, a műszaki tudományok doktora és habilitált egyetemi tanár. Hosszú ideje vezetője a BME Távközlési és Telematikai Tanszékének, ahol több évtizede végez kiemelkedő oktató- és kutatómunkát a távközlés és a beszédtechnológia területén. Kezdeményezője és sikeres közreműködője volt az egyetem ipari kapcsolatai új elveinek kimunkálásában és gyakorlati megvalósításában. Dolgozott az egyetem mellett a Telefongyárban, a PKI-ban, vendégprofesszorként 3 évig Angliában, volt a Matáv Rt. elnöke, a BME rektorhelyettese, tagja számos hazai és nemzetközi tanácsnak, fórumnak és bizottságnak. 22 könyv, 117 egyéb publikáció, 11 szabadalom szerzője ill. társszerzője. 30 kitüntetés birtokosa, az utóbbi években kapott Akadémiai Díjat, Innovációs oklevelet, Gábor Dénes és megosztott Széchenyi díjat, European Information Technology Prize-t Brüsszelben és Certificate of Achievment-et az USA-ban. 1980 óta tagja, 1991 és 1996 között elnöke a HTE-nek. Általános elnöke volt a HTE szervezésében lebonyolított, több mint 1000 résztvevőt megmozgató, világsikert és elismerést hozó budapesti EUROSPEECH '99 nemzetközi konferenciának. Oktatási – és tudományszervező munkáját az egyetem és a hazai távközlés érdekében itthoni és nemzetközi fórumokon egyaránt igen eredményesen kamatoztatja. Ebbéli tevékenysége elismeréseként nyújtjuk át a Puskás Tivadar díjat is.
Heckenast Gábor gépészmérnök a lakihegyi rádióállomáson kezdte a pályáját. Innen a Magyar Rádióhoz került, és ettől kezdve hosszú évekig a mágneses hangrögzítéssel foglalkozott. Jelentős szerepe volt a hazai stúdiómagnetofon-gyártásban, több saját konstrukció és szabadalom fűződik a nevéhez. A televízió műszaki igazgatójaként irányította a mágneses képrögzítés hazai bevezetését. Aktívan foglalkozott a rádiótechnika és a stúdiótechnika minden ágazatával, számos könyve és cikke jelent meg e témában. 1957-től részt vett az OIRT munkájában. Nagy nemzetközi tekintélyét jelezte, hogy megválasztották az OIRT Technikai Bizottsága elnökének. Jelentős szerepe volt abban, hogy az OIRT megszűnésekor a Magyar Rádió és a Magyar Televízió zökkenőmentesen tudott az EBU tagjává válni. A Rádió Uniók 5. Világértekezletén a műszaki bizottság elnökévé választották, részt vesz az OPAKFI munkájában, több éven keresztül volt az akusztikai szakosztály vezetője, az Egyesület alelnöke majd elnöke. Az AES Magyar Tagozat elnöke, az NHIT tagja, a HTE Stúdiótechnikai Szakosztály alelnöke. Széleskörű szakmai és társadalmi tevékenységet folytat, szervezési, előadói, szerzői munkákban egyaránt számítani lehet rá. Egész eddigi életútja és jelenlegi tevékenysége is a hangtechnikai kultúra, az elektronikus média fejlődését szolgálja. A Puskás Tivadar díj méltó módon kíván hozzájárulni e nagyszerű életpálya 75-ik évfordulójának megünnepléséhez.
Szekeres Béla (posztumusz) 1961-ben szerzett villamosmérnöki oklevelet a Budapesti Műszaki Egyetemen. Ettől az időtől kezdve a Mikrohullámú Híradástechnikai tanszék oktatója. Oktatói, szakértői és kutatási tevékenységét a tápvonalak, antennák, a hullámterjedés, a rádiórendszerek és a mobil hírközlés területeken végezte. Jelentős szerepet töltött be a távközlés-politikai és szabványosítási előterjesztések megfogalmazásában, az utóbbi időben komoly munkát végzett az ETSI mobil hírközlésre vonatkozó új szabványosítási munkacsoportjában. 1969 óta tagja a HTE-nek, kezdettől fogva aktívan tevékenykedett bizottságok, szakosztályok vezetőjeként ill. tagjaként. Külön ki kell emelnünk azt az intenzív munkát, amit 1999 tavasza óta a „HTE szakemberek a tiszta elektromágneses környezetért" szakértői csoport tagjaként végzett. Számtalan cikke, előadása, televíziós és rádiós nyilatkozata elősegítette, hogy a nagyközönség is hiteles képet kapjon ezekről a kérdésekről. Aktivitása teljében, 2000. február 24-én váratlanul elhunyt. Oktatási és kutatási eredményeit jegyzetek, tanulmányok, cikkek és konferencia előadások foglalják össze. Szakmai és emberi nagyságát kollégái és tanítványai emlékezete őrzi. A posztumusz Puskás Tivadar díjat szakmai és társadalmi tevékenysége elismeréséül nyújtjuk át.
Takács Ferenc 1951-ben szerzett diplomát a BME Villamosmérnöki Karán és azóta a BME Híradástechnikai Tanszékén dolgozik. Docens, a műszaki tudományok kandidátusa. Kandidátusi disszertációját a sztereo hangfelvétel-technika témájában írta. Előadója volt a Híradástechnikai alkatrészek, a Mágneskörök elmélete, a Jelrögzítés című tárgyaknak, kidolgozta és előadta a Stúdiótechnika című tárgyat. Oktató munkája mellett vállalta a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat főmérnöki, majd műszaki igazgatói megbízatását, irányításával vezették be a sztereo technikát a felvételkészítésben és a hanglemezek vágásában is. Folyamatosan részt vett a hanglemez- és műsoros kazettagyártás fejlesztésében, majd közreműködött a digitális hangfelvétel-technika bevezetésében, a CD kiadás feltételeinek megteremtésében. Tagja az Optikai, Akusztikai és Filmtechnikai Egyesületnek, ahol 1987-ben Békésy díjat kapott. Alapító tagja és jelenleg titkára az Audio Engineering Society Magyar Tagozatának, a társaság 1999-ben a szervezet létrehozásában és irányításában kifejtett tevékenységéért Citation Award díjjal tüntette ki. Tagja az MTA Köztestületének, Akusztikai Komplex Bizottságának és a Távközlési Rendszerek Bizottságnak is. Számos hazai publikációja jelent meg, a HTE 1995-ben Pollák-Virág díjjal jutalmazta a Zenei hangjelek érzeti kódolása című cikkét. A Puskás Tivadar díjjal sokéves, aktív egyesületi tevékenységét, vezetőségben folytatott szervező munkáját és magas színvonalú előadásait kívánjuk elismerni.
Temesi Ágoston 1959-ben végezte el a Budapesti Műszaki Egyetem Villamosmérnöki Karát. Szakmai munkáját a Magyar Televízióban kezdte, itt négy éven át dolgozott. Innen a Budapesti Műszaki Egyetemre került, ahol megszakítás nélkül 28 éven át dolgozott. Itt meghatározó munkát végzett, elsősorban a híradástechnikai mérések és műszerek témakörében. 1989-től négy éven át a Textronix Magyarországi Képviseletét vezeti, majd a Matáv-hoz hívják. Itt újabb négy évet tölt, a Matáv Mérésügyi Központjának helyettes vezetőjeként. 1992-ben nyugdíjba megy, a munkát azonban nem hagyja abba, nyugdíjasként napjainkig a Radiant Rt munkatársaként tevékenykedik. A Híradástechnikai Tudományos Egyesületnek 1960 óta tagja. Tevékenységével hosszú ideig a Rádió és Televízió Szakosztály munkáját segítette, napjainkban a Vételtechnikai Szakosztály munkájában vesz részt. Javaslatai és munkája nagymértékben hozzájárulnak az Egyesület sikeréhez és jó hírnevéhez. A Puskás Tivadar díjjal sokéves lelkes munkáját ismerjük el.
Antalné Zákonyi Magdolna a tíz éves titkárságvezetői munkájáért, a pozícióból való visszavonulása alkalmából.
2001
Bartha József a BME Villamosmérnöki Karának gyengeáramú szakán végzett 1965-ben. Később műsorszóró hírközlési szakmérnöki, majd mérnök közgazdász oklevelet is szerzett. A Posta Rádió- és Televízió Műszaki Igazgatóságának fejlesztési osztályán kezdett dolgozni, ahol az URH-FM adóhálózat fejlesztésével, később beruházásával foglalkozott. Fejlesztési osztályvezető, majd fejlesztési igazgatóhelyettesként irányította a vezeték nélküli hírközlés témáit. Később a Magyar Műsorszóró Vállalat, illetve az Antenna Hungária Rt. vezérigazgatója. Egyesületi munkáját a Közlekedéstudományi Egyesület Adástechnikai Szakosztályában kezdte a 70-es évek elején. A HTE Kvadrofon munkabizottságának szervezője és társelnöke volt, az Adástechnikai szakosztálynak hosszú ideig titkára, majd elnöke. Alapító tagja és jelenleg is elnöke a DVB körnek. Több periódusban volt a HTE elnökségének tagja. A Puskás Tivadar díjat színvonalas, sokrétű munkája elismeréseképpen vehette át.
Dr. Csopaki Gyula 1969-ben szerzett villamosmérnöki diplomát és 1989-ben védte meg kandidátusi értekezését. Docens, a BME Távközlési és Telematikai Tanszékének tanszékvezető helyettese, a Villamosmérnöki és Informatikai Kar nemzetközi ügyekért felelős dékánhelyettese. Jelenleg Széchenyi professzori ösztöndíjas. Iskolateremtő egyéniség, kutatási és oktatási tevékenysége elsősorban a távközlési protokollok formális modellezésére, specifikálására és validálására terjed ki. E témakörben több, mint 100 publikációja jelent meg. Érdemes kiemelni a Kluwer kiadónál megjelent Testing of Communicating Sytems-t. Oktatási tevékenysége mellett több doktorandusz kutatását irányítja. Számos leendő mérnököt indított el a pályán nemcsak hasznos tanácsaival, hanem kitartó munkára való bátorítással, emberi példamutatással is. Kollégái is mindig számíthatnak a segítségére. Több nemzetközi kutatócsoport tagja, majd vezetője. Több külföldi egyetemen tanított hosszabb – rövidebb ideig, pl. a Stirling-i egyetemen, 1996-97-ben és a Pohang-i Műegyetemen, 1992-ben. Tagja az MTA Távközlési Rendszerek Bizottságának, a VEAB Formális Módszerek Munkabizottságnak valamint a TMMB-nek. A HTE-nek már 1970 óta tagja, az ETSI-nek 1994 óta szakértője. A Puskás Tivadar díjat széleskörű, magas színvonalú, értékes tevékenysége elismeréseként kapta.
Jutasi István 1952-ben szerzett diplomát. Szakmai munkáját a félvezetőeszközök kutatásával kezdte Klatsmányi Árpád mellett. 1956 után a BHG Intézetében dolgozott, analóg átviteltechnikai berendezések vizsgálati eszközeit fejlesztette. Jelentős találmánya (Sáfár Zoltánnal) az üzemi beszédterhelés utánzása zajmérésekhez és a túlterhelési szint meghatározásához. Szabadalmai voltak a modulációs módszerek területén is. Kezdettől csatlakozott a távközlő rendszerek és berendezések megbízhatóságát vizsgáló bizottsághoz, az e témájú szakszótár szerkesztőbizottságához. Jelentős szerepet vállalt a fénytávközlés hazai bevezetésében. Tagja volt a Fényvezető Körnek, majd a PKI Rendszertechnikai osztályának vezetőjeként tevékenykedett. Nyugdíjas évei alatt is aktív maradt, először a Systel Kft. műszaki vezetője lett, nagy szerepe volt az optikai rendszerekre való áttérésben, jelenleg a Novacom tanácsadójaként is folyamatosan követi az újdonságokat. A HTE-ben aktívan dolgozik, mindenkori munkaterületeinek megfelelően a bizottságokban segítette elő a munkát, és tagja annak a kis csoportnak, amely kétévente megszervezi az egyre jelentősebbé váló távközlési hálózatok konferenciát. Kiemelt szakmai eredményei és szervező szerepe alapján Puskás Tivadar díjat vehetett át.
Ribényi András okleveles villamosmérnök az 1980-as években a SZKI egyik legjelentősebb szakmai irányzatával, a hardver fejlesztéssel foglalkozó főosztályon dolgozott tudományos munkatársként. A főosztályvezető közvetlen munkatársaként részt vett a szakmai irányításban, kiemelkedő elméleti tudásával és sokrétű gyakorlati tapasztalatával segítette a fejlesztési munkákat, piaci szakmai elemzéseket végzett, javaslatokat tett a fejlesztési irányok kialakítására. Munkáját mindenkor a szakmai alaposság és lelkiismeretesség, a racionálisan művelhető műszaki újdonságok iránti szenvedélyes érdeklődés, a mérnöki szakma etikája jellemezte. Munkája mellett oktatott az egyetemen, az általa írt tankönyvből generációk tanultak. A HTE rendezvényein évtizedek óta számítani lehet részvételére és munkájára, 16 alkalommal szervezte meg a hazai és nemzetközi Mikroprocesszor szemináriumot (később konferenciát). Évekig vezette a Mikroprocesszorok alkalmazása munkabizottságot, az utóbbi években a MTESZ környezetvédelmi bizottságában képviselte a HTE-t. A Puskás Tivadar Díjat kimagasló életműve elismeréseképpen vehette át.
Dr. Sárkány Tamás okleveles fizikus, a műszaki tudomány kandidátusa, címzetes egyetemi docens. 1950 és 1991 között a TKI-ban részt vesz számos híradástechnikai műszer kifejlesztésében, közreműködik a GTT mikrohullámú rádiórelé berendezések, majd az INTERSAT műholdas sokcsatornás berendezés fejlesztésében. Számos nagyberendezés műszaki dokumentációját készíti el magyar és angol nyelven. 1991-től 1997-ig a Matáv SATNET Műholdas Üzemviteli Központjának műszaki menedzsere. 1972 és 1994 között a Magyar Szabványügyi Hivatal megbízásából aktívan részt vesz az IEC-ben a műholdas berendezések mérőmódszereire vonatkozó nemzetközi szabvány kidolgozásában. Hosszú évekig oktat a BME-n, számos jegyzet, tanulmány, értekezés szerzője, szakkönyvek fordítója és szabadalmak kidolgozója. A Mikrohullámú Összeköttetések Kollokviuma nemzetközi konferenciák egyik szervezője és előadója. Megalakulásától kezdve aktív tagja a HTE Mikrohullámú Szakosztályának, a HTETKI csoportnak, majd a Távközlési Szakosztálynak és a Távközlési Klubnak. Sokrétű, színvonalas teljesítménye elismeréseként Puskás Tivadar Díjban részesült.
Dr. Tormási György 1958 óta dolgozik az Antenna Hungária Rt., illetve jogelődjei munkatársaként a szakmában. 1967-ben végezte el a BME Villamosmérnöki Karát, 1981-ben fejezte be gazdaságmérnöki tanulmányait. 1985-ben védte meg a műsorszóró rendszerekkel foglalkozó doktori értekezését. Az egyetemi tanulmányokkal párhuzamosan szakmai feladatai is növekedtek. 1973-tól 1990-ig a beruházási terület vezetőjeként irányította a televíziós és rádió műsorszóró hálózatok kiépítési munkáit. Erre az időszakra esett a színes televízió bevezetése, a Solti 2 MW-os adóállomás létrehozása és a mikrohullámú hálózat kiépítése is. Jelenleg stratégiai igazgatói munkakörben dolgozik, képviseli az Antenna Hungária Rt-t a Távközlési Érdekegyeztető Fórumban és az Egyetemközi Távközlési és Informatikai Központban. A HTE-ben szinte minden, szakmájához közelálló szakosztály tevékenységében aktívan, lelkesen és magas szakmai színvonalon részt vesz, 1980 óta különböző szakosztályok vezetőségének is tagja. A Híradástechnika rovatvezetőjeként segíti a szakterületéhez tartozó publikációk megjelenését. Megszervezte és eredményesen vezeti a Média Klubot, amely a digitális műsorszórás bevezetésének támogatását tűzte ki céljául. Az Antenna Hungáriánál és a HTE-nél, valamint a két szervezet együttműködése érdekében végzett, sokéves, kitartó és színvonalas teljesítménye elismeréseképpen Puskás Tivadar Díjban részesült.
Dr. Trón Tibor (posztumusz) 1964-ben fejezte be tanulmányait a BME Villamosmérnöki Karán, egyetemi doktori címet 1974-ben, kandidátusit 1987-ben szerzett. A Vezetékes Híradástechnika (később Távközlési és Telematikai) Tanszék oktatójaként alapvetően hálózatelmélettel foglalkozott, de magas szintűen művelte még a következő területeket: gráfelmélet, állapotváltozós analízis és szintézis, statisztikus áramkörtervezés, digitális áramkörök szimulációja, SDH és ATM hálózatok alkalmazása a távközlésben stb. 1991 óta ő töltötte be a tanszékvezető-helyettesi tisztséget is. A tudományos munkával kapcsolatos szervezési munkából is midig kivette a részét, hosszú időn át szervezte a cseh-lengyel-magyar egyetemek távközlési konferenciáit, képviselte a BME-t az EUNICE nemzetközi hálózatában, elnöke volt az Egyetem Tudományos Diákköri Tanácsának és tagja az országos tanácsnak is. Az elsők között ismerte fel a távközlés területén jelentkező szabályozási és stratégiai kihívásokat, elévülhetetlen érdemeket szerzett a honi távközlésmenedzsment oktatásának megteremtésében. Ez irányú tevékenységét a washingtoni American Council of Education is magas szinten ismerte el. Összesen 140 publikációja jelent meg, disszertációk, jegyzetek, konferencia-kiadványok projektjelentések, szabadalom stb. A HTE BME VIK csoportjának titkára volt, aktívan részt vett a Távközlési Szakosztály és a Távközlési Klub életében is. Sokirányú munkásságát posztumusz Puskás Tivadar Díjjal kívántuk elismerni.
2002
Ágoston György szakmai munkája a Magyar Televízió stúdiótechnikai hátterének megteremtéséhez kapcsolódik. 1989-90-ben részt vett a világ első digitális stúdiókomplexumának és az ehhez kapcsolódó nagyközvetítő kocsik tervezésében és építésében. Eredményes munkájuk elismeréseképpen kollégáival együtt állami kitüntetést kapott. 1997-től a Magyar Televízió műszaki igazgatója. A televíziós stúdiótechnológiához kapcsolódóan részt vesz az Európai Műsorszóró Szövetség (EBU) munkájában, az EBU technikai bizottságának alelnöke. Társelnöke a kétévenként megrendezésre kerülő HTE szervezésű Televízió és Hangtechnikai Konferencia és Kiállítás szervezőbizottságának. A HTE Stúdiótechnikai Szakosztályának újjászervezője és 1994 óta elnöke. 1997-ben egyik kezdeményezője a DVB Kör megalakításának, amelynek 1998 óta alelnöke. Publikációi, előadásai, különböző területeken végzett szervező munkája, magas szintű szakmai tevékenysége elismeréséért kapta a díjat.
Antal László okleveles fizikus szakmai életútját Székesfehérváron, a Videotonban kezdi, a 60-as évektől az Akusztikus Laboratórium vezetőjeként hangszórók fejlesztésével foglalkozik, az általuk kikísérletezett hangszóró vállalati szabadalmat is kapott. Később a Gelka Technológiai Osztályának vezetője lett, 1990 óta nyugdíjas. A HTE keretén belül megalakult Kvadrofon Munkabizottság vezetőjeként előbb Székesfehérváron, majd Budapesten irányítja a munkát, melynek célja kvadrofon kísérleti adás sugárzása a rádió URH sávján. Az első kísérleti adásra 1978-ban került sor, és nagy sikert aratott. Hosszú évek óta dolgozik a HTE Vételtechnikai szakosztályában. 1994 óta a szakosztály titkáraként meghatározó szerepet tölt be a vezetőségi ülések, az egyesületi előadások szervezésében, aktív tagja a Média Klubnak is. Részt vett több magyar szabvány kidolgozásában, tagja volt az IEC javaslatokat megtárgyaló Nemzeti Bizottságnak, ahol az egyik albizottság vezetőjeként dolgozott. Sokrétű, lelkiismeretes, magas színvonalú szakmai tevékenységét ismeri el a díj.
Dr. Huszty Gábor 1976-ban végzett a Budapesti Műszaki Egyetem Híradástechnika szakán, műszaki doktori címet ugyanitt szerzett 1985-ben. Pályáját a Posta Kísérleti Intézetben kezdte, tudományos főmunkatárs, majd osztályvezető. 1991-től 1993-ig a Kontrax Telekom Rt. távközlési ügyvezető igazgatója, 1993 óta az Entel Műszaki Fejlesztő Kft. ügyvezető igazgatójaként tevékenykedik. Folyamatosan publikál, kb. 40 cikke jelent meg, több könyv megírásában társszerzőként vett részt. Az oktatásból is kiveszi a részét, rendszeres előadója a BME mérnöktovábbképző tanfolyamainak. A HTE-nek 1975óta tagja, 1988 és 1991 között a Távközlési Szakosztály titkára, 1991-től 1996-ig az IB tagja, 1996 óta 2 cikluson át az Egyesület főtitkára. Főtitkárként törekedett ez egyesület széles körben történő meg- és elismertetésére, az üzleti szempontok és a tudományos egyesületi funkciók harmonizálására, a nagy piaci szereplők egyesületi tudományos munkába való bevonására. Széles körű lobby tevékenységet folytatott az egyesületi érdekekért, az egyesület anyagi lehetőségeinek növeléséért. A Puskás díjat 6 éves kitartó, céltudatos, magas színvonalú főtitkári tevékenysége elismeréseképpen nyújtjuk át az Egyesület nevében.
Kalmár János (posztumusz) a magyarországi televíziós műsorszórás megteremtésének egyik meghatározó egyénisége volt. A Budapesti Műszaki Egyetem elvégzése után a Posta Kísérleti Intézetben közreműködött az első magyar TV műsorszóró berendezés megépítésében, és a Széchenyi hegyen 1954-ben annak üzemeltetésében. Az első TV adóállomás vezetőjeként dolgozott 1956-tól 1959-ig, 1959-ben az Országos Mikrohullámú Központ vezetője lett. Itt közreműködött az első magyar színes TV adás és az URH rádiós műsorszórás megvalósításában. 1979-től, nyugdíjas éveiben is dolgozott a Frekvenciagazdálkodási Intézetnél, majd a HIF-nél. Változatlanul az új műszaki megoldások érdekelték, eredményesen dolgozott a térhatású fényképezés megvalósításán. Ennek nagyközönség előtti bemutatására készült, amikor december 10-én, 87 évesen eltávozott közülünk. A HTE-be 1965-ben lépett be, az utóbbi időben a Szenior klub tagja volt. Szakmai kiválósága, magas színvonalú, lelkiismeretes munkája elismeréseképpen, a posztumusz Puskás Tivadar díjjal vesz tőle búcsút a magyar televíziózás valamennyi munkatársa mellett a HTE tagsága is.
Dr. Pap László 1967-ben végezte el a Műszaki Egyetemet, 1980-tól kandidátus, 1992 óta a műszaki tudomány doktora. Egyetemi tanár, a Híradástechnikai tanszék vezetője, korábban a BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar dékánja, jelenleg rektorhelyettes. Számos tudományos megbízást teljesít, így többek között az INFOCOM '99 és 2000 konferenciák nemzetközi alelnöke, az MTA TRB tagja, a Wireless Networks és a Természet Világa szerkesztőbizottsági tagja, az Elektronika Újabb Eredményei sorozat szerkesztője. Tudományos munkája jelenleg elsősorban a mobil számítástechnika területét érinti. Sok rangos elismerésben részesült már, Eötvös-díjas, Széchenyi-díjas, Pollák-Virág-díjas tudós, a BME kiváló oktatója, Puskás Tivadar és Markusovszky emlékérem tulajdonosa. A HTE-ben hosszú évek óta dolgozik. Volt az Oktatási Bizottság elnöke, a Vezeték nélküli Adatkommunikációs Szakosztály alelnöke, az Egyesület alelnöke, majd 1996 óta elnöke. Két cikluson át vállalta az elnöki teendőket, magas színvonalú munkával segítette elő és erősítette a HTE szakmai tekintélyét, az egyesületi élet hagyományos értékei és a tagság iránti vonzerő fenntartását. Elnöksége alatt bővültek az egyesület szolgáltatásai, erősödtek a gazdasági tevékenységek, nyitottabbá vált a HTE a fiatal generációk, az új szakmai területek és technológiák irányába. Hat évi színvonalas, lelkiismeretes munkáját kívánjuk elismerni és megköszönni a Puskás Tivadar díj átadásával.
Dr. Szenes Katalin a Budapesti Műszaki Főiskola Neumann Karán végzett komoly szakmai munka mellett 1984, a HTE Számítástechnikai Szakosztályának megalakulása óta a szakosztály elnöke és motorja is egyben. A szakosztály az ő kezdeményezésére alakult, az alapításban és töretlen fejlődésükben játszott meghatározó szerepét az egyesület 1994-ben is Puskás díjjal honorálta. Az általa szervezett rendezvények, előadássorozatok, szakmai programok a számítástechnika mindenkori aktuális eredményeinek, újdonságainak bemutatását szolgálják és rendkívül népszerűek. Élénk kapcsolatot tart fenn számos szakmai szervezettel, mint pl. az EOQ, ISACA, sok jelentős szakmai cég lpett be a HTE-be az ő kezdeményezésére. Egy, a tavalyi év elején elkezdett felhívássorozat eredményeképpen nyár végére sikerült a szakosztály vezetését úgy megújítani, hogy a szakma vezető cégeit képviselő kollégák is munkát vállaljanak a HTE informatikával foglalkozó rendezvényein. Szervezőmunkája mellett tanácsadóként, szakemberként is tevékenykedik, részt vett az elektronikus aláírások hitelesítését szabályozó törvény előkészítésében, rendszeresen tart előadásokat is. Aktív, a képviselt ügyért semmilyen fáradtságot nem sajnáló, a szakmában is elismert személyiség, aki a HTE Számítástechnikai Szakosztály elnökeként átlagon felül sokat tesz az egyesületért.
Dr. Zombory László a BME Szélessávú Hírközlő Rendszerek Tanszék vezetője, egyetemi tanár, a műszaki tudomány doktora. Oktatói és kutatói munkája széles spektrumot fog át, felöleli az elektromágneses terek, a hullámterjedés, az elektromágneses kompatibilitás, az elektromágneses hullám és anyag kölcsönhatásának területét. E témakörben számos publikációja, könyve is megjelent. Jelentős szerepet játszik tudományterületének oktatásszervezési és kutatásszervezési munkáiban. Volt a BME VIK dékánja, elnöke a kari és egyetemi Doktori Tanácsnak, a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanácsnak, számos nemzetközi egyesületnek és bizottságnak, tagja az MTA Informatikai Bizottságának, a Kossuth- és Széchenyi-díjbizottságnak, az OMFB és az MTA több testületének. A HTE-nek 1996 óta alelnöke, az egyesület lapjának, a Híradástechnikának főszerkesztője. Kiemelkedő munkát végzett a lap tudományos koncepciójának kidolgozásában, elérte, hogy a lap aktuális kérdésekkel foglalkozó, színvonalas folyóirattá vált.
2003
Dr. Dibuz Sarolta a Budapesti Műszaki Egyetem Villamosmérnöki karán szerzett diplomát 1986-ban kitűnő eredménnyel és talán a hölgyek között elsőként a köztársasági gyűrű elnyerésével. Ezután a KFKI-hoz került doktori ösztöndíjasként, ahol Tarnay Katalin mellett a szoftverfejlesztés és ellenőrzés technikáját sajátította el. Ebben a témában 1991-ben egyetemi doktori, 1994-ben pedig kandidátusi fokozatot szerzett. 1997-től az ERICSSON fejlesztési laboratóriumának dolgozója, majd a szoftver részleg vezetője lett. Jelenleg a tesztelés és integrációs verifikálás részleg igazgatójaként az Ericsson Magyarország Kft. kutatás-fejlesztés ágazatán fejlesztett szoftverek teszteléséért felelős. Dibuz Sarolta munkája mellett számos fiatalt nevelt, akik közül sokan PhD címet szereztek. Jelenleg is a BME Távközlési és Telematikai Tanszékének részmunkaidős tudományos főmunkatársa és öt doktorandusz hallgató témavezetését végzi. Emellett az MTA Távközlési Rendszerek Bizottságának titkára és képviseli hazánkat az IFIP Networking Technikai Bizottságában is. Éveken keresztül végzett aktív munkát az ETSI Technikai Bizottságában és szakértőként tesztelési szabványokat dolgozott ki a szervezet számára. Ezen kívül több nemzetközi tudományos konferencia programbizottságának volt elnöke illetve tagja. A HTE aktív szereplőjeként több szakosztály alapító tagja, s elsősorban a HTE tudományos munkájában veszi ki részét. 2001 februárja óta a Híradástechnika folyóirat szerkesztőbizottsági tagja, ahol tanítványai is rendszeresen publikálnak. Ilyenformán egész kis csapattal vesz részt a folyóirat színvonalának emelésében, egyben segítve a HTE megifjodási törekvéseit. Emellett a HTE szerkesztésében megjelent on-line könyv egyik fejezetének szerkesztője volt. Tevékenységéért 2000-ben elnyerte a HTE Aranyjelvényét. Az Egyesület a Puskás Tivadar díjjal Dibuz Sarolta eddigi tudományos munkáját és a fiatalok támogatása terén kifejtett aktivitását kívánja elismerni.
Mazgon Sándor a hazai adatátvitel atyja. Az 50-es évek második felében feltárta, hogy a világon hogyan alakulnak az adatátviteli szolgáltatások. Ennek megfelelően készítette tanulmányait, szakcikkeit, melyekkel a hazai adatátvitelt megalapozta és a fiatalok számára vonzóvá tette ezt a szakmát. Bár napjainkig is ezen a szakterületen dolgozik, de átlátása van a távközlés többi területére is. Így például nemzetközileg is elismert forgalomtechnikai tanulmányai vannak. Az időosztásos távbeszélőközpontoknál az egyes fokozatok és tárolóegységek méretezésében is sikerült új eredményeket elérnie. Széles látóköre alkalmassá tette arra, hogy különböző OMFB tanulmányokban szerzőként szerepeljen. A PKI-ban időről-időre csatlakoztak hozzá fiatal, az egyetemről kikerülő mérnökök. Nevelőmunkájának eredményeképpen mindegyiknek rövidesen sikerült kiemelkedő munkakört és beosztást elérnie. Ugyancsak országos hatású volt tevékenysége a szabványosítás területén. Három évtizeden keresztül az aktuális szabványok kialakításában és a szöveg precizitásának biztosításában óriási szerepe volt. Számára az adatátvitel és ezzel kapcsolatban az Internet protokoll alapján működő hálózat újdonságai még ma is érdekesek. Lépést tart a technikával és nyugdíjazása után a HIF hívta meg szakértői tevékenységre, ahol jelenleg is aktívan vesz részt a hazai szabályozási és a nemzetközi munkában egyaránt. Az egyesületi rendezvényeknek állandó résztvevője, rövid és szellemes hozzászólásai pedig a távközlési klub élénkítését segítette elő. Tartalmas életpályája során a HTE keretein belül sok tanfolyamot tartott és számos egyesületi előadáson, szakosztályi programban vállalt szerepet. A HTE szerkesztésében megjelent on-line könyv adatátviteli fejezeteinek a szerzője. A szakma meghatározó, értékes egyénisége. Eddigi tevékenységéért 1982-ben egyszer már elnyerte a Puskás Tivadar díjat, 1991-ben Ezüstjelvényt, 2001-ben pedig Aranyjelvényt kapott. Az Egyesület a most elnyert Puskás Tivadar díjjal Mazgon Sándor eddigi teljes szakmai életútját és az adatátvitel terén végzett kiemelkedő teljesítményét kívánja elismerni.
Dr. Mátay Gábor villamosmérnöki diplomát 1967-ben, mikrohullámú szakmérnöki diplomát 1970-ben, egyetemi doktori fokozatot 1975-ben szerzett a BME Villamosmérnöki Karán. 1967 óta a BME Mikrohullámú Híradástechnika Tanszékén dolgozik (a tanszék jelenlegi neve „Szélessávú Hírközlő Rendszerek Tanszék", 1976 óta egyetemi adjunktusi beosztásban. Kutatási tevékenysége a nagyfrekvenciás és mikrohullámú méréstechnikához, a kábeltelevízió elosztó rendszerekhez, a műholdas műsorszóráshoz, a mikrohullámok orvosbiológiai alkalmazásához és a nem-kívánt RF sugárzások méréséhez kapcsolódik. A HTE által 2002 márciusában megjelentetett, Dr. Lajtha György főszerkesztésével készült "Távközlő hálózatok és informatikai szolgáltatások" c. online könyv két alfejezetét "Kábeltelevízió hálózatok építőelemei" és "Műsorelosztó hálózatok" írta. 2000 márciusa óta tagja a HTE Rádiófrekvenciás sugárzások élettani hatásait vizsgáló ad hoc Szakértői Bizottságnak, és mint ilyen részt vett a HTE "A mobil távközlés élettani hatásai" c. projektjében a projekt 2002 évi megszűntéig. E projekt keretében jelentette meg 2001 januárjában a HTE "Életünk és a mobiltelefon" c. ismeretterjesztő kiadványát, melynek társszerzője. Ugyanezen projekt keretében 2002-ben készült el az általános és középiskolás diákok számára „Lógok a mobilon" c. ismeretterjesztő plakát. A HTE Kábeltelevízió Szakosztály vezetőségi tagjaként dolgozik. A Magyar Szabványügyi Testület négy Műszaki Bizottságának aktív résztvevője. Folyamatosan részt vesz 1994 óta a CENELEC 50083 európai kábeltelevízió szabvány hazai honosítási munkájában. Részt vesz a most készülő MSZ/T 17205 jelzetű "Rádiótávközlő és/vagy műsorszóró létesítmények megközelítési előírásai" c. új magyar szabvány kidolgozásában. Az Egyesület Mátay Gábor eddigi szakmai munkáját és a HTE keretében a különböző szakirányú projektekben kifejtett tevékenységét, valamint szakosztályi munkáját ismeri el a Puskás Tivadar díj odaítélésével.
Paksy Géza annak a generációnak a tagja, akik egész korán elkezdtek a digitális technikával foglalkozni. A TKI-ban Hutter Ottó osztályán készítették az első PCM berendezéseket a Telefongyár megrendelésére. Az ott dolgozó sikeres csapat tagja volt egészen addig, amíg a TKI hanyatlani nem kezdett. Ekkor a Telefongyárban, majd a Műegyetemen dolgozott rövidebb ideig. Jelenleg a PKI-ban a fényvezetős hálózatok fejlesztésének, létesítésének és ellenőrzésének irányítója. Jelentős szerepet játszott a helyi és helyközi fényvezetős hálózatok tervezésében. Legutóbbi kiemelkedő teljesítménye, hogy a NIIF megbízásából munkatársaival létrehozta az egyetemek, kórházak és közgyűjtemények kapcsolatát megvalósító hullámhossz osztású nagykapacitású hálózatot. Ez a nemzeti hálózat 2,5 Gbit/sec sebességgel csatlakozik az európai kutatási rendszerhez. Jelenleg az ASON (Automatic Switched Optical Network, egy intelligens optikai hálózat) bevezetésének előkészítésén fáradozik. Állandó szervezője a WDM Konferenciának. Paksy Géza a HTE tevékenységében is meghatározó szerepet vállal. A kilencvenes évek elején fő támogatója és aktív szervezője volt a HTE Távközlési Klub új formában való létrehozásának, s attól kezdve egészen az ezredfordulóig Balogh Dezsővel együtt programigazgatója is volt a Klubnak. Emellett az évi tíz rendezvény egy részének teljes megszervezését is magára vállalta ebben az időszakban. A HTE tevékenységét 1991-ben Ezüstjelvénnyel, majd három alkalommal is Aranyjelvénnyel ismerte el. Már egy alkalommal, 1994-ben elnyerte a Puskás Tivadar díjat. Az Egyesület a most odaítélt Puskás Tivadar díjjal Paksy Géza teljes szakmai életútját és a Távközlési Klub tartós sikerében játszott szerepét kívánja elismerni.
S. Tóth Ferenc 1966-ban diplomázott a Budapesti Műszaki Egyetem Villamosmérnöki Karának Gyengeáramú Szakán, majd 1981-ben az Egyetem Híradástechnikai és Elektronikai Intézetében televíziótechnikai szakmérnöki képesítést szerzett. Munkásságát 1956-ban a Posta RÁVELL Vállalatnál rádióműszerészként kezdte. A Vállalat jogutódjánál, a GELKA-nál különböző beosztásokban 1988-ig dolgozott. 1986-tól a GELKA Satellite leányvállalatának igazgatója. 1988-tól a PARABOLA Rt vállalkozási főmérnöke. l992-től 1995-ig a XI. kerületi Önkormányzat egyszemélyes Kft-jének a MÉDIA 11 Kft. ügyvezető igazgatója volt. 1996-tól nyugdíjba ment. Nevéhez fűződik az 1972-ben létrehozott Színes Televízió Munkabizottság megszervezése és az abban folyó eredményes munka, amely hatékonyan segítette az állami döntéshozók munkáját. 1973-ban kezdeményezte az első hazai Televízió Szimpózium megszervezését, mint a Szervező Bizottság titkára, tradíciót teremtve az Egyesület napjainkban is meghatározó fontosságú és kétévente megszervezésre kerülő konferenciájának. A 70-es évek második felében hatékonyan részt vett az Egyesület vidéki szervezeteinek létrehozásában. 1995-től 1998-ig választott küldötte a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara Informatika- és Hírközlési Osztályának. Alapító tagja és választott elnöke az 1992-ben bejegyzett Független Magyar Kábeltelevízió Szakmai és Érdekvédelmi Kamarának. Jelenleg a Kamara jogutódjának a Magyar Kábeltelevízió és Kommunikációs Szövetségnek az elnöke. Több szakkönyv és tankönyv alkotó szerkesztője és szerzője, amelyek közül a „Színes televízió készülékek mérése és beállítása" c. könyv szakmai NIVÓ Díjat kapott 1976-ban. 2002-től tagja és szakértője a Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamarának. Ugyanezen évben az általa képviselt Szövetség az Informatikai és Hírközlési Minisztertől kijelölést kapott a "vezetékes műsorelosztó hálózatok műszaki megfelelőségének vizsgálatára". 1996 óta a HTE Vételtechnikai Szakosztályának az elnöke. Eddigi tevékenységét a HTE 1974-ben Puskás Tivadar díja, 1999-ben Ezüstjelvénnyel ismerte el. Az Egyesület a most átadásra kerülő Puskás Tivadar díjjal S. Tóth Ferenc eddigi életútját, szakmai munkásságát, a HTE-ben végzett szervezetfejlesztéssel kapcsolatos tevékenységét kívánja elismerni.
Tarcsay László ebben az évben lesz 90 éves. 1933. október 1-jével a Magyar Királyi Posta Soproni Igazgatóságának alkalmazottja lesz. A következő években Budapesten eredményesen elvégzi a postatiszti alapvizsgát, majd a szakvizsgát. Ebben az időszakban a légvezeték, az LB központok, a nagyobb helyeken CB központok, s a morze távíró volt a jellemző. A II. Világháború idején is a távközléshez került közel. A 2. Magyar hadsereg szombathelyi híradószázadánál szolgált. A háború után a Pápai Építési osztály vezetője lett. 1951-ben megalakult a Hálózatépítési Üzem, ahol először vezető-helyettesként, majd vezetőként kamatoztatta, s gyarapította szakmai tudását. 1953-ban a Postai Légvezeték és Kábelépítő Vállalat soproni körzetét irányítja. 1955-ben megalakult a Hálózatépítő Üzem, s már ennek élén láthattuk, mint üzemvezető. 1957-ben felkérik a Tervezési Csoport – a tervező Irodák elődje – megszervezésére és vezetésére. Ezt követően a Fejlesztési osztály vezetője lesz, s 62 évesen 1975-ben ebből a beosztásból vonul nyugdíjba. Aktív részese volt a belső lapok életre keltésének, s működtetésének. A POSTA belső lapjának, a „Híradónak" szerkesztője és lektora volt, majd a MATÁV Rt. Soproni Igazgatóság lapjának – a TÁVKÖZLÉS-nek – felelős szerkesztője 1990-től 1997-ig. Többször foglalkoztatta a távközlés múltjának feldolgozása. A „Postamérnöki szolgálat második 50 éve (1938-1988)" c. könyv megírásában és szerkesztésében is részt vett. Hosszú évek óta tagja az Egyesületnek. A soproni szervezetet rendszeresen támogatja szakmai rutinjával, s kifogyhatatlan kíváncsiságával. 90 évesen elmondhatja, hogy a Magyarország újkori történelme jelentős részének szemtanúja lehetett. Emellett láthatta, hogy a távközlés technikai fejlődése milyen lépcsőkön keresztül jutott el napjainkhoz, s elmondhatja, hogy e lépcsök leküzdéséhez Ő is hozzájárulhatott. Az élet számára mindent megadott, s minden egyes újabb napot a kifogyhatatlan optimizmussal, a „szerteágazó étvágyának csillapítására", az élet és szakmai tapasztalatainak átadására fordítja. Tarcsay László – a Mi „Laci Bácsink" – idén lesz 70 éve, hogy kapcsolatba került a távközléssel. Ezt a hosszú és széles szakmai életpályát kívánja „megkoronázni" az Egyesület a Puskás Tivadar díj odaítélésével.
Vámos Sándor 1963-ban végzett a. Puskás Tivadar Távközlési Technikumban, majd 1981-ben fejezte be tanulmányait a Kandó Kálmán Műszaki Főiskola Híradásipari Szakán. 1963. augusztus 1-től a Magyar Televízióban dolgozik különböző szakmai és vezetői munkakörökben. Jelenleg az MTV Rt. főmunkatársa. Jelentős fejlesztési munkával vett részt a színes televízió stúdió oldali bevezetésében. Szakmai munkája mellett talált időt és energiát az új szakmai ismeretek megtanulására. Fontosnak tartotta, hogy munkatársai is fejlődjenek, ebben szakmai tanfolyamok, továbbképzések szervezésével is segítette őket. 1994-óta tagja a HTE-nek. Indulásként tevékenyen részt vett a Stúdiótechnikai szakosztály újraszervezésében. A szakosztály felélesztésén dolgozó csapat tagjaként Ágoston Györggyel, Heckenast Gáborral, Radnai Jenővel, Takács Ferenccel, Kovács Imrével és másokkal sikerült egy ma is jól működő szakosztályt megszervezni, melynek jelenleg is titkára. 1997-ben több kollegájával együtt kezdte szervezni a DVB Kör munkáját. A DVB Kör-nek megalakulásától 2001-ig szervező titkára. 2000-ben a Média Klub megszervezésében is részt vett és annak titkáraként ma is eredményesen dolgozik a jó eredményeket felmutató klubban. Vámos Sándor titkári munkáját a rendszeresség, kreativitás és igen jó szervezőkészség jellemezi. Munkája elismeréseképpen egyszer HTE Bronzjelvény , kétszer pedig HTE Aranyjelvény kitüntetésben részesült. 2001. februárjában a HTE új Stratégiájának kialakítása idején adódott a gondolat, hogy a HTE fiatalításának, utánpótlásának érdekében ifjúsági klubot kellene szervezni. Vámos Sándor ekkor újabb szervező munkába kezdett és életre hívta a Digitális Mozgó Világ /DMV/ klubot, a HTE Ifjúsági Videó Műhelyét. A Műhely munkájaként készült videofilm a sóskúti HTE Konferenciáról. és az Antenna Hungária által rendezett DVB-T konferencián a DMV klub tagjainak közvetítésével elsőként jött létre teljesen digitális láncú DVB-T adás Magyarországon. 2003. januárban pedig a DMV klub komoly érdeklődéssel mellett elindította az „ Élet a képen kívül " / mozgóképelmélet és gyakorlatok / című rendszeres sorozatát. Az Egyesület a Puskás Tivadar díj odaítélésével Vámos Sándor lelkes, önzetlen szakmai munkáját, a HTE-ben végzett kiemelkedő aktivitását és a fiatalokkal való rendszeres törődést, foglalkozást kívánja elismerni.
2004
Borbély Endre okleveles villamosmérnök, okleveles mérnöktanár a Budapesti Műszaki Egyetem Villamosmérnöki Kar Híradástechnika Szakán folytatta egyetemi tanulmányait és védte meg diplomáját 1974-ben. Azóta a Kandó Kálmán Villamosipari Műszaki Főiskola Vezetéknélküli Híradástechnika Tanszékén tanársegédként, majd 1979-től adjunktusként 1998-tól főiskolai docensként vesz részt a mai nevén Budapesti Műszaki Főiskola Villamosmérnöki Főiskolai Kar Híradástechnika Intézet munkájában. Oktató és kutató munkája mellett számos fiatalt nevelt, akik közül sokan igen eredményesen vettek részt hazai és külföldi Tudományos Diákköri Konferenciákon. A HTE munkájába egyetemi hallgatóként kapcsolódott be. Részt vett a HTE Ifjúsági Bizottság megalakításában a 70-es évek közepén, melynek később elnöke is volt 1976-80-ig. 1982-től részt vesz a HTE Távközlési Szakosztály munkájában, melynek egyik titkára. A HTE Távközlési Klub egyik vezetője. A HTE fiatalításának, utánpótlásának érdekében ismét ifjúsági klub létrehozásában segédkezik. Közreműködik a HTE Digitális Mozgó Világ klub, a HTE Ifjúsági Videó Műhelyének megvalósításában. 2003-ban havi majd később szeptembertől kéthetente megrendezésre kerülő "Élet a képen kívül" DVM Klub komoly érdeklődés mellett végzi munkáját a Technika Házában és kihelyezett stúdiókban. Borbély Endre munkáját a HTE már több alkalommal is ezüst illetve arany jelvénnyel ismerte el. Az Egyesület az odaítélt Puskás Tivadar díjjal Borbély Endre iskolateremtő munkáját és a HTE fiatalítása érdekében végzett példaadó tevékenységét kívánja elismerni.
Dr. Imre Sándor 1993-ban végzett a Budapesti Műszaki Egyetemen okleveles villamosmérnökként. PhD fokozatot 1999-ben szerzett az ATM hálózatok hívásengedélyezési algoritmusaival foglalkozó kutatásai nyomán. Jelenleg a BME a Híradástechnikai Tanszékén docensként dolgozik, ahol kutatási területe a szélessávú rádiótechnológia illetve IP mobilitás és mobil ügynök technológia. Számos kutatási és fejlesztési projektben tevékenykedett témavezetőként vagy résztvevőként, tudományos tevékenységét a MATÁV, az Andersen Consulting és a Pannon GSM elnyert ösztöndíjai minősítik. Az egyetemi oktatói és kutatói munkát sikerült színvonalas ipari tevékenységgel ötvözni, ami tudományos értékű eredmények technológiai hasznosulásához vezettek. A technológia jellegű kutatásokat az Egyetemközi Távközlési és Informatikai Központ (ETIK), illetve az Ericsson High Speed Laboratory (HSN) tagjaként végzi. A HTE-nek aktív tisztségviselője, több doktoranduszi konferencia szervezője, jelenleg az Oktatási Bizottság elnöke. Oktatóként nemcsak új tantárgyak kidolgozásában és oktatásában vesz részt, hanem díjazott TDK dolgozatok konzultálásában, valamint számos doktorandusz szakmai vezetésében is. Az Egyesület az odaítélt Puskás Tivadar díjjal Imre Sándornál a magas szintű oktatási munka, a gyakorlati műszaki alkotás és az új mérnökgeneráció kinevelése hármas egységében elért eredményeket ismeri el.
Pap János 1954-től egészen napjainkig a MÁV szolgálatában, a vasúti távközlés fejlesztésében teljesítette ki szakmai életútját. Pályáját távközlési fenntartóként kezdte, de az 1960-as évek második felétől már fejlesztőként folytatta, nevéhez fűződik a vasútüzemi távbeszélő távválasztás kifejlesztése és megvalósítása. Utána részt vett több ország vasúti távközlő rendszerének tervezésében, de még a legutóbbi időkben is - már nyugdíjasként - szerepet vállalt a MÁV GIR-MIHP optikai hálózatának kiépítésében. Emellett közel félszáz publikációja jelent meg, s számos jegyzetet és könyvet írt, melyek több generáció számára jelentettek kiindulást a vasúti távközlés világában. 1964 és 87 között aktívan részt vállalt a vasúti szakemberek képzésében is. Pap János tevékenysége az elmúlt évtizedek alatt szorosan összefonódott a HTE szakmai életével is. A HTE Közlekedési Szakosztályának aktív tagjaként igen sok előadást tartott, de több HTE tanulmány elkészítése is a nevéhez fűződik. Egyik zászlóvivője volt a beválasztás szolgáltatás bevezetésének a hazai hálózatban és sok - a vasúti távközlésben kifejlesztett - műszaki megoldást is a HTE fórumain adott át a többi hálózatok fejlesztőinek. Most, szakmai életpályája ötvenedik évében is aktív: jelenleg a "Vasúti távközlési szavak értelmező kéziszótára" szerkesztésével foglalkozik, mely már a nyomdai előkészítés fázisában van. Az Egyesület a Puskás Tivadar díj adományozásával Pap János ötven éves szakmai életútjának eredményeit és a HTE-ben végzett szakmai és önzetlen közösségi munkáját ismeri el.
Dr. Sándor Miklós 1966-ban végzett az Egyesített Tiszti Iskolán, ahol tiszti oklevele mellé a Távközlési szak oklevelét is megszerezte. A Zrínyi Miklós Katonai Akadémiát 1977-ben végezte el, és ettől kezdve életpályája a katonai távközlés sikeres gyakorlati művelése mellett egyre inkább a tudományos élet és az oktatás irányába fordult. 1986-tól kezdve a Híradó Tanszéken főtanári, majd egyetemi docensi kinevezést kapott. Közben 1988-ban a pedagógiai tanári diplomát is megszerezte, majd 1997-ben a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen megszerezte a PhD tudományos fokozatot. 1993 óta a Híradó Tanszék vezetője. Tudományos tevékenységét fémjelzi, hogy több mint száz hazai és külföldi könyv, egyetemi jegyzet, publikáció, tanulmány, konferencia előadás, találmány és újítás szerzője, alkotója. Tevékenysége ma is a legkorszerűbb technológiák körét öleli fel, erre példa, hogy 2001-ben projektvezetőként irányította az Egyetem nagysebességű ATM és IP oktató-kutató szakkabinet létrehozását. Sándor Miklós sok más közéleti funkció betöltése mellett a HTE helyi csoportjának is létrehozója, aktív tagja és tiszteletbeli elnöke a Zrínyi Egyetemen. A HTE és az Egyetem évente megrendezett közös nemzetközi konferenciája szervezőbizottságának az elnöke, s ezen és más rendezvények szervezésén keresztül a helyi csoport motorja is egyben. Bár témáik egy része nem publikus, ennek ellenére a helyi csoport aktívan bekapcsolódott a HTE életébe, s hogy ez sikerült, nem kis részben Sándor Miklós érdeme. Az Egyesület a Puskás Tivadar díj adományozásával Sándor Miklós szakmai munkásságát és a sikeres helyi csoport létrehozásában és működtetésében játszott szerepét kívánja elismerni.
Turáni József a Budapesti Műszaki Egyetem Villamosmérnöki Karán 1958-ban végzett, majd 1966-ban szakmérnöki oklevelet szerzett. Hosszú szakmai életútja alatt dolgozott a Mechanikai Laboratóriumnál fejlesztő mérnökként, a Budavox Rt. mérnök specialistájaként, ahol jelentős kereskedelmi tapasztalatokat is szerzett, majd 1988-tól a kanadai székhelyű Consultronics Ltd. kizárólagos magyarországi képviselőjeként. Mindhárom életszakaszában jelentős eredményeket ért el, s elsajátítva a legkorszerűbb ismereteket mindig élvonalbeli eszközök, berendezések fejlesztésével, menedzselésével és értékesítésével foglalkozott. Sok évtizedes munkáját kitartó szorgalommal és mindvégig a legmagasabb színvonalon végezte. Hasonlóan aktív életet mondhat magáénak az egyesületi tevékenység terén is, melyet mind a mai napig elkötelezetten művel. Korábbi egyesületi munkája megkoronázásaként már hét éve egyik fő szervezője a HTE Projekt Menedzser Fórumának és a Marketing Fórumnak, s nevéhez fűződik a az "Év Projekt Menedzsere" és az "Év Marketing Alkotása" díjak életre hívása és folyamatos ápolása is. Emellett a TIPIK szakosztály meghatározó tagjaként is sok munkát végez az Egyesület érdekében. Az Egyesület az odaítélt Puskás Tivadar díjjal Turáni József eddigi sokszínű és eredményes életpályáját kívánja elismerni és példaként állítani az új mérnökgeneráció elé.
2005
Dr. Cinkler Tibor a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem docense a Távközlési és Médiainformatikai Tanszéken, ahol a Nagysebességű Hálózatok Laboratórium, a HSN LAB tudományos témavezetője. Diplomáját szintén ezen az egyetemen 1994-ben, doktori fokozatát 1999-ben szerezte. Kutatási területe igen széles, elsősorban távközlő hálózatok tervezésével és konfigurálásával illetve a hálózatok védelmével és helyreállításával foglalkozik igen magas szinten. Több hazai projekt résztvevője, vezetője, de néhány sikeres COST projektben és más nemzetközi együttműködési kapcsolatban is jelentős szerepet vállalt. Oktatói munkájában is a nagysebességű hálózatokkal kapcsolatos tárgyak széles köre fűződik nevéhez, melyek egy részét angol nyelven adja elő. Emellett számos doktorandusz hallgató és diplomatervező tudományos témavezetője is. A HTE-nek 1997 óta a tagja, s aktivitásával elérte, hogy már 1999-ben a Távközlési Szakosztály elnökévé választották. Ezt a munkát valamint a Távközlési Klub szervezését nagy kitartással és igen magas szinten végezte folyamatosan 2005-ig. Az Egyesület az odaítélt Puskás Tivadar díjjal Cinkler Tibornak ezt a magas szintű, teljes szakmai és emberi odaadással végzett munkáját kívánja elismerni.
Fodor István a hazai híradástechnikai ipar meghatározó egyénisége, aki már a BUDAVOX-nál töltött éveiben is jelentős szerepet vállalt a hazai export fővállalkozások megszervezésében, majd 1986 és 1990 között több fővállalkozás irányítója volt Kuvaitban. Tapasztalatai alapján 1990-ben megbízást kapott az Ericsson magyarországi vállalatának a létrehozására, megszervezésére. Munkáját komoly sikerrel végezte, a cég már a kilencvenes évek közepére a magyar távközlési piac meghatározó szállítója, a közép-kelet európai térségben az Ericsson mérnöki szakértői központja és világszínvonalú kutatási és fejlesztő részlege lett. Fodor István 1990-től egészen 2002-ig a vállalat vezérigazgatója, majd elnök-vezérigazgatója volt, 2002-től pedig az Ericsson Magyarország elnöke. A ma mintegy 350 kutatót, fejlesztőt foglalkoztató részleg széleskörű együttműködést folytat a hazai egyetemekkel és így az oktatásnak és a fiatalok képzésének, a leendő infokommunikációs generációnak is az egyik nagy támogatója. Eddigi munkájáért többek között 1996-ban a Gábor Dénes, 1999-ben pedig a Széchenyi-díjat nyerte el. Fodor István a HTE munkájában folyamatosan komoly feladatokat vállalt, szinte mindegyik hazai HTE nagyrendezvénynek szervezője, előadója és aktív szereplője volt. 2002 óta az Egyesület alelnökeként pedig meghatározó formálója a HTE stratégiájának és számos nehéz menedzsment feladatban mutatta meg, hogy tapasztalatai milyen sokoldalúan kamatoztathatók.
Dr. Gosztony Géza fizikusi diplomája megszerzése után a BHG-ban kezdett el dolgozni, ahol központok és a hálózattervezés forgalmi problémáinak megoldásával foglalkozott. Kiemelkedő eredményei alkalmassá tették arra, hogy a gyár képviseletében részt vegyen a CCITT munkájában, ahol hamarosan a II. Tanulmányi Bizottság alelnökévé, majd elnökévé választották. Munkássága olyan eredményes volt, hogy számos más terület kérdéseit is erre a Tanulmányi Bizottságra bízták. Így a korábban külön bizottságban művelt megbízhatóság-használhatóság, számkiosztás, és I. Tanulmányi Bizottság megszüntetése után a szolgáltatások problémái is az Ő hatáskörébe kerültek. 3-szor újra választották. Több cikke és könyve jelent meg a hálózattervezés és a forgalomelmélet területéről. A BHG után a PKI-ba került, ahol kezdetben forgalomelméleti tudását, majd nemzetközi tapasztalatait hasznosították. Széles tapasztalatai révén 1999-től a Hírközlési Főfelügyeletnél az újonnan alakult számgazdálkodási terület vezetője lett és itt ért el sikereket egészen 2004-ig. A HTE munkájában igen nagy aktivitással vett részt pályája során, hosszú ideig volt a BHG üzemi csoport elnöke, majd 1996-tól 2002-ig a Díjbizottság elnöke, mind a mai napig pedig az IB tagja. Tevékenységéért 1973-ban már egyszer elnyerte a Puskás Tivadar díjat.
Dr. Kovács Imre 1980-ban végzett a Budapesti Műszaki Egyetem Híradástechnika szakán, s második diplomáját is itt szerezte 1982-ben nappali szakmérnök hallgatóként. Egyetemi doktori disszertációját 1983-ban védte meg. 1982-től 1985-ig a Videoton Elektronikai Vállalatnál színes TV fejlesztéssel valamint a teletext rendszer hazai bevezetésével foglalkozott. 1985-ben visszatért a BME-re és azóta a Híradástechnika Tanszék egyetemi adjunktusa. Kutatási területe a földi és műholdas televíziózás, az analóg és digitális műsorszórás és az ehhez járulékosan kapcsolódó adatátvitel. Számos digitális műsorszórással kapcsolatos cikk és tanulmány szerzője, aki ugyanilyen lelkesedéssel vesz részt az oktatási munkában is. Emellett az IHSzB szakértőjeként is tevékenykedett. A HTE tagjaként is főként szakterületén tevékenykedik, rendszeres szervezője volt a Televízió- és Hangtechnikai Konferenciának és Kiállításnak, s jelenleg is vezetőségi tagja a Vételtechnikai és Stúdiótechnikai szakosztálynak valamint a DVB körnek is. Az Egyesület az odaítélt Puskás Tivadar díjjal Kovács Imre magas szakmai felkészültségét és szakterületének a HTE-n belüli és a mérnöktársadalom felé való megismertetését díjazza.
2006
Dr. Henk Tamás 1973-ban szerezte meg villamosmérnöki oklevelét a BME Villamosmérnöki Karán, majd a Távközlési Kutató Intézetben kezdett el dolgozni. 1977-től 1999-ig a University College Dublin egyetemen kutatási ösztöndíj keretében foglalkozott a fáziskarakterisztikák approximációs módszereivel. Az MTA műszaki tudomány kandidátusa fokozatot 1985-ben nyerte el, amelyet a BME 1997-ben PhD fokozattal honorált. A Távközlési Kutató Intézetben 1985-től tudományos osztályvezető, majd főosztályvezetői munkakört töltött be. 1990-től a BME Villamosmérnöki Karán dolgozik a mai Távközlési és Médiainformatikai Tanszéken. 1992-ben megalapította az azóta patinás nevű Nagysebességű Hálózatok Laboratóriumát, a HSN Lab-ot. Henk Tamás – sok más betöltött tisztsége mellett – az MTA Távközlési Rendszerek Bizottságának választott tagja és titkára volt 1993-tól 1999-ig. A HTE-nek 1973 óta aktív tagja, volt már a Távközlési Szakosztály elnökhelyettese, titkára, sok konferencia szervezője, jelenleg a HTE Elnökség tagja. Munkájának a nagyobbik része mégsem a látványos, hanem a csendes háttérmunkában mutatkozik meg, hiszen a Távközlési Szakosztály előző és jelenlegi elnöke is az Ő tudományos iskolájának a tagja, mint annyi más fiatal HTE tagunk. A HTE a Puskás Tivadar díjjal Henk Tamás egész eddigi hazai és nemzetközi életpályáját, s a HTE-ben folyamatosan végzett, példamutató, a szakmai tisztességet mindenek fölé emelő munkáját kívánja elismerni és példának állítani a mai és a jövendő tagság elé.
Honfy József évtizedek óta tanít a Győri Főiskolán és a rádiós képzés mind elméleti, mind gyakorlati téren kiemelkedő munkát végez és korszerű ismeretekkel rendelkezik, melyet professzionális módon ad át hallgatóinak . A digitális rádiózás bevezetése során kezdte el az ellátottsági méréseket és hasonlította össze az analóg rendszerek ellátottsági térképével. A digitális vevőantennák kialakításában hallgatóival és munkatársaival jelentős eredményeket ért el, amit a HTE-ben több előadásban is ismertetett. Az elkészült mérővevővel a kísérleti adások térerejét mind Győrben, mind Budapesten a Puskás Technikummal együttműködve végezte el és a tervezéshez is hasznos alapadatokat szolgáltatott. Honfy József elhivatott pedagógus, aki sikeresen kapcsolja össze az elméletet a gyakorlattal, ami a hallgatók által készített diplomatervekben és a záróvizsgákon is érzékelhető. A HTE a Puskás Tivadar díjjal Honfy József önfeláldozó oktatói munkáját, a HTE-ben folyamatosan végzett, a győri területi tagságot megmozgató lelkesedését kívánja elismerni.
Megyesi Csaba 1968-ban végzett a BME Villamosmérnöki Karán, majd a Távközlési Kutató Intézetben kezdte meg pályafutását, ahol részt vett az első magyar 2 Mbit/s-os PCM rendszer kidolgozásában. Ezután több más digitális távközlési berendezés kutatás-fejlesztésén dolgozott, többek között az első hazai 34Mbit/s-os optikai kábeles rendszer kifejlesztését vezette. 1991-től a Telefongyárban, majd jogutódjánál, a Siemens Rt.-nél a fejlesztés vezetője volt. A Siemens EWSD kapcsolóközpontok projektspecifikus fejlesztését és rendszervizsgálatát végző magyar fejlesztői csoport kialakítását ill. annak munkáját vezette, részt vett az EWSD magyarországi bevezetésében, továbbá a Siemens távközlési berendezések magyarországi marketingjének műszaki hátterét biztosító csoportot vezette. 2005-től a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közalapítvány munkatársa, ahol szenzor hálózatokat alkalmazó rendszerekkel kapcsolatos projektek vezetésében is részt vesz. Megyesi Csaba mérnöki tevékenysége a digitális távközlés tématerületéhez kötődik. Magas színvonalú kutató-fejlesztői, majd fejlesztés-irányítási tevékenységének eredményeként számos távközlési berendezés és műszer jött létre és került alkalmazásba. Társszerzője volt több távközlési szakkönyvnek, melyek közül a „PCM a távközlésben" és a „Távközlési kézikönyv" sok mérnök szakmai bibliájaként szolgált. A HTE a Puskás Tivadar díjjal Megyesi Csaba eredményes távközlési-mérnöki pályafutását és az elért gyakorlati eredményeket kívánja elismerni.
2007
Dr. Gschwindt András a BME Villamosmérnöki Karán a Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszék egyetemi adjunktusa, az Űrkutató Csoport vezetője. Nevével a legtöbben a műsorszórás avatott, értő oktatójaként találkozhattunk személyével, ebben a témában a neve a mai napig etalon, nemzetközi szinten is. Több évtizedes tevékenységének másik meghatározó eleme, hogy egyben a magyar rádióamatőr mozgalom kiemelkedő alakja is HA5WH hívójellel és 1972 óta a Műegyetemi Rádió Klub vezetője. Ugyancsak 1972 óta a vezetője a BME Űrkutató csoportnak is, mely számos sikeres projektet mondhat magáénak vezetésével. A legkiemelkedőbb ezek közül a VEGA1 és VEGA2 program, a Halley üstökös tanulmányozására felküldött űrszondák egyes részegységeiben való tevékeny részvétel, valamint a nemrégiben fellőtt ROSETTA űrszonda leszálló egység, a ROLAND energiaellátó rendszerének a kifejlesztése. Ezen kívül még legalább két tucat világszínvonalú űrtechnikai áramkör illetve rendszer kötődik a nevéhez. Dr. Gschwindt András a HTE-nek is aktív tagja, a Digitális Rádió Kör (DAB Kör) munkájában aktívan tevékenykedik. Munkásságát a HTE 1999-ben már egyszer Puskás Tivadar díjjal ismerte el. Az Egyesület a most odaítélt újabb Puskás Tivadar díjjal dr. Gschwindt András teljes életútját és munkásságát kívánja elismerni és példaként állítani a fiatalabb generáció elé azt a harmonikus életutat, melyet az oktatói hivatás, a kutatási tevékenység és a szabadidőt az utolsó percig kitöltő hobbi, a rádióamatőr munka egységeként valósít meg díjazottunk.
Dr. Gyárfás András villamosmérnöki diplomáját a Budapesti Műszaki Egyetem Villamosmérnöki Karán 1963-ban védte meg. Utána öt évet töltött az iparban, mint a BGH Telefonfejlesztési Osztályának illetve a Híradástechnikai Kutató Intézetnek a fejlesztőmérnöke. 1968 óta a Kandó Kálmán Műszaki Főiskola oktatója, közben fél éven keresztül egy államközi szerződés keretében Franciaországban ösztöndíjasként is kutatott. 1985-1988 között az Oráni Távközlési Egyetemen (ITO) oktatott, mint az Elektronikai áramköri funkciók tantárgy előadója francia nyelven. Ezen gyakorlatát kamatoztatva 1990-től a BME Francia Tagozatán az Elektronika tantárgyat tanítja – ugyancsak franciául. Oktató-fejlesztő munkájának eredményeként mintegy 25 publikáció, 6 bejegyzett szabadalom, 7 tanulmány, 6 főiskolai jegyzet és nagyszámú fejlesztési projekt fűződik nevéhez. A Főiskolán az optikai távközlés tantárgy kidolgozója. Dr. Gyárfás András emellett a HTE munkában hosszú idő óta eredményes, aktív szerepet vállal, ezt a korábban elnyert két-két ezüst és arany jelvény is mutatja. Az utóbbi években a Távközlési Szakosztály Vezetésében működik közre és komoly segítséget nyújt a Távközlési Klub szervezési munkáiban. Az Egyesület Dr. Gyárfás András komplex oktató-fejlesztő munkáját és a HTE Távközlési Szakosztályában végzett kitartó tevékenységét kívánja elismerni az odaítélt Puskás Tivadar díjjal.
Dr. Jereb László okleveles villamosmérnök és mérnök-tanár a BME Híradástechnikai Tanszék és a Nyugat-Magyarországi Egyetem Informatikai Intézetének egyetemi tanára, az utóbbi intézet igazgatója, az MTA doktora. Az egyetem elvégzése, 1971 óta folytat a BME Villamosmérnöki Karán oktatói tevékenységet, miközben a hazai műszaki tudományos közéletnek is kiemelkedő személyiségévé vált, figyelemre méltó publikációi jelentek meg külföldi és hazai tudományos folyóiratokban egyaránt. Kutatócsoportjával többek között létrehozta az XPLANET rendszert, amit a Magyar Telekom PKI-ban azóta is alkalmaznak hálózattervezési célokra. Az elmúlt időszak kiemelkedő teljesítménye volt a gazdaságinformatikai képzés megszervezése, az Informatikai Intézet létrehozása a Nyugat-Magyarországi Egyetemen. Oktató munkája mellett a HTE-ben is jelentős szerepet vállalt: 1999-től a Távközlési Mérnöki Minősítő Bizottság elnöke lett, nevéhez fűződik a bizottság átalakítása is Informatikai és Hírközlési Szakértői Bizottsággá. 2004-től a Hírközlési Állandó Választottbíróság társadalmi bírája, a Magyar Akkreditációs Bizottság Informatika és villamosmérnöki tudományok bizottságának a tagja. Dr. Jereb László 2003-ban habilitált egyetemi tanár lett, az MTA pedig 2004-ben avatta a műszaki tudományok doktorává. Eredményeit a HTE már több díjjal – legutóbb 1995-ben a Puskás Tivadar díjjal – ismerte el. 2005-ben megkapta az Informatikai és Hírközlési Minisztérium Kozma László díját. Az Egyesület a most odaítélt újabb Puskás Tivadar díjjal Dr. Jereb László oktatásszervező és kutató tevékenysége mellett elsősorban a TMMB illetve IHSzB élén végzett elnöki tevékenységét kívánja elismerni.
Dr. Prónay Gábor a BME Villamosmérnöki Karán 1970-ben villamosmérnöki, majd 1971-ben mérnök-tanári diplomát, majd doktori fokozatának megvédése után 1987-ben a Budapesti Közgazdasági Egyetemen mérnök-közgazdászi oklevelet szerzett. Első diplomájának a megszerzése után 14 éven keresztül a BME egyetemi adjunktusaként oktatott, s közben a nemzetközi kutatómunkában is részt vett. 1984-től a Híradástechnikai Tudományos Egyesület főtitkárhelyettesi, ügyvezető igazgatói tisztét látta el egészen 1989-ig. Az itt megszerzett tudását, tapasztalatát nagy mértékben tudta kamatoztatni 1990-től a Magyar Gazdasági Kamara főtitkáraként a kamara átszervezésében, átalakításban. Munkásságát a HTE 1990-ben Puskás Tivadar díjjal ismerte el. 1991-ben dr. Prónay Gábor megalapította a Pro-COMpass Kft.-t, melynek azóta is ügyvezető igazgatójaként tevékenykedik. Vállalkozása egyaránt foglalkozik stratégiai konzultációval, projekt menedzseléssel, tanácsadással valamint szakértői konzultációval. Emellett nagyszámú marketing tanulmány és számos szakmai és menedzseri továbbképzés megszervezésében, lebonyolításban is részt vett. 1996 óta a BME Villamosmérnöki Karán a Projektmenedzsment elmélete és gyakorlata tárgyat is oktatja, 2002 óta a BME tiszteleti docensi címének a tulajdonosa. Dr. Prónay Gábor mind emellett a HTE aktív tagja maradt, a HTE Távközlési és Informatikai Projekt Irányítók Klubja (TIPIK) szakosztály alapítója és elnöke és a Kommunikációs Marketing Klub alelnöke. 1990 és 1996 között a HTE alelnöki tisztét is ellátta, 1997 óta pedig két igen sikeres konferencia – a Távközlési és Informatikai Marketing Fórum és a Távközlési és Informatikai Projekt Menedzsment Fórum – fő szervezője, lelkes motorja. 2004 óta az Amerikai Projekt Menedzsment Szövetség (PMI) tagja, valamint az American-Hungarian Executive Circle (AHEC) tiszteleti tagja. Az Egyesület a most odaítélt újabb Puskás Tivadar díjjal dr. Prónay Gábor projekt menedzsmenttel és stratégiai konzultációval folytatott tevékenységén kívül azt a hagyományteremtő munkát kívánja elismerni, melyet a HTE-n belül ezen területek meghonosítására és a két – immár patinás – konferencia létrehozására és sikerre vitelére fáradhatatlanul, példamutatóan végzett.
Tóth Tamás a BME Villamosmérnöki Karának elvégzése után pályáját a Távközlés Kutatóintézetben kezdte 1961-ben. Ottani tevékenysége felölelte az analóg, majd később a digitális mikrohullámú hírközlő rendszerek aktív áramköreinek, alrendszereinek kutatását, rendszertechnikai elveinek fejlesztését és a gyakorlati megvalósítás terén a projekt menedzselési feladatok elvégzését. Kiemelkedő tudományos munkásságáért 1980-ban megosztott Állami Díjat kapott. 1991-ben néhány munkatárásával megalakította a Totaltel kft.-t, ahol a kis létszám ellenére is komoly munkával igyekeztek fenntartani a hazai mikrohullámú ipar korábban elért eredményeit. A Totaltel által kifejlesztett kiskapacitású digitális rádióberendezések, a TDR berendezéscsalád olyan nagy nevű cégek termékeivel volt képes versenyre kelni, mint a svéd Ericsson, a francia SAT vagy az amerikai DMC. Mindezek mellett Tóth Tamás évekig volt részállású oktató a Mikrohullámú Híradástechnika Tanszéken és jelenleg is a Villamosmérnöki és Informatikai Kar Záróvizsga Bizottság tagja. Számos hazai és nemzetközi szakmai konferencia előadója, tanulmányok, cikkek szerzője, szabadalmak kidolgozója, a MICROCOLL konferencia sorozat szervezőbizottságának a tagja. A HTE-nek évtizedek óta aktív tagja, 1993-1999 között a Távközlési Mérnöki Minősítő Bizottságnak is tagja volt. Az Egyesület a Puskás Tivadar díjjal Tóth Tamás teljes életútját és a mikrohullámú kultúra korábbi eredményeinek a rendszerváltás utáni továbbvitelét, piaci körülmények közötti sikeres továbbéltetését kívánja elismerni, melyet példaként állíthatunk a hazai ipar kibontakozása számára is.
2008
Dr. Kántor Csaba okleveles villamosmérnök a BME Villamosmérnöki karán Híradástechnika szakon végzett 1971-ben, majd egy évvel később a mérnök-tanári szakon diplomázott. 1985-ben egyetemi doktori címet szerzett. Szakmai pályafutását a Posta Kísérleti Intézetben kezdte, ahol 1993-tól igazgatóhelyettes volt. Feladata a technológiafejlesztési feladatok vezetése volt, majd 2007-ig a Matáv hálózatában alkalmazásra kerülő eszközök minősítését, műszaki kiválasztását irányította 2007 végéig. Nevéhez fűződik a magyarországi vezeték nélküli, majd fényvezetős gerinchálózat kialakításával kapcsolatos berendezések specifikációs és méréstechnikai munkáinak irányítása, de a fényvezetős WDM hálózatok technológiai megoldásainak a kimunkálását is ő vezette. Ezekkel a fejlesztésekkel a Matáv felzárkózott az európai távközlés élvonalához. Emellett éveken át oktatott a Puskás Tivadar Technikumban, a KMFT-n valamint a BME Mérnöktovábbképző Intézetben. Jelenleg a győri Széchenyi István Egyetemen és a Budapesti Műszaki Főiskolán végez oktatói, vizsgáztatói tevékenységet. A HTE-ben 2002 óta az Intéző Bizottság választott tagjaként, majd 205-től a Választmány főtitkár-helyetteseként dolgozott a vezetőségben. Ezen kívül számos HTE rendezvény létrehozásában vállalt szervezői tevékenységet illetve tartott előadásokat. Évek óta a Híradástechnika folyóirat szerkesztőbizottsági tagja, több igen sikeres fénytávközlési szám vendégszerkesztője. Jelenleg is aktív munkát végez pl. a Networks 2008 konferencia szervezőbizottsági tagjaként. Az Egyesület a Puskás Tivadar díj odaítélésével dr. Kántor Csaba sokrétű és kiemelkedő szakmai tevékenységét, kutatás-fejlesztésben elért eredményeit és a HTE vezetésében vállalt aktív szervezői tevékenységét kívánja elismerni.
Dr. Levendovszky János okleveles villamosmérnök a BME Villamosmérnöki karán végzett 1986-ban. Utána az MTA Tudományos Minősítő Bizottság ösztöndíjasa volt 1989-ig, amikor műszaki tudományokból kandidált, amit 1995-ben PhD fokozatként ismertek el. Később habilitált, majd megkapta az MTA doktori címet. 1997 és 2000 között a Széchenyi Professzori Ösztöndíj tulajdonosa volt. Jelenleg a BME Híradástechnikai Tanszéken dolgozik, 2004 óta egyetemi tanárként, emellett 2002 óta a BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar nemzetközi ügyekkel foglalkozó dékánhelyettese volt, jelenleg tudományos dékánhelyettes. 2002 óta a Révkomáromba kihelyezett Műszaki Informatikai képzés programigazgatója. A kiterjedt oktatói tevékenységen túl mindkét minőségében kiemelkedően sokat tett a magyar nyelvű külföldi képzés sikeréért. Oktatói munkája egyaránt kiterjed a 100-400 fős alapozó, az 50 fős szakirányú illetve a 10-20 fős doktori tárgyakra, emellett 3-5 PhD hallgatót és 4-7 önálló laboros illetve diplomatervező nappali hallgatót konzultál. Tevékenységének eredményeként hallgatói nagyszámú publikációt, TDK dolgozatot és projekt feladat teljesítést mondhatnak magukénak. Mindemellett maga is publikál, számos hazai és külföldi folyóirat és konferenciacikk szerkesztője, egyúttal külföldi folyóiratok rendszeres bírálója. A HTE-n belül hosszú ideig a Pollák-Virág díjbizottság tagjaként is tevékenykedett. Az Egyesület a most odaítélt Puskás Tivadar díjjal Dr. Levendovszky János oktatásszervező és kutató tevékenységét kívánja elismerni.
Nemes László aranyokleveles villamosmérnök diplomájának a megszerzése után 1954-ben a Magyar Néphadsereg lokátortechnikai alakulatánál kezdte szakmai pályáját. 1957-től az ORION gyárban dolgozott, ahol egy magas minőségi kategóriájú TV vevőkészülék kifejlesztésébe kapcsolódott be. Hamarosan a prototípus fejlesztésének irányítója lett és sikeresen kidolgozott egy, a világszínvonalat túlszárnyaló pontosságú sugármozgató tekercsrendszert a nagyméretű, 110 fokos képernyők elektronsugarának az eltérítéséhez, mely Svájcban is szabadalommal védett rendszer lett. Később jelentős szerepet vállalt a készülékgyártás beindításában és a célműszerek kiválasztásában, beszerzésében is. 1960-tól a későbbi VIDEOTON TV vevőkészülék fejlesztésében és gyártásában is komoly szerepet vállalt, de közben a Híradástechnika Szövetkezet külső munkatársaként a zártláncú ipari TV technika fejlesztésében is részt vett. Ugyancsak együttműködött a BME Rádiótechnikai Tanszékének kutató csoportjával és részt vett a nappali tagozatosok oktatásában is. 1966-tól a TV technika kutatására szakosított TKI-ban dolgozta ki az első színes TV modelljét, de bekapcsolódott a 6 GHz frekvenciatartományú rádiórelé hálózatok fejlesztésébe is azzal a célkitűzéssel, hogy ezeket a színes TV műsorjelek átvitelére is jó minőségben használni lehessen. Nemes László mindemellett videojel rögzítési technikával is foglalkozott, a Műszaki Könyvkiadó megbízásából több szakkönyvet is írt ebben a témában és a „Kazettás videomagnók" c. igen népszerű szakkönyv is a tolla alól került ki 1986-ban. 1987-ben ugyan nyugdíjba vonult, de azóta is figyelemmel kíséri a hírközlés fejlődését és szinten tartja ismereteit. A HTE-nek 51 éve, 1957 óta a tagja és számtalan előadást tartott ez idő alatt, de társszerzője volt a ma már legendás „A Híradástechnika 100 éve" című HTE könyvnek is. 2005 óta a HTE Szenior Szakosztály elnöke, ahol mind a mai napig energikusan és ötletgazdagon szervezi a szakosztály rendezvényeit. Az Egyesület a most odaítélt Puskás Tivadar díjjal Nemes László szakmai életútját, ipari tevékenységét és fejlesztési eredményeit, valamint életkortól független, töretlen és sikeres tenni akarását kívánja elismerni és például állítani a hazai szakemberek elé.
Ökrös Tiborné a BME Villamosmérnöki karán szerzett diplomát, majd kilenc éven keresztül a Budapesti Rádiótechnikai Gyárban dolgozott, ahol gyártási tapasztalatot szerzett a rádiótelefon készülékek terén. Ennek révén került kapcsoltba a Posta Kísérleti Intézettel, ahol további 34 évet töltött el a mobil rendszerek kutatása és fejlesztése terén. A hetvenes évek elején még egyedül foglalkozott a témával, majd fokozatosan kialakult körülötte az a csapat, melynek munkája révén fokozatosan sikerült felzárkózni az európai élvonalhoz és egymás után kidolgozni azokat a tanulmányokat, melyek aztán fokozatosan meggyőzték a döntéshozókat arról, hogy itthon is meg kell indítani a mobil szolgáltatásokat. A rögös út végigjárása során számtalan előadással, OMFB és HTE munkával segítette a folyamatot. Az NMT 450 rendszer után aktív szerepet vállalt a GSM rendszer kidolgozásában, de foglalkozott a DECT és RLL rendszerek hazai bevezetésével is. Tapasztalatait, ismereteit ez után a TETRA rendszer bevezetésének szentelte, ahol szintén hosszú harcot kellett vívnia ahhoz, hogy előrelépés történjen, de kitartó munkájának az eredménye itt sem maradt el. A HTE-n belül is a mobil rendszerek terén tevékenykedett, komoly szerepe van a HTE TETRA szakosztály sikeres működésében, melynek mind a mai napig vezetőségi tagja és a szervezési munka mellett sok magas színvonalú előadással segítette a szakemberek felkészülését, tájékoztatását. Munkáját a nemzetközi szervezetekben (GSM MoU, ETSI) is elmélyülte végezte, számos nemzetközi rendezvénynek is előadója volt. Az Egyesület a Puskás Tivadar díj odaítélésével Ökrös Tiborné mobil rendszerekben folytatott kitartó, akadályt nem ismerő kutató-fejlesztő munkáját és az előremutató szakmai célokba vetett töretlen hitét kívánja elismerni és példaként állítani a HTE egész tagsága elé.
Zigó József 1970-ben végzett a BME Villamosmérnöki karán, majd a Híradástechnika Szövetkezet fejlesztési területén kezdett el dolgozni. Fő területe az analóg televíziótechnika, a professzionális adástechnika, majd a kábeltelevíziózás területe volt. Kedvenc témaköre a modulátorok területe volt, ahol a hazai alkalmazások mellett több mint tíz nyugat-európai cég számára fejlesztett különböző készülékeket. Tíz éve a korábbi cégből kinőtt CableWorld kft. ügyvezető igazgatójaként a digitális televíziótechnika tanulmányozását, digitális rendszerek készülékeinek fejlesztését és az ehhez szükséges szoftver rendszerek fejlesztését irányítja. Meggyőződéssel vallja, hogy a digitális televíziótechnika olyan terület lehet hazánk számára, amelyen a szűkös anyagi lehetőségek ellenére számos magyar mérnök tehet le komoly nemzetközi eredményeket. Több mint harminc éves fejlesztői tapasztalata és nemzetközi kapcsolatai megvilágították, hogy a digitális TV technikát az internet technológiához és a mobiltelefon technikához kapcsolva kell kezelni. Tapasztalatait önzetlenül és igen széles körben osztja meg: tavaly a 12. évfolyamát indította el a CableWorld Hírek szakmai újságnak, évek óta vállalják hazai és külföldi szakemberek oktatását a cég oktatási programja keretében. Emellett a budapesti, győri és miskolci egyetemmel is szoros kapcsolatot tart, évente 4-5 diplomaterv elkészítését támogatja példamutató módon. Az elmúlt években egy könyv és számos tanulmány elkészítésében működött közre, rendszeresen tart előadásokat a HTE keretein belül és más kábeltelevíziós fórumokon. Az Egyesület a Puskás Tivadar díj odaítélésével Zigó József kiemelkedő ipari fejlesztési és oktatási munkája mellett a fiatal szakemberekkel való odaadó törődést kívánja elismerni és egyben példaként állítani a fiatalabb generáció elé.
2009
Dr. Borbély Gábor a Budapesti Műszaki Egyetem Villamosmérnöki Kar Híradástechnika szakán végzett 1985-ben. Okleveles mikroelektronikai szakmérnök, egyetemi doktor, a műszaki tudomány kandidátusa. Fontosabb szakmai állomásai: Mikroelektronikai Vállalat, Széchenyi István Műszaki Főiskola, Széchenyi István Egyetem. 1988-tól folyamatosan, tanszéki mérnök, főiskolai tanársegéd, főiskolai adjunktus, főiskolai docens, főiskolai tanár, egyetemi docens. 1997-től tanszékvezető a Távközlési Tanszéken. Vendégkutató a Tokiói Műszaki Egyetemen, ösztöndíjas a Rajna-Wesztfáliai Műszaki Egyetemen. Széchenyi Professzori Ösztöndíjas. Fontosabb kutatási területei: integrált áramkörtervezés és -gyártás, foto-lithográfia, plazmatechnológia alkalmazása az integrált áramkörök szubmikronos alkatrészeinek előállítására, anyagszerkezet-kutatás egymódusú lézer szórt fényének teljesítményspektrumos vizsgálatával, elsősorban az 1/f teljesítményspektrumú fluktuációk fonon eredetének bizonyítására, foton-fonon kölcsönhatás, ultra nagyfrekvenciás (100 GHz feletti) GaAs és InP eszközök kutatása és fejlesztése, megbízhatósági elemzések az eszközök alacsonyfrekvenciás 1/f zajának vizsgálatával. A Hírközlési és Informatikai Tudományos Egyesület legaktívabb vidéki csoportjának vezetője, kiemelt szerepet vállalt a 2008. évi győri HTE kongresszus szervezésében. Az Egyesület a Puskás Tivadar díj odaítélésével Borbély Gábor oktatásszervező és aktív HTE szervezői tevékenységét kívánja elismerni.
Füredi Ágnes a Kandó Kálmán Híradás- és Műszeripari Technikumban szerzett technikusi oklevelet 1966-ban, majd a BME Villamosmérnöki Karán folytatta tanulmányait. Itt 1972-ben diplomázott a Híradástechnika szak távközlési ágazatán. A Posta Központi Távíró Hivatalban kezdte meg életútját fejlesztőmérnökként, ahol 1975-ig dolgozott. Egyik kiemelkedő feladata a telefonos táviratfelvétel automatizált rendszerének a kidolgozása volt. Utána a Prodinform Műszaki Tanácsadó Vállalatnál dolgozott közel tíz évig. Ez alatt elektronikai és híradástechnikai tanulmányok készítésével illetve elkészíttetésének a menedzselésével foglalkozott, hozzá tartozott a szakirányú témafigyelés, és szervezői, szerkesztési és marketing feladatokat is ellátott ebben a két témában. A General Instrument UK tanácsadójaként 1995-ig kábeltelevíziós rendszerekkel foglalkozott és mind műszaki, mind marketing munkát végzett a cég számára. Ebben az időszakban ismerte meg részletesen a hazai kábeltévé-piacot. 1992-től két éven keresztül az Arthur D. Little tanácsadója is volt, ahol szaktolmácsolás mellett fókuszcsoportos felméréseket is vezetett, de nevéhez fűződik a Matáv Rt. stratégiai üzletágának kialakításánál a munkafolyamatok analizálása is. Tanácsadó volt még a Budapesti Kommunikációs Rt.-nél, ahol a TV3 műsorelosztásának a kialakítási rendszerében végzett értékes munkát, majd a Monor Telefon Társaság KTV marketing menedzsere volt és az integrált telefon-kábeltévé szolgáltatás kialakításában vett részt. A MATÁV PKI Távközlésfejlesztési Intézetben és a Hírközlési Főfelügyeletnél a nemzetközi tevékenységet irányította. A szakmai munka mellett számos rendezvényt szervezett. 1996-tól a KT Electronics kft. rendezvényszervezője volt, de közben ezzel párhuzamosan a HTE-ben is koordinátori, rendezvényszervezői és tolmácsi tevékenységet látott el. Emellett a Híradástechnika folyóirat angol kiadásának és a Magyar Távközlés szakfordítója volt. Az Egyesület a most odaítélt Puskás Tivadar díjjal Füredi Ágnes kiemelkedő és sikeres egyesületi tevékenységét kívánja elismerni.
Jász Gábor Felsőfokú tanulmányait a BME Villamosmérnöki Kar Gyengeáramú Tagozatán végezte, 1965-ben híradástechnikai mérnöki oklevelet, 1970-ben rádió műsorszóró és hírközlő szakmérnöki oklevelet szerzett. 1965 - 1982 között a budapesti Híradótechnikai Vállalat (HTV) gyártmányfejlesztési főosztályán dolgozott, kezdetben mint fejlesztőmérnök, majd különböző szintű vezetői beosztásokban. Részt vett többek között mobil és bázisállomási rádiótelefon antennák, antennarendszerek fejlesztésében, a 160 MHz-s országos URH rádiótelefon-hálózat építésében, a Külügyminisztérium monori RH kommunikációs adótelep szélessávú logaritmikus-periodikus adóantennáinak fejlesztésében. Részt vett továbbá a rádió - TV műsorvevő rendszerek: a „Nagy Közösségi Vevőrendszerek" – későbbi nevén kábeltelevíziós rendszerek hazai fejlesztéseiben. 1983-tól a Posta Rádió - és Televízió Műszaki Igazgatóság (későbbi nevén Magyar Műsorszóró Vállalat) fejlesztési osztályán dolgozott, ahol a kábeles -és műholdas úton történő műsorterjesztés kérdéseivel foglakozott, részt vett többek között a műholdas TV műsorok vételének honosításában, a magyar műholdas TV adások előkészítésében, a budapesti AM-mikró műsorszétosztó rendszer (MMDS) rendszer-technikájának kidolgozásában, majd a rendszer megvalósításában. 1991-től a KATHREIN WERKE KG magyar képviseleténél műszaki tanácsadó a cellás rádiótelefon-rendszerek antennáival, a TV és URH műsorszóró adóantenna-rendszerekkel, a kábeltelevíziós rendszerek építőelemeivel, műholdas és földi TV műsorok vételéhez szükséges eszközökkel és mérőműszerekkel foglalkozott. 1966 óta tagja a HTE-nek. 1972 óta a vételtechnikai szakosztály vezetőségi tagja. Tevékenyen részt vállalt a Kábeltelevíziós szakosztály megalakításában, és vezetésében is dolgozott a szakmai programok előkészítésében, szervezésében. Komoly szakmai felkészültségével , a szakosztályi összejöveteleken való tevékeny részvételével nagyban hozzájárul a Szakosztály sikeres működéséhez. Az Egyesület a most odaítélt Puskás Tivadar díjjal Jász Gábor kiemelkedő szakmai munkásságát és a Kábeltelevíziós szakosztályban végzett aktív egyesületi tevékenységét kívánja díjazni.
Sipos Attila villamosmérnök 1976-ban kezdte pályafutását a Magyar Postánál, a POTI Posta Tervező Intézetben. 1991 óta a Magyar Telekom PKI Fejlesztési Igazgatóságán dolgozik, hálózatfejlesztési igazgatóhelyettesi beosztásban. A pályafutása során folyamatosan vezető szerepet töltött be a Magyar Telekom távközlő hálózatának tervezésében, fejlesztésében. Irányításával tervezték meg az országos fényvezetőkábeles gerinchálózatot, és az erre épülő PDH és SDH hálózatokat, majd később a transzport kapacitásokat jelentősen bővítő WDM technika bevezetésében is jelentős szerepe vállalt. Ebben az időszakban Matáv európai viszonylatban is elől járt az SDH és a WDM technológia alkalmazásba vételében. Jelenleg az IP alapú újgenerációs hálózati szolgáltatások nyújtáshoz szükséges IP hálózatok tervezését irányítja. Sipos Attila a sikeres innovatív alkotó tevékenységet ötvözi a hálózattervezés elméleti kérdéseinek kutatásával is. A Budapesti Műszaki Egyetem Híradástechnika Tanszékével együttműködve megalkották a PLANET, majd annak további továbbfejlesztett változatait az XPLANET és a FLEXPLANET tervezőrendszereket. Sipos Attila 1985 óta a HTE tagja. Számos konferencia szervezésében vett részt. Szakmai eredményeit HTE előadásokon és a Híradástechnikában is publikálta. 2005-ben HTE aranyjelvény kapott. Munkásságával jelentős mértékben hozzájárult az elmúl évtizedekben létrejött korszerű magyar távközlési hálózatok kialakításában. Az Egyesület a Puskás Tivadar díj odaítélésével Sípos Attila egyesületi konferencia szervezői tevékenységét, valamint a korszerű magyar távközlési hálózat létrehozásában végzett kiemelkedő szakmai munkásságát kívánja elismerni.
Urbán György a HTE TETRA Szakosztály egyik alapítója, két cikluson keresztüli társelnöke. A Puskás Tivadar Távközlési Technikum után a Moszkvai Elektronikai és Távközlési Egyetem villamosmérnöki karán szerzett diplomát Pályafutását a Magyar Postánál kezdte 1975-ben. Feladatkörébe tartozott a távközléssel kapcsolatos egyes nemzetközi együttműködési kérdések és a Magyar Posta különböző szervezetei közötti belső koordináció. 1978-tól a Belügyminisztérium munkatársa. A Belügyminisztérium Híradástechnikai Szolgálatnál az elektronikus biztonsági rendszerek, majd a földi mozgószolgálati rádióhálózatok fejlesztésével foglalkozott. 1995-ben nevezték ki a Belügyminisztérium Távközlési és Frekvenciagazdálkodási Főosztály vezetőjének. Feladata a rendőrség, határőrség, tűzoltóság, polgári védelem és egyes belügyi közigazgatási szervezetek távközlés-fejlesztési céljainak koordinálása, a frekvenciahasználat, a zártcélú távközlő hálózat használatára vonatkozó szabályozás kialakítása. A Belügyminisztérium Frekvenciagazdálkodási Osztály vezetőjeként részt vett a TETRA technológia magyarországi honosításának előkészítésében és a technológia frekvencia igényeinek tervezésében. Tevékeny részvételével valósulhattak meg Magyarországon a TETRA pilot rendszerek. 2000-ben a belügyminiszter kinevezte a BM Központi Adatfeldolgozó Nyilvántartó és Választási Hivatal vezetőjének. Közreműködésével kezdődött meg az e-közigazgatás kialakítása, melyet a kormányzat szakmai díj odaítélésével is elismert. 2007-től a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalának elnökeként, a magyarországi EDR hálózat központi VPN menedzser szervezetét irányítja. Döntéselőkészítői tevékenységének köszönhető az EDR felhasználói kör bővítése, illetve a TETRA technológia népszerűsítése. Az Egyesület a most odaítélt Puskás Tivadar díjjal Urbán György sokrétű és kiemelkedő szakmai munkásságát és a HTE érdekében kifejtett szervezői tevékenységét kívánja elismerni.
Puskás Tivadar díj - Díjazottak
A Puskás Tivadar díj alapításának célja a távközlés, műsorszórás, informatika, elektronika és tartalomkezelés fejlesztése terén kimagasló érdemeket szerzett személy kitüntetése.
A díj adományozható az alábbi feltételek közül legalább kettőnek együttes teljesítéséért:
- Az Egyesület szakterületén több éven át végzett áldozatkész és eredményes egyesületi társadalmi munkáért.
- Az Egyesület szakterületén végzett kimagasló mérnöki teljesítményért (hosszú időn keresztül végzett eredményes munkásságért, nagy gazdasági jelentőségű új műszaki megoldás, termék, konstrukció, alkalmazás, stb. kidolgozásáért).
- Az Egyesület szakterületén végzett kiemelkedő jogi, közgazdasági, illetve szervezési munkásságért.
- Az Egyesület szakterületén végzett kimagasló elméleti, irodalmi vagy oktatási munkásságért.
Puskás Tivadar díj nemzetközi tagozata adható az Egyesület eredményes nemzetközi tevékenyégének támogatásában kimagasló érdemeket szerzett személyek részére.
A díj adományozható az alábbi feltételek közül legalább kettőnek az együttes teljesítéséért:
- Eredményes munkavégzés nemzetközi jelentőségű, az Egyesület és Magyarország nemzetközi jó hírnevét és elismertségét szolgáló konferenciák, kiállítások vagy más, nagy nemzetközi szakmai események Magyarországon, a HTE általi rendezése jogának a megszerzésében, valamint az esemény előkészítésében.
- Eredményes munkavégzés a Magyarországon megrendezett nemzetközi jelentőségű, az Egyesület és Magyarország nemzetközi jó hírnevét és elismertségét szolgáló konferenciák, kiállítások vagy más, nagy nemzetközi szakmai események HTE általi lebonyolításának a támogatásában.
- Eredményes munkavégzés nemzetközi elismertséggel rendelkező szakemberek megnyerésében az Egyesület által rendezett konferenciák vagy más szakmai események kiemelt előadói vagy résztvevői szerepének vállalására.
- Az Egyesület külföldre irányuló, az Egyesület és Magyarország nemzetközi elismertségét szolgáló tevékenységének a hatékony támogatása.
- Eredményes munkavégzés az Egyesület határon túli társszervezeteinek a létrehozásában, működtetésében, valamint a szervezetközi együttműködés fejlesztésében.
Név | Kitüntetés éve |
| Bancsics Ferenc | 2023 |
| Kolláth Gábor | 2022 |
| Imre Gábor | 2021 |
| Nemzetközi tagozat | |
| Antók Péter | 2020 |
| Nemzetközi tagozat | |
| Drozdy Győző | 2019 |
| Bacsárdi László | 2018 |
| Gyenes Péter | 2017 |
| Nemzetközi tagozat | |
| Bozóki Sándor | 2016 |
| Darabos Zoltán | 2015 |
| Nemzetközi tagozat | |
| Bartha István | 2014 |
| Nemzetközi tagozat | |
| Buttyán Levente | 2013 |
| Jakab Roland | |
| Putz József | |
| Tóth Csaba | |
| Nemzetközi tagozat | |
| Németh Géza | 2012 |
| Sallai Gyula | |
| Schmideg Iván | |
| Szabó Csaba Attila | |
| Tormási György | |
| Csizmadia Attila | 2011 |
| Győri Erzsébet | |
| Horváth Pál | |
| Jamrik Péter | |
| Dr. Rajnai Zoltán | |
| Dr. Abos Imre | 2010 |
| Dr. Gödör Éva | |
| Dr. Hanzó Lajos | |
| Sipos László | |
| Borbély Gábor | 2009 |
| Füredi Ágnes | |
| Jász Gábor | |
| Sipos Attila | |
| Urbán György | |
| Kántor Csaba | 2008 |
| Levendovszky János | |
| Nemes László | |
| Ökrös Tiborné | |
| Zigó József | |
| dr. Gyárfás András | 2007 |
| dr. Gschwindt András | |
| Dr. Jereb László | |
| dr. Prónay Gábor | |
| Tóth Tamás | |
| Henk Tamás | 2006 |
| Honfy József | |
| Megyesi Csaba | |
| Cinkler Tibor dr. | 2005 |
| Fodor István | |
| Gosztony Géza dr. | |
| Kovács Imre dr. | |
| Borbély Endre | 2004 |
| Imre Sándor dr. | |
| Pap János | |
| Turáni József | |
| Sándor Mihály Dr. | |
| Dibuz Sarolta dr. | 2003 |
| Mazgon Sándor | |
| Mátay Gábor dr. | |
| Paksy Géza dr. | |
| S. Tóth Ferenc | |
| Tarcsay László | |
| Vámos Sándor | |
| Ágoston György | 2002 |
| Antal László | |
| Huszty Gábor, dr. | |
| Kalmár János (posztumusz) | |
| Pap László, dr. | |
| Szenes Katalin, dr. | |
| Zombory László | |
| Bartha József | 2001 |
| Csopaki Gyula, dr. | |
| Jutasi István | |
| Ribényi András | |
| Sárkány Tamás, dr. | |
| Tormási György, dr. | |
| Trón Tibor, dr. (posztumusz) | |
| Antalné Zákonyi Magdolna | 2000 |
| Bölcskei Imre | |
| Csapodi Csaba, dr. | |
| Gordos Géza, dr. | |
| Heckenast Gábor | |
| Szekeres Béla (posztumusz) | |
| Takács Ferenc | |
| Temesi Ágoston | |
| Bartolits István, dr. | 1999 |
| Gschwindt András, dr. | |
| Horváth László, dr. | |
| Nagy János, dr. | |
| Reich György | |
| Takács György, dr. | |
| Tölösi Péter | |
| Halász Edit, dr. | 1998 |
| Molnár Béla, dr. | |
| Antal László | 1997 |
| Géher Károly, dr. | |
| Gödör Éva, dr. | |
| Rurik Péter | |
| Frigyes István, dr. | 1996 |
| Solymosi János | |
| Szalai György | |
| Balogh Dezső | 1995 |
| Borsos Károly | |
| Horváth Pál | |
| Jereb László, dr. | |
| Kormány Teréz, dr. | |
| Nándorfi Gyuláné, dr. | |
| Pál Gaszton | |
| G. Tóth Károly, dr. | 1994 |
| Kauser Dénes | |
| Paksy Géza | |
| Sallai Gyula, dr. | |
| Szenes Katalin, dr. | |
| Sztahura László | |
| Trón Tibor, dr. | |
| Bély András | 1993 |
| Frajka Béla, dr. | |
| Halász Miklós | |
| Horváth Gyula | |
| Katona Rezső | |
| Kóródi Albert | |
| Lajkó Sándor | |
| Stefler Sándor, dr. | |
| Balogh Albert, dr. | 1992 |
| Falus László, dr. | |
| Göblös János | |
| Kádár Ágoston | |
| Mátrai Géza, dr. | |
| Haffner János | 1991 |
| Halász László | |
| Henk Tamás | |
| Lajtha György | |
| Tófalvi Gyula | |
| Bartolits István | 1990 |
| Heller Krisztina | |
| Keresztes Zoltán | |
| Köveskuti Lajos | |
| Ligeti Róbertné | |
| Prónay Gábor | |
| Bély András | 1989 |
| Blum Endre | |
| Flesch István | |
| Garai László | |
| Illésfalvi V. Zsolt | |
| Kertész Pál | |
| Kovács László | |
| Balogh Győző | 1988 |
| Faragó György | |
| Frigyes István | |
| Kas Oszkár | |
| Molnár Béla | |
| Szalay Tibor | |
| Tarnay Kálmán | |
| Balla Tibor | 1987 |
| Borsos Károly | |
| Göblös Imre | |
| Horváth Lajos | |
| Rácz János | |
| Valter Ferenc | |
| Varsányi János | |
| Baranyi András | 1986 |
| Bozsóki István | |
| Kesselyák Péter | |
| Kolonits Pálné | |
| Kürti László | |
| Pálmai Rezső | |
| Pató Lajos | |
| Berecz Frigyes | 1985 |
| Borbély Endre | |
| Diószeghy Győző | |
| Frajka Béla | |
| Kiss Ernő | |
| Wollitzer György | |
| Kiss István | 1984 |
| Mahder János | |
| Mikics László | |
| Nóbik Lajos | |
| Prónay Gábor | |
| Budinszky József | 1983 |
| Gordos Géza | |
| Jutasi István | |
| Kövér Jenő | |
| Ribényi András | |
| Ágostházi Margit | 1982 |
| Ballagi P. Konrád | |
| Lajtha György | |
| Mazgon Sándor | |
| Pap László | |
| Rajki Irén | |
| Udvarhelyi Gábor | |
| Gödör Éva | 1981 |
| Halász Miklós | |
| Mátrai Géza | |
| Stefler Sándor | |
| Vajda Ferenc | |
| Balogh Dezső | 1980 |
| Hadziminalisz Nondász | |
| Heckenast Gábor | |
| Király László | |
| Szegedi Vargha László | |
| Frischmann Gábor | 1979 |
| Herczegh János | |
| Herman Ákos | |
| Horváth Imre | |
| Horváth Pál | |
| Kolozsvári Sándor | |
| Kauser Dénes | 1978 |
| Maróth Zoltán | |
| Mérey Imréné | |
| Skultéti János | |
| Balogh Albert | 1977 |
| Battistig György | |
| Erdős Sándor | |
| Schmidt János | |
| Szőnyi István | |
| Tófalvi Gyula | |
| Bánsághi Pál | 1976 |
| Göblös János | |
| Házman István | |
| Köveskuti Lajos | |
| Rudasi Károly | |
| Steidl Ernő (MEE) | |
| Szentgyörgyi Zsuzsa (MATE) | |
| Tardos Lászlóné | |
| Balogh Pál | 1975 |
| Barta István | |
| Bognár Géza | |
| Bráda Ferenc | |
| Dékány Lászlóné | |
| Demeter Béla | |
| Dienes Béla | |
| Erdélyi János | |
| Iklódy Gábor | |
| Izsák Miklós | |
| Kéri Lászlóné | |
| Kincses István | |
| Kozma László | |
| Köteles Zoltán | |
| Makó Zoltán | |
| Mészáros Sándor | |
| Novák István | |
| Papp István | |
| Pogány Károly | |
| Sárközy Géza | |
| Susánszky László | |
| Völgyi János | |
| Csibi Sándor | 1974 |
| Ferenczi Pál | |
| Gál József | |
| Komarik J. György | |
| S. Tóth Ferenc | |
| Zotter Ferenc | |
| Asztalos Lajos | 1973 |
| Gosztony Géza | |
| Littvay István | |
| Szerdahelyi György | |
| Szita Jánosné | |
| Villányi Ottó | |
| Demeter Béla | 1972 |
| Hartai András | |
| Horváth Gyula | |
| Kas Oszkár | |
| Kincses István | |
| Szalay Béláné | |
| Bognár Géza | 1971 |
| Csurgay Árpád | |
| Kormány Teréz | |
| Sellő Dénes | |
| Ambrózy András | 1970 |
| Lajkó Sándor | |
| Schmidt János | |
| Várallyay Iván | |
| Dienes Béla | 1969 |
| Kocsis Miklós | |
| Komporday Aurél | |
| Kőműves Frigyes | |
| Pogány Károly | |
| Vágó Artur | |
| Víg István | |
| Winter Ernő | |
| Almássy György | 1967 |
| Boglár Gyula | |
| Géher Károly | |
| Katona János | |
| Susánszky László | |
| Valkó I. Péter | |
| Váradi Imre | |
| Czeglédy György | 1966 |
| Juvancz Endre | |
| Nyári György | |
| Balogh Pál | 1965 |
| Izsák Miklós | |
| Magó Kálmán | |
| Bíró Ferenc | 1964 |
| Budai Lajos | |
| Rédl Endre | |
| Kemenes Oszkár | 1963 |
| Nádas Tibor | |
| Tiborcz István | |
| Gergely Ödön | 1962 |
| Makó Zoltán | |
| Sárközy Géza | |
| Fried Henrik | 1961 |
| Istvánffy Edwin | |
| Molnár Pál | |
| Barta István | 1960 |
| Kocka László | |
| Kozma László |