Ismét egy kevéssé ismert feltalálóról emlékezünk meg, aki megalapozta a vezeték nélküli távíró létrehozását és megalkotta az első olyan eszközt, amivel rádióhullámokat lehetett detektálni, a kohérert. A francia fizikus és orvos neve saját hazájában megbecsülésnek örvend, azonban méltatlanul ritkán találkozunk a nevével a mai korszerű vezeték nélküli átvitel úttörői között Életéről nem sokat tudunk, így azt csak vázlatosan tudjuk bemutatni, pedig hosszú létet ajándékozott neki a sors, 95 évesen hunyt el. A 180 éves születésnapja alkalmából így inkább a találmánya lényegét mutatjuk be és találkozhatunk azokkal a nevekkel, akik az ő feltalált eszközére alapozva jutottak el a nagyobb hírnévig.

Megint egy kissé elfelejtett magyar mérnök, Mihály Dénes születésnapját ünnepelhetjük meg a mai napon. Sajnos, mint annyi magyar feltalálónk, ő is külföldön érte el az eredményeit. Kiemelkedő eredményeket ért el a mozgókép-továbbítás terén, de a hangosfilm megszületésében is voltak komoly érdemei. Találmányát, a Telehort bevezették Németországban és létrehozta a gyártását elindító TELEHOR A.G.-t. Mindezek ellenére csak kevesen ismerik a nevét, pedig eredményei ennél jóval többet érdemelnének. A következőkben Mihály Dénes életútja mellett a találmányaival is megismerkedhetünk.

Ismét abban a ritka helyzetben vagyunk, hogy egy magyar születésű, Nobel-díjas tudóst köszönthetünk a következőkben. 125 éve, 1899. június 3-án született Békésy György, aki a „belső fül, a csiga ingerlésének fizikai mechanizmusával kapcsolatos felfedezéseiért” kapta meg a fiziológiai és orvostudományi Nobel díjat 1961-ben. Kutatásai ugyan a biofizika területére koncentráltak, de ezek a kutatások a távközlés területéről indultak és hazai kutatólaboratóriuma is a Posta Kísérleti Állomáson működött. A következőkben Békésy György életútjával és tudományos eredményeivel ismerkedhetünk meg 125 éves születésnapja tiszteletére.

Alekszander Popov nevét sokan ismerik és a legtöbb embernek az jut róla eszébe, hogy ő vagy Marconi találta fel a rádióhullámok vételére alkalmas berendezést, a rádióvevőt. Igazából azonban most nem ezzel a technikatörténeti vitával foglalkozunk, helyette inkább bemutatjuk Popov életútját és azokat a találmányokat, melyekkel akár meg is szerezhette ezt az elsőséget, de az is lehet, hogy nem. Most tehát a feltaláló születésnapi évfordulója okán megismerkedhetünk életével és szakmai munkásságával is, de a végén kitérünk arra az érdekes történetre is, hogy mi – vagy inkább ki – köti össze Popov találmányát Johannesburggal, a Tabánnal és a régi Műegyetemmel.

Egy megemlékezés erejéig visszamegyünk a XVIII. századba, amikor persze még nem beszélhettünk elektronikus eszközökről és mégis egy olyan polihisztor születésnapját ünnepelhetjük, akit a beszédhang-keltés úttörőjének neveznek. Kempelen Farkasról van szó, akit ugyan leginkább az embert rejtő sakkozógép megalkotójaként ismernek a legtöbben, de számos találmánya volt, ami ennél sokkal komolyabb értéket képviselt. Az ő életét és sokoldalú munkásságát mutatja most be az idén 75 éves HTE Kempelen sokkal patinásabb születésnapi évfordulója okán.