Szabályzatok

Alapszabály letölthető (pdf) Szervezeti és Működési Szabályzat letölthető (pdf) Adatvédelemi szabályzatok HTE Etikai kódex HTEnet - Adatkezelési tájékoztató - honlap (cookie) HTEnet - Adatkezelési tájékoztató - szerződéses partnerek

Alapszabály

Hatályba lépés: 2024. május 30.

1. Az Egyesület neve és jogállása  2. Az Egyesület célja és tevékenysége  3. Az Egyesület tagjai  4. Jogok, kötelezettségek, szolgáltatások  5. Az Egyesület szervezete  6. Közgyűlés  7. Szenátus  8. Elnökség  9. Ellenőrző bizottság 10. Etikai bizottság 11. Egyesületi tanácsadó testületek 12. Tagozatok

13. Szakosztályok 14. Munkahelyi és területi csoportok 15. Klubok, munkabizottságok, munkacsoportok 16. Az Egyesület vezető tisztségviselői 17. Titkárság 18. Az Egyesület képviselete 19. Az Egyesület gazdálkodása 20. Iratbetekintés, nyilvánosságra hozatal 21. Az Egyesület megszűnése 22. Záró rendelkezések  1. Függelék Az Egyesület díjai, jelvényei, elismerései  2. Függelék Az Egyesület befektetési szabályzata

 

 

1. paragrafus
Az Egyesület neve és jogállása

 

1.1. Az Egyesület neve: HÍRKÖZLÉSI ÉS INFORMATIKAI TUDOMÁNYOS EGYESÜLET

Angolul:  Németül:  Oroszul:  Spanyolul:  Franciául:

SCIENTIFIC ASSOCIATION FOR INFOCOMMUNICATIONS WISSENSCHAFTLICHER VEREIN FÜR KOMMUNIKATION UND INFORMATIK НАУЧНОЕ ОБЪЕДИНЕНИЕ ПО СВЯЗИ И ИНФОРМАТИКЕ ASOCIACION DE COMUNICACIONES Y DE INFORMATICA ASOCIATION SCIENTIFIQUE DE LA COMMUNICATION ET DE L'INFORMATIQUE

1.2. Az Egyesület az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) alapján működő, a Fővárosi Törvényszék által 399/1989. sorszám alatt bejegyzett civil szervezet, önálló jogi személy.

1.3. Az Egyesület az Ectv. 2.§ 20. bekezdése értelmében közhasznú tevékenységet folytat, a létesítő okiratban megjelölt közhasznú tevékenység teljesítését közvetlenül vagy közvetve szolgálja, ezzel hozzájárulva a társadalom és az egyén közös szükségleteinek kielégítéséhez. (Az Egyesület közhasznú jogállásának nyilvántartás adatai: Fővárosi Törvényszék 13.Pk.60.488/1989/21. számú végzése, 1999. július 7.).
Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független, és azoknak anyagi támogatást nem nyújt. Országgyűlési képviselői, európai parlamenti és önkormányzati választáson jelöltet nem állít és nem támogat.

1.4. Az Egyesület székhelye: 1051 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 12.

1.5. Az Egyesület telephelye: 3531 Miskolc, Győri kapu 24/B

1.6. Az Egyesület első vezető tisztségviselője: Vágujhelyi Ferenc - az Egyesület elnöke (Lakóhelye: 1037 Budapest, Erdőalja köz 8.)

1.7. Az Egyesület hatóköre: országos

1.8. Az Egyesület pecsétje köriratban: Hírközlési és Informatikai Tudományos Egyesület

1.9. Az Egyesület alapítási éve: 1949

1.10. Az Egyesület nevének rövidítése: HTE

1.11. Az Egyesület honlapjának címe: www.hte.hu

1.12. Az Egyesület elektronikus levelezési címe: info@hte.hu

1.13. Az Alapszabályhoz külön dokumentumba foglalt Szervezeti és Működési Szabályzat tartozik, amely az Alapszabály alkalmazásának és az Egyesület működésének, eljárásainak részletszabályait állapítja meg. A Szervezeti és Működési Szabályzat törzsanyagból és Mellékletekből áll. A Szervezeti és Működési Szabályzat rendelkezései nem lehetnek ellentétesek az Alapszabállyal.

2. paragrafus
Az Egyesület célja és tevékenysége

2.1.   Az Egyesület célja

2.1.1. Az Egyesület az információs társadalom kialakulása és fejlődése érdekében egymással szorosan együttműködő és konvergens távközlés, műsorszórás, számítástechnika, informatika, elektronika, elektronikus média, tartalomkezelés és további rokon szakmák – együtt: az infokommunikáció – területén működő kutató, fejlesztő, gyártó, szolgáltató, üzemeltető, oktató, szabályozó, forgalmazó és alkalmazó műszaki, gazdasági és jogi szakemberek, valamint hazai és külföldi szervezetek önkéntes és autonóm közössége.

2.1.2. Az Egyesület a 2.2. pontban meghatározott tevékenységét az alábbi közhasznú célok megvalósítása érdekében fejti ki:

• a szakma fejlődésének figyelemmel kísérése és igényes terjesztése, felkészítés a technikai-technológiai váltásokra, az információs és kommunikációs technológiák konvergenciája kibontakozásának, az információs társadalom megvalósulásának elősegítése,
• a tagok szakismeretének bővítése a hazai és külföldi tudományos eredmények, műszaki, üzleti és szabályozási trendek, technológiai és társadalmi innovációk megismertetése, valamint szakmai kapcsolatok létesítése révén,
• a szakterület társadalmi fontosságának, érdekeinek képviselete, a szakmai alkotó munka és az értelmiség társadalmi elismerésének elősegítése, valamint tagjai érdekeinek képviselete,
• a nemzetközi szakmai fejlődés és a hazai lehetőségek szintézisét célzó állami, akadémiai, iparági, vállalati, felhasználói és oktatói szférát érintő kezdeményezések és véleményezések társadalmi fórumának és képviseletének létrehozása, a szakmai állásfoglalások, csoportérdekek és a szakmai fejlődésből következő tennivalók összehangolása,
• tudomány-, hírközlés- és informatikatörténet művelése, hagyományőrzés.

2.2.   Az Egyesület tevékenysége

2.2.1. Az Egyesület közhasznú tevékenysége

Az Egyesület közhasznú tevékenységet folytat az alábbi közfeladatokhoz kapcsolódóan:

2.2.1.1. Hírközlési és informatikai tárgyú jogszabálytervezetek társadalmi egyeztetésének előmozdítása – (a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló 2010. évi CXXXI. törvény 2.§-ában jelzett közfeladat teljesítését közvetlen szolgáló közhasznú tevékenységként)

2.2.1.2 Tudományos tevékenység, kutatás, kutatás-fejlesztés (a kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról szóló 2004. évi CXXXIV. évi törvény 5.§ (1) g) pontjában jelzett közfeladat közvetlen teljesítését szolgáló közhasznú tevékenységként)

2.2.1.3. Közreműködés az infokommunikációs stratégiai célkitűzések érvényre jutásában – (az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 5.§ (1) c) pontjában jelzett közfeladat közvetlen teljesítését szolgáló közhasznú tevékenységként)

2.2.1.4. Együttműködés a középtávú tudomány-, technológia- és innováció-politikai stratégia kialakításában – (a kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról szóló 2004. évi CXXXIV. törvény 5. § (3) bekezdésében jelzett közfeladat közvetlen teljesítését szolgáló közhasznú tevékenységként)

2.2.1.5. Hírközlési és informatikai biztonság növelése - (az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 4.§ (1) g) pontjában jelzett közfeladat közvetlen teljesítését szolgáló közhasznú tevékenységként)

2.2.1.6. Ismeretterjesztés, felnőttoktatás – (a felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény 1.§, szakaszában jelzett közfeladat közvetlen teljesítését szolgáló közhasznú tevékenységként)

2.2.1.7. A lakosság tájékoztatása a harmonizált közérdekű hírközlési szolgáltatásokról és használatáról –- (az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 5.§ (1) a) pontjában jelzett közfeladat közvetlen teljesítését szolgáló közhasznú tevékenységként)

2.2.1.8. Kulturális örökség megóvása – (a kulturális örökségvédelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 1.§ (1), 5.§ (1) bekezdéseiben jelzett közfeladat közvetlen teljesítését szolgáló közhasznú tevékenységként)

2.2.1.9. Közösségi kulturális hagyományok, értékek ápolásának támogatása – (a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény 121.§ a) pontjában jelzett közfeladat közvetlen teljesítését szolgáló közhasznú tevékenységként)

2.2.1.10. Kulturális javak védelme - (a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény – 1.§ a), 4.§ szakaszaiban jelzett közfeladat közvetlen teljesítését szolgáló közhasznú tevékenységként)

2.2.1.11. A fogyasztók érdekeinek / jogainak érvényesítése - (a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 45.§ (1) a)-k) pontjaiban jelzett közfeladat közvetlen teljesítését szolgáló közhasznú tevékenységként)

2.2.1.12. Fogyasztói érdekek érvényre juttatása a hírközlés területén – (az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 4.§ (1) d) pontjában jelzett közfeladat teljesítését szolgáló közhasznú tevékenységként)

Az Egyesület közhasznú szolgáltatásaiból tagjain kívül, a nyilvánosan meghirdetett feltételek szerint más is részesülhet.

Az Egyesület, közhasznú tevékenységei körében:

• közreműködik a szakterületét érintő műszaki, gazdasági, társadalmi kérdések elemzésében, és továbbítja a szakemberek szintetizált véleményét az érintett tudományos, ipari, szolgáltatói, oktatói, államigazgatási és felhasználói szervezeteknek,
• figyelemmel kíséri szakterülete nemzetközi és hazai eredményeit, az új műszaki, gazdálkodási, szervezési és szabályozási megoldásokat és módszereket, amelyek átadása és megvitatása érdekében szakmai rendezvényeket, konferenciákat, szemináriumokat, előadásokat, vitákat, szakmai klubfoglalkozásokat, szakmai bemutatókat, kiállításokat szervez és minderről rendszeres írásbeli tájékoztatást ad,
• elősegíti a tudásalapú információs társadalom megvalósulását, népszerűsíti az információs társadalom technológiáit és szolgáltatásait, hozzájárul elterjesztésükhöz,
• szakmai tudományos lapot ad ki, szakmai újdonságokat ismertet, hirdet,
• tagjai szakértői tevékenységének szervezésével tudományos és innovációs feladatok megoldásában vesz részt,
• elősegíti külföldi és magyar vállalatok, intézmények szakmai, üzleti kapcsolatait,
• feladatának tekinti a közép- és felsőfokú szakoktatás segítését, közreműködik a szakmai oktatásügy, a képzés és továbbképzés fejlesztésében,
• kapcsolatot tart – közös célokat megfogalmazó – más szakmai közösségekkel,
• biztosítja a szakmai társadalmi tevékenység végzéséhez szükséges feltételeket (szervezet, helyiség, publikálási lehetőség stb.),
• megteremti a klubélet feltételeit és ennek révén is segíti a legkülönfélébb szakmai érdekek kifejeződését,
• kapcsolatot létesít és tart fenn külföldi társszervezetekkel, elősegíti tagjai részvételét külföldi konferenciákon, illetve külföldi szakemberek részvételét saját rendezvényein,
• bel- és külföldi tanulmányutakat szervez,
• a szakmai fejlődést elősegítő pályázatokat ír ki,
• közreműködik a hírközlési és informatikai vonatkozású nemzeti kulturális örökség fenntartásában, megmentésében, védelmében, különösen a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény körében meghatározott célok érdekében,
• kapcsolatot tart fenn közös – elsősorban közhasznú - célokat szolgáló szervezetekkel,
• szakterületén szakmai szakértői címet adományoz.

2.2.2. Az egyesület közfeladatainak ellátása érdekében zártkörűen működő részvénytársaságot vagy nonprofit korlátolt felelősségű társaságot alapíthat.

2.2.3. Az Egyesület kiadványai

2.2.3.1. Az Egyesület folyóirata tudományos igényű szaklap, amelynek elsődleges célja publikációs lehetőség biztosításával a szakterület új eredményeinek a nyilvánossághoz történő közvetítése.
Az Egyesület elnöksége határozza meg a folyóirat mindenkori címét, bízza meg a folyóirat felelős szerkesztőjét. A felelős szerkesztő a főszerkesztői cím használatára jogosult. A felelős kiadó az Egyesület operatív igazgatója.

2.2.3.2. Az Egyesület tájékoztatója a HTE honlap, amely az Egyesületi élet információs és véleménycsere eszköze, és amelynek nyilvánossághoz történő közvetítését az Egyesület biztosítja.

2.2.4. Az Egyesületért végzett tevékenység elismerése

A szakterület fejlődését elősegítő kiemelkedő tudományos, innovációs, kutató-fejlesztő, tervező, oktató, gyártási, szolgáltatási, szabályozói, kereskedelmi és vezetői tevékenységért, az Egyesületi közösség fejlődését segítő munkáért annak erkölcsi, anyagi elismerésére az Egyesület

• alapítványokat, emlékérmeket, díjakat, jelvényeket és elismerő címeket alapíthat,
• jutalmakat és elismerő oklevelet adhat.

Az Egyesület kezdeményezheti tagjainak magasabb kitüntetésekre, díjakra, elismerésekre való előterjesztését.
A díjak, jelvények, elismerő címek leírását és az odaítélés feltételeit az 1. Függelék tartalmazza.
Az Egyesület kiemelkedő anyagi támogatóit az Egyesület elnöksége ezt kifejező kitüntető cím használatára hatalmazhatja fel.

2.3. A Szervezeti és Működési Szabályzat

2.3.1. Az Elnökség az Egyesület céljai érdekében készíti el az Egyesület működésének, eljárásainak és belső munkamegosztásának részletes szabályait rögzítő Szervezeti és Működési Szabályzatát. A Szervezeti és Működési Szabályzat törzsanyagát a szenátus hagyja jóvá.

2.3.2. A Szervezeti és Működési Szabályzatnak

• elő kell segítenie, hogy az Egyesület közhasznú tevékenységét rugalmasan, céljai érdekében végezhesse, tagjait, mint az infokommunikációs szakma résztvevőit, megfelelően képviselhesse nemzetközi fórumok a kormányzati szervek, hatóságok és más hazai, illetőleg nemzetközi szakmai szervezetek előtt azokban a kérdésekben, amelyek eredményessé teszik törekvéseit,
• biztosítania kell, hogy a tudományos, szakmai és szakpolitikai célok megjelenjenek az e körben egyhangúan, vagy közösen kialakított állásfoglalások hiteles és autentikus magyarázata alapján, amelyekre – állami és hatósági feladataik megoldása során – a kompetenciával rendelkezők támaszkodhatnak, továbbá
• teret kell adnia, hogy az Egyesület tagjai egymás között kicserélhessék és ütköztethessék esetlegesen eltérő tudományos, szakmai véleményüket és ennek eredményeként a közhasznú tevékenység társadalmi hasznossága igazolhatóvá válik.

3. paragrafus
Az Egyesület tagjai

3.1. Az Egyesület tagsága önkéntesség alapján, az előzőekben meghatározott célok érdekében közösen tevékenykedő magánszemélyekből – állampolgárságra való tekintet nélkül – (egyéni tagok), valamint hazai és külföldi szervezetekből (kollektív tagok) tevődik össze. A tagok személyére vonatkozó adatok nem nyilvánosak.

3.2.   Egyéni tagság

3.2.1. Rendes tagok

3.2.1.1. Az Egyesület rendes tagja lehet minden olyan természetes személy, aki:

• az Egyesület céljaival és tevékenységével egyetért,
• az alapszabály rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek fogadja el,
• belépési nyilatkozatot tesz írásban (aláírt dokumentummal vagy online felület kitöltésével), és ebben vállalja, hogy az Egyesület céljainak megvalósítását tevékenységével támogatja, és eleget tesz tagdíjfizetési kötelezettségének,
• megjelöli az Egyesület azon szakmai szervezeti egységeit (tagozatát, szakosztályát, munkahelyi vagy területi csoportját), amelyek érdeklődési körébe tartoznak, és ezek közül kijelöli azt a szervezeti egységet (regisztráló szervezet), ahol szavazati jogát gyakorolni kívánja.

A belépési nyilatkozat elfogadásáról a regisztrálóként megjelölt szervezet javaslatára az elnökség dönt. A döntésről az Egyesület titkársága értesíti a tagjelöltet. Elutasítás esetén a közgyűléshez lehet fellebbezni. A fellebbezés kérdésében a közgyűlés soron következő ülésén dönt.

3.2.1.2. A rendes tagság megszűnik:

• a tag írásbeli kilépő nyilatkozatával,
• törléssel, amennyiben a tag a tagdíjat a határidő napjáig nem fizette meg, és az Egyesület a tagot 30 napos határidő kitűzésével felszólította a tagdíjfizetési kötelezettsége teljesítésére és a határidő eredménytelenül telt el,
• felmondással, amennyiben a tag nem felel meg az Alapszabály 3.2.1.1 pontjában foglalt követelményeknek, és a közgyűlés a tagsági jogviszonyt harminc napos határidővel írásban felmondta,
• az etikai bizottság kizáró határozata alapján, amennyiben a határozat ellen a tag nem fellebbezett vagy a kizáró határozatot a fellebbezést elbíráló közgyűlés jóváhagyta,
• kizárással, amennyiben a kizárási eljárást lefolytató etikai bizottság határozati javaslatát a közgyűlés elfogadja,
• a tag halálával.

3.2.1.3. A tagnak jogszabályt, az egyesület alapszabályát vagy közgyűlési határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartása esetén – bármely egyesületi tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére – a közgyűlés kizáró eljárás megindításáról szóló határozata alapján az etikai bizottság a taggal szemben kizárási eljárást folytat le . Az etikai bizottság kizáró indítványáról a közgyűlés dönt.
A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. A kizáró határozatot a taggal közölni kell.

3.2.2. Tiszteletbeli tagok

3.2.2.1. Az Egyesület tiszteletbeli tagja lehet az Egyesület elnöksége által elismert szakember. Az erre vonatkozó javaslatról az érintettet értesíteni kell. A tiszteletbeli tagság elfogadása önkéntes. A tiszteletbeli tag felvételéhez az elnökség elfogadó határozata szükséges.
A tiszteletbeli tagot tagdíjfizetési kötelezettség nem terheli.

3.2.2.2. A tiszteletbeli tagság megszűnik:

• a tag írásbeli kilépő nyilatkozatával,
• a tag halálával.

3.3.   Kollektív tagság

3.3.1. Az Egyesület kollektív tagja lehet minden olyan hazai és külföldi jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, intézmény, amely a 3.3.2. pontban felsorolt feltételeknek eleget tesz.

3.3.2. A kollektív tagsági jogviszony létrejön, amennyiben a 3.3.1.pontban megjelölt szervezet vagy intézmény

• az Egyesület céljával, tevékenységével egyetért, az alapszabály rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek fogadja el,
• tevékenysége összefügg az Egyesület munkájával,
• írásbeli, cégszerűen aláírt belépési nyilatkozatot tesz, amelyben vállalja, hogy az Egyesület céljainak megvalósítását tevékenységével támogatja, és eleget tesz tagdíjfizetési kötelezettségének, továbbá
• megjelöli képviselőjét.

A belépési nyilatkozat elfogadásáról az elnökség dönt. Elutasítás esetén a közgyűléshez lehet fellebbezni.
A kollektív tagot a rendes tagokkal azonos jogok illetik meg, amely jogait bejegyzett képviselője útján gyakorolja.

3.3.3. A kollektív tagság megszűnik:

• a tag írásbeli kilépő nyilatkozatával,
• törléssel, amennyiben a tag a tagdíjat a tárgyév március 31. napjáig nem fizette meg, és az Egyesület a tagot 30 napos határidő kitűzésével felszólította a tagdíjfizetési kötelezettsége teljesítésére és ez a határidő is eredménytelenül telt el,
• a kollektív tag jogutód nélküli megszűnésével,
• az etikai bizottság kizáró határozata alapján, amennyiben a határozat ellen a tag nem fellebbezett vagy a kizáró határozatot a fellebbezést elbíráló közgyűlés helybenhagyta.

3.4.   Pártoló tagok
Pártoló tag lehet az a természetes személy, jogi személy vagy természetes személyek jogi személyiséggel nem rendelkező csoportja vagy szervezete, aki/amely az Egyesületet anyagi eszközeivel vagy tevékenységével önként támogatja. A pártoló tag, felajánlásával, illetve annak az Egyesület elnöksége részéről történő elfogadásával válik pártoló taggá, külön belépési nyilatkozatra vagy tagsági megállapodásra nincs szükség.
A pártoló tagság megszűnik:

• a tag írásbeli kilépő nyilatkozatával,
• a tag halálával, illetve közösség, vállalkozás vagy jogi személy tag esetén a tag jogutód nélküli megszűnésével.

3.5.   A tagságra vonatkozó információk kezelése

Az Egyesület a tevékenysége és működése során általa kezelt természetes személyek személyes adatainak védelmére irányuló intézkedések és eljárások jogszerű rendjét Adatvédelmi Szabályzatban határozza meg.

A tag belépési nyilatkozatával tudomásul veszi, hogy a tagsági viszonyával, tagdíjfizetéssel kapcsolatos információkat az Egyesület nyilvántartja, a tagsági viszonyra nyilvánosan hivatkozhat, a tag érdekeit nem sértő adatokat publikálhatja. A tag bármikor tehet olyan információkezelési nyilatkozatot, amelyben kérheti ezen információk vagy egy részük bizalmas kezelését.

4. paragrafus
Jogok, kötelezettségek, szolgáltatások

4.1.   A tagok jogaikat és kötelezettségeiket személyesen illetőleg kollektív tagság esetén képviselőjük útján gyakorolhatják.

4.2.   A rendes és a kollektív tagok jogai:

• igénybe veheti az Egyesület szolgáltatásait, részt vehet az Egyesület rendezvényein,
• bármely tisztségre választható,
• szavazati jog illeti meg a rendes tagot regisztráló szervezetében, és olyan bizottságban, amelynek vezetője vagy tagja, a kollektív tag képviselőjét olyan bizottságban, amelynek vezetője vagy tagja,
• küldöttei útján részt vehet a közgyűlés határozatainak meghozatalában,
• tanácskozási jog illeti meg az Egyesület fórumain, ahol kifejtheti nézeteit az Egyesület tevékenységi körével összefüggő kérdésekben,
• indítványozási és panasztételi jog illeti meg az Egyesület bármely szervéhez,
• véleményét az Egyesület hivatalos állásfoglalásaiban – akár kisebbségi véleményként is – megjelentetheti,
• jogosultság rendes tag esetén a regisztráló szervezet, kollektív tag esetén a képviselő személyének írásbeli módosítására,
• jog az anyagi és erkölcsi elismerésre.

4.3.   A pártoló és tiszteletbeli tagok jogai:

• tanácskozási és véleményezési jog az Egyesület fórumain,
• igénybe veheti az Egyesület szolgáltatásait, részt vehet az Egyesület rendezvényein,
• jog az anyagi és erkölcsi elismerésre.

4.4.   A tagok kötelességei

4.4.1. Az Egyesülethez tartozás általános szabályai
Az Egyesület rendes és kollektív tagjai vállalják:

• az Egyesület alapszabályának betartását,
• az aktív közreműködést az Egyesület célkitűzéseinek megvalósításában,
• a vállalt Egyesületi tisztségek legjobb tudásuk szerinti ellátását,
• a tagsági díj időbeni kifizetését.

4.4.2. Tagdíjfizetési kötelezettség

4.4.2.1. Az Egyesület tagjai éves tagdíjat fizetnek. Az éves tagdíjat az Elnökség előterjesztése alapján a Szenátus véleményének figyelembe vételével a közgyűlés határozza meg. Jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, intézmény tag részére a tagdíj mértékét a tag szervezeti mérete és gazdasági teljesítőképessége határozza meg.

4.4.2.2. A tagdíjakat a tárgyév március 31. napjáig kell befizetni az Egyesület számlájára. Újonnan felvett tag regisztrálása tagdíjának befizetésével válik érvényessé.

4.4.2.3. Tagdíjfizetési kedvezményben részesülnek:

• az egyetemi, főiskolai és középiskolai hallgatók,
• a saját jogú nyugellátásban részesülő tagok,
• korhatár előtti ellátásban részesülő tagok,
• szolgálati járandóságban részesülő tagok,
• a gyermekgondozási segélyben részesülő tagok,
• menekültek, munkanélküliek.

Indokolt esetben az Egyesület bármely egyéni tagja kérheti kedvezményes tagdíj megállapítását. Ebben a kérdésben az elnök vagy annak megbízottja dönt.

4.4.2.4. A kollektív tagok tagdíjfizetési kedvezményben részesülhetnek a tagdíjfizetés esedékességét megelőző mérlegévben a tagnál bekövetkezett kedvezőtlen gazdasági vagy szervezeti változásokra tekintettel. A kedvezményről és annak mértékéről a közgyűlés dönt.

4.5.   Az Egyesület által nyújtott szolgáltatások

4.5.1. Tagdíj ellenében nyújtott szolgáltatások
Az Egyesület tagjai az alábbi szolgáltatásokban részesülnek:

• rendszeresen értesítést kapnak az Egyesület rendezvényeiről és a szervezeti életről, valamint az Egyesület által szervezett pályázatokról elektronikus levél, illetőleg a HTE honlap útján,
• információt kaphatnak az Egyesület tagjairól (az információ kezelési nyilatkozatokban foglalt korlátozások figyelembe vételével).

4.5.2. Külön költségtérítés ellenében nyújtott szolgáltatások
Az Egyesület tagjai külön költségtérítés ellenében az alábbi szolgáltatásokat vehetik igénybe:

• megvásárolhatják az Egyesület kiadványait (egy részüket kedvezményesen),
• kérhetik az Egyesület közreműködését továbbképző tanfolyamok, szakmai rendezvények szervezésében,
• részt vehetnek az Egyesület által meghirdetett pályázatokon, konferenciákon, tanulmányutakon, klubrendezvényeken,
• szakértőket, illetve szakértői tevékenységet igényelhetnek,
• céginformációt és kapcsolatépítést kérhetnek,
• szerződéses munkákat rendelhetnek.

Költségtérítéses rendezvényeken a szenior tanács legfeljebb két tagja a tanács vezetőjének jelölése alapján térítésmentesen vehet részt.

5. paragrafus
Az Egyesület szervezete

Az Egyesületben az alábbi szervek működnek:

5.1. Országos döntéshozó, vezető és ellenőrző szervek
Közgyűlés
Szenátus
Elnökség
Ellenőrző bizottság
Etikai bizottság

5.2. Egyesületi tanácsadó testületek 
Folyóirat szerkesztő bizottság
Infokommunikációs szakértői bizottság

5.3. Szervezeti egységek
Tagozatok
Szakmai közösségek:

• Szakosztályok
• Munkahelyi és területi csoportok (együtt: csoportok)

Klubok
Munkabizottságok, munkacsoportok

5.4. Ügyintéző szerv
Titkárság

6. paragrafus

Közgyűlés

6.1.   A közgyűlés az Egyesület legfőbb szerve.

6.1.1. A közgyűlés a tagozatok, a szakosztályok, a munkahelyi és területi csoportok, az egyesületi tanácsadó testületek és az elnökség által választott küldöttekből áll. A közgyűlés döntéseit főszabály szerint személyes részvétellel, ülés tartásával hozza meg. A közgyűlés ülését az Egyesület székhelyén, indokolt esetben a közgyűlés meghívójában közölt székhelyen kívüli helyen tartja. A közgyűlés indokolt esetben összehívható akként is, hogy azon a küldöttek kizárólag elektronikus hírközlő eszközök segítségével vannak jelen. Ebben az esetben a 6.4. pontban foglaltakon túl a meghívóban a közgyűlés helyszíne helyett az igénybe vett hírközlő eszközhöz való csatlakozásra vonatkozó információkat is közölni kell. A közgyűlés megtartása céljából használni kívánt elektronikus hírközlő eszköz képet és hangot egyidejűleg továbbítani képes bármilyen berendezés, illetve alkalmazás lehet, melyet a meghívóban kell meghatározni.
A szakosztályok és a munkahelyi és területi csoportok abban az esetben, ha nem több mint ötven regisztrált tagból állnak, minden 10 tag után 1 fő küldöttet, ötven regisztrált tag felett minden további 50 tag után további 1 fő küldöttet választhatnak. Az egyesületi tanácsadó testületek, az elnökség és a tagozatok - függetlenül létszámuktól - három-három küldöttet választhatnak. Ugyanazon személy több szerv képviselőjeként is megválasztható azzal a feltétellel, hogy az ilyen személyt a többes választás esetében is csak egy szavazat illeti meg.
A küldöttek számának meghatározása az adott év január 1-jén regisztrált tagok számának alapulvételével történik.

6.1.2. A közgyűlés fajtái:

• rendes közgyűlés, amelyet évente egy alkalommal kell megtartani,
• tisztújító közgyűlés, amelyre 3 évenként kerül sor, általában a rendes közgyűlés keretében,
• rendkívüli tisztújító közgyűlés, valamely megüresedett tisztség betöltése érdekében,
• rendkívüli közgyűlés, amit össze kell hívni a törvény által előírt esetekben, valamint ha azt a szakmai közösségek vagy az elnökség az ok és a cél megjelölésével kéri, illetőleg ha azt az ellenőrző bizottság kezdeményezi vagy a törvényességi  ellenőrzést ellátó szerv elrendeli.

A rendkívüli közgyűlést az erre okot adó körülmény bekövetkezésétől számított 30 napon belül össze kell hívni.

6.2. A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

• az Egyesület alapszabályának megállapítása vagy módosítása,
• az egyesülési jogról, valamint a közhasznú szervezetekről szóló törvények által ráruházott jogok gyakorlása,
• más egyesülettel való egyesülés, vagy tagként való belépés, illetve kilépés, valamint az Egyesület szétválásának vagy megszűnésének kimondása,
• az Egyesület vezető tisztségviselőinek, azaz elnökének, alelnökének, főtitkárának, főtitkárhelyettesének, az elnökség tudományos, gazdasági, tagságfejlesztési, szakmai közösségi és külső kapcsolati területért felelős további tagjainak, valamint az ellenőrző bizottság és az etikai bizottság elnökének és tagjainak megválasztása,
• a választott könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása,
• a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll,
• döntés gazdasági társaság alapításáról illetőleg az egyesület által alapított gazdasági társaság átalakulásáról és megszűnéséről,
• az egyesület által alapított gazdasági társaság számviteli beszámolójának elfogadása,
• döntés az egyesület által alapított gazdasági társaság által elért adózott eredmény felhasználásáról,
• döntés vagyonátadással járó alapítványok alapításáról,
• döntés emlékérmek, díjak, kitüntetések, elismerő címek alapításáról,
• döntés a tiszteletbeli szenátor és tiszteletbeli elnök címek odaítéléséről,
• az egyesületi tevékenység értékelése, az éves beszámoló elfogadása,
• az éves beszámoló, a közhasznúsági melléklet és a következő évi költségvetés elfogadása az ellenőrző bizottság állásfoglalásának figyelembevételével,
• az egyesületi tagdíj mértékének meghatározása,
• a választott vezető tisztségviselők tiszteletdíjának, illetve költségtérítésének meghatározása,
• állást foglal az etikai bizottság határozataival kapcsolatban beadott fellebbezések ügyében,
• elbírálja a tag kizárását kimondó etikai bizottsági határozat esetén beadott fellebbezést,
• döntés a tag kizárásáról, 
• amennyiben a csoport, szakosztály vagy tagozat elutasítja a rendes tagként belépni kívánó természetes személy belépési nyilatkozatát, elbírálja az esetleges fellebbezést,
• amennyiben az elnökség valamely kollektív tagként belépni kívánó szervezet belépési nyilatkozatát elutasította, az esetleges fellebbezés elbírálása,
• az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, az ellenőrző bizottság tagjával vagy ezek hozzátartozójával köt,
• a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők és a felügyelőbizottsági tagok vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés,
• a végelszámoló kijelölése.

6.3. A közgyűlés döntéshozatali rendje:

A közgyűlést a főtitkár készíti elő, és az elnök hívja össze.

6.3.1. A Közgyűlés döntéseit ülés tartásával vagy ülés tartása nélküli döntéshozatali rendben hozza meg. Az ülés tartásával összehívott Közgyűlés személyes részvétellel vagy elektronikus hírközlő eszköz igénybevételével valósulhat meg.

6.3.2. A személyes részvétellel tartott Közgyűlés döntéshozatali eljárásrendjére a  jelen paragrafus általános szabályai érvényesek.

6.3.3. Közgyűlés tartása elektronikus hírközlő eszközzel:

6.3.3.1. A Közgyűlés úgy is megtartható, hogy a küldöttek a Közgyűlésen nem személyes jelenléttel vesznek részt, hanem olyan a Közgyűlésre szóló meghívóban meghatározott, valós idejű kapcsolatot lehetővé tevő elektronikus hírközlő eszköz segítségével, amely a küldöttek közötti párbeszédet és vitát korlátozás nélkül lehetővé teszi, és amelynek használata során biztosított a Közgyűlésen résztvevők személyének megállapítása.

6.3.3.2. A küldöttek személyazonosságát az operatív igazgató a közgyűlés megnyitása előtt azonosítja és ellenőrzi, a közvetített képmás, illetve hang alapján, illetve nyilvántartott adataik egyeztetésével. A küldöttek személyazonossága ellenőrzésének megtörténtét a közgyűlésről készített jegyzőkönyvben rögzíteni kell.

6.3.3.3. A küldöttek az elektronikus hírközlő eszköz közvetítésével adják le szavazatukat. A szavazás eredményét a levezető elnök állapítja meg. A szavazás eredményének megállapítását a közgyűlésről készített jegyzőkönyvben rögzíteni kell.

6.3.3.4. A közgyűlésen a küldöttek az őket megillető felszólalási és javaslattételi jogukat elektronikus hírközlő eszköz közvetítésével gyakorolják.

6.3.3.5. Az elektronikus hírközlő eszköz útján tartott Közgyűlésen elhangzottakat és a hozott határozatokat a Közgyűlésen erre megválasztott jegyzőkönyvvezető írásban köteles rögzíteni hiteles módon. Levezető elnök, jegyzőkönyvvezető és kettő hitelesítő választására ebben az esetben is szükség van és a Közgyűlés megtartására vonatkozó szabályokat is értelemszerűen alkalmazni kell. Az így készült jegyzőkönyv szkennelt változatát hozzáférhetővé kell tenni, a határozatokat az Egyesület honlapján közzé kell tenni.

6.3.4. A Közgyűlés tartása nélküli döntéshozatal:

6.3.4.1. A Közgyűlés tartása nélküli döntéshozatal során a határozatképességre és szavazásra vonatkozó rendelkezéseket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a határozathozatali eljárás akkor érvényes, ha legalább annyi küldött megküldi szavazatát az Elnökség részére, amennyi küldött jelenléte a határozatképességhez szükséges lenne Közgyűlés tartása esetén. A Közgyűlés tartása nélküli döntéshozatal során a határozathozatal eredményességéhez pedig az adott tárgykörben közgyűlés tartása esetén irányadó eredményes döntéshozatalra vonatkozó szavazati arányokat kell ugyanúgy figyelembe venni. Ha bármelyik küldött a Közgyűlés megtartását a szavazásra adott határidőn belül kívánja, a Közgyűlést az Elnöknek össze kell hívnia.

6.3.4.2. Az ilyen határozathozatalt az Elnökség a határozat tervezetének a rendes tagok és az Ellenőrző Bizottság tagjai részére történő megküldésével kezdeményezi. A tagok számára a tervezet kézhezvételétől számított legalább tizenöt napos határidőt kell biztosítani.

6.3.4.3. A szavazásra megszabott határidő utolsó napját követő három napon belül az Elnökség megállapítja a szavazás eredményét, és azt további három napon belül közli a küldöttekkel és az Ellenőrző Bizottsággal. A határozathozatal napja a szavazási határidő utolsó napja.

6.4. A közgyűlés helyét és idejét, elektronikus hírközlő eszköz útján tarton közgyűlés esetén az igénybe vett hírközlő eszközhöz való csatlakozásra vonatkozó információkat valamint napirendi pontjait tartalmazó meghívót igazolható módon küldi el a küldötteknek, úgy, hogy a meghívó elküldése és a közgyűlés időpontja között legalább 15 nap legyen. Az elnök a közgyűlés helyét, idejét és napirendi pontjait, a közgyűlés időpontját megelőző hónapban a HTE honlapján is közzé teszi. A napirendet a meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák.

6.5. Az elnökség köteles a közgyűlést összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha

• a) az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;
• b) az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy
• c) az egyesület céljainak elérése veszélybe került.

A fentiek alapján összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni.

6.6. A közgyűlés nyilvános, amely nyilvánosság jogszabályban meghatározott esetekben korlátozható. Elektronikus hírközlő eszközök útján tartott közgyűlés esetén az egyesület a nyilvánosságot úgy biztosítja, hogy amennyiben az a nem egyesületi tag, aki a HTE honlapján közzétett meghvívó alapján írásban jelzi a HTE titkárságán a közgyűlésen való részvételi szándékát, annak szavazási és hozzászólási lehetőség nélküli elektronikus kacsolódási lehetőséget kell biztosítani a hírközlő eszközhöz.

6.7. A közgyűlés meghívójának figyelemfelhívást is tartalmaznia kell határozatképtelenség esetére. A közgyűlés akkor határozatképes, ha a szavazati joggal rendelkező meghívottaknak több mint a fele jelen van. Amennyiben az eredeti időpontra összehívott közgyűlés határozatképtelen, úgy a meghirdetett időpontot követő fél óra múlva összehívott megismételt Közgyűlést – az eredeti napirendben szereplő kérdések vonatkozásában – a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképesnek kell tekinteni. A közgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított 5 munkanapon belül a tagok és az egyesület szervei a közgyűlést összehívó szervtől vagy személytől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indoklásával. A napirend kiegészítésének tárgyában a közgyűlést összehívó szerv vagy személy jogosult dönteni. Ha a napirend kiegészítése iránti kérelemről a közgyűlést összehívó szerv vagy személy nem dönt vagy azt elutasítja, a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában.

6.8. A közgyűlés lefolytatásához levezető elnököt, jegyzőkönyvvezetőt és kettő hitelesítőt kell választani.

6.9. A közgyűlésen szavazati joggal vehet részt valamennyi küldött. Minden küldöttet egy szavazat illet meg.

6.10. A közgyűlés határozatát nyílt szavazással hozza. A határozatok elfogadásához általában a jelenlevő szavazati joggal rendelkező tagok több mint felének szavazata szükséges (egyszerű többség). A jelenlévő szavazati joggal rendelkező tagok 3/4-ének szavazata szükséges az alapszabály módosításához (minősített többség). Az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell.

6.11. A vezető tisztségviselő választáshoz az Egyesület elnöksége Jelölő Bizottságra tesz javaslatot (elnök és két vagy három tag), amelyet a szenátus hagy jóvá. A Jelölő Bizottság elnöke vagy tagja nem lehet az Egyesület elnökségének tagja.
A Jelölő Bizottság a jelölési folyamat megkezdéseként nyilvánosan az Egyesület honlapja útján minden egyesületi taghoz javaslattételi felhívást intéz, és egyesületi szervezetektől (szakmai közösségek, tanácsadó testületek, elnökség) – vezetőjük útján – javaslatot kér a vezető tisztségviselői posztokra. A Jelölő Bizottság – a tagság körében folytatott közvélemény-kutatás, a beérkező javaslatok és az érintettekkel való egyeztetés alapján – az egyes tisztségekre megválasztandó személyek számával legalább azonos számú jelöltet állít, úgy hogy egy jelölt csak egy tisztségnél vehető számításba. Az Egyesület kilenc elnökségi tisztségére, továbbá az ellenőrző bizottság és az etikai bizottság elnöki és tagi tisztségeire külön-külön kell jelöltet, illetve jelölteket állítani. A Jelölő Bizottság tagjai nem jelölhetők. A jelölés a tisztújító közgyűlés előtt 42 nappal zárul. További jelöltek már nem állíthatók, jelölés azonban visszavonható.
A Jelölő Bizottság a közgyűlés felé jelöltként azt, és csak azt a személyt javasolja, akinek jelölését írásban legalább egy egyesületi szervezet és öt szavazati jogú szenátor is támogatta, és aki a feltételeknek megfelel és a jelölést – bemutatkozó anyag átadásával – vállalta. A szakmai közösségek képviseletét ellátó elnökségi poszt esetében legalább öt szakmai közösség támogató nyilatkozata is szükséges. A Jelölő Bizottság javaslata – a jelöltek bemutatásával – 14 napon belül kihirdetésre kerül az Egyesület honlapján. A közgyűlésen a Jelölő Bizottság az egyes tisztségek jelöltjeit támogatottságuk sorrendjében terjeszti elő.
Az Egyesület vezető tisztségviselőit a közgyűlés titkos szavazással választja meg. A vezető tisztségviselők választási eljárása lehetőséget nyújt arra, hogy valamely pozícióban meg nem választott személy egy másik pozícióban választható legyen. Először az elnök és a főtitkár megválasztására kerül sor, majd az alelnök, a főtitkárhelyettes, az ellenőrző és az etikai bizottsági elnök megválasztása következik, végül az elnökség további öt tagját és a két bizottság két-két tagját választják meg. Vezető tisztségviselő választáskor az tekintendő megválasztottnak, akit a jelenlévő szavazásra jogosultak több mint a fele elfogadott.
Ahol a megválasztandók száma egy fő, és az első fordulóban egyetlen jelölt sem kapta meg a többséget, akkor egy második fordulót kell tartani a két legtöbb szavazatot kapott jelölt részvételével.
Ahol a megválasztandók száma két fő, és első fordulóban kettőnél több személy kapta meg az elfogadáshoz szükséges minimális szavazatot, akkor a legtöbb szavazatot kapott két személy tekintendő megválasztottnak. Ha csak egy, vagy egy jelölt sem kapott a megválasztáshoz elegendő szavazatot, akkor egy második fordulót a legtöbb szavazatot kapott két, illetve három meg nem választott jelölt részvételével kell megtartani.
Választást befolyásoló szavazategyenlőség esetén kizárólag az érintettekre vonatkozó új szavazást kell tartani.
Ha a vezető tisztségviselő választás valamely tisztség tekintetében eredménytelen, akkor az adott tisztség betöltése céljából három hónapon belüli időpontra rendkívüli közgyűlést kell összehívni. Az így betöltetlenül maradt vezető tisztségviselő feladat és hatásköreinek ellátására az új vezető tisztségviselő megválasztásáig a közgyűlés a már megválasztott vezető tisztségviselők egyikét választja meg.
Ugyanazon választott társadalmi tisztségre egy személy egymás után legfeljebb két tisztújító közgyűlésen választható meg.

A vezető tisztségviselők választására irányadó szabályok szerint rendkívüli tisztújító közgyűlést kell összehívni, ha a hivatali időn belül valamely vezető tisztségviselői pozíció bármely okból megüresedik. A rendkívüli tisztújító közgyűlésen a tagok a megüresedett tisztségre, a hivatalban lévő vezető tisztségviselők mandátumával azonos időre vezető tisztségviselőt választanak. Az időközi tisztújításig a betöltetlenül maradt vezetői tisztséget a tartós akadályoztatás esetére megállapított helyettesítési szabályok szerint a megszűnt tisztségviselő helyettese látja el.

6.12. A közgyűlésről hangfelvétel alapján jegyzőkönyv készül, amelynek tartalmaznia kell a közgyűlés által hozott határozat tartalmát, időpontját, hatályát, illetve a határozatot támogatók és ellenzők számarányát (ha lehetséges személy szerint). A határozatot a közgyűlés által kijelölt két tag hitelesíti. A közgyűlés határozatait a határozatok tárában megőrzik nyilvános állásfoglalásként. A közgyűlés döntéseit a főtitkár a HTE honlapján keresztül hozza nyilvánosságra, és az érintettekkel igazolható módon közli. A Főtitkár gondoskodik továbbá arról, hogy a közgyűlésen elfogadott beszámoló és közhasznúsági melléklet a tárgyévet követő évben legkésőbb május 31-ig az Ectv-ben foglaltak szerint letétbe helyezésre és közzétételre kerüljön. A beszámolót és közhasznúsági mellékletét az Egyesület honlapján is közzé kell tenni.

6.13. A közgyűlés határozathozatalában nem vehet részt az a személy aki, vagy, akinek közeli hozzátartozója, élettársa a határozat alapján kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek az Egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az Egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, az alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás.

6.14. A közgyűlésen tanácskozási joggal vehetnek részt:
– a szenátus tagjai,
– a kollektív tagok megbízottai,
– az operatív igazgató.

Tanácskozási joggal rendelkező tagok – kivéve az etikai és ellenőrző bizottság elnöke és tagjai – küldöttnek megválaszthatók.

7. paragrafus
Szenátus

7.1.   A szenátus az Egyesület javaslattevő és tanácsadó szerve, két közgyűlés között ellátja a közgyűlés által ráruházott feladatokat. A szenátus évente legalább egyszer ülésezik. A szenátus döntéseit kizárólag ülés tartásával hozza meg. A szenátus ülése indokolt esetben összehívható akként is, hogy azon a részvételre jogosultak kizárólag elektronikus hírközlő eszközök segítségével vannak jelen.

7.2. A szenátus tagjai az Egyesület szenátorai, akik lehetnek:

• a rendes tagok, választott funkciójuk alapján: az elnökség tagjai, az ellenőrző és az etikai bizottság elnökei és tagjai, az egyesületi tanácsadó testületek elnökei, a tagozatok, a szakosztályok és a munkahelyi és területi csoportok elnökei.
• tiszteletbeli tagok: közgyűlés által megválasztott tiszteletbeli szenátorok, tiszteletbeli elnökök, valamint az Egyesület operatív igazgatója,
• címzetes szenátorok: az elnökség által megbízott, kiemelt egyesületi feladatokat ellátó személyek.

A szenátus rendes és tiszteletbeli tagjai a szenátus ülésein szavazati joggal rendelkeznek, azonban egy személy csak egy szavazattal rendelkezik. A címzetes szenátorok a szenátus tanácskozási jogú tagjai.

7.3.   A szenátus tevékenységét és munkáját az elnök irányítja.

7.4. A szenátus döntéshozatali rendje:

A szenátusi ülést a főtitkár készíti elő és az elnök hívja össze.
A szenátus tagjainak egyharmada rendkívüli ülést bármikor kezdeményezhet.

7.4.1. A szenátus döntéseit ülés tartásával való döntéshozatali rendben hozza meg. A szenátusi ülés személyes részvétellel vagy elektronikus hírközlő eszköz igénybevételével valósulhat meg.

7.4.2. A személyes részvétellel tartott szenátusi ülés döntéshozatali eljárásrendjére a jelen paragrafus általános szabályai az irányadóak.

7.4.3. Szenátusi ülés tartása elektronikus hírközlő eszközzel:

7.4.3.1. A szenátusi ülés úgy is megtartható, hogy a részvételre jogosultak a szenátusi ülésen nem személyes jelenléttel vesznek részt, hanem olyan a szenátusi ülésre szóló meghívóban meghatározott, valós idejű kapcsolatot lehetővé tevő elektronikus hírközlő eszköz segítségével, amely a részvételre jogosultak közötti párbeszédet és vitát korlátozás nélkül lehetővé teszi, és amelynek használata során biztosított a szenátusi ülésen résztvevők személyének megállapítása.

7.4.3.2. A szenátusi tagok személyazonosságát az operatív igazgató az ülés megnyitása előtt azonosítja és ellenőrzi, a közvetített képmás, illetve hang alapján, illetve nyilvántartott adataik egyeztetésével. A tagok személyazonossága ellenőrzésének megtörténtét az ülésről készített jegyzőkönyvben rögzíteni kell.

7.4.3.3. A szenátusi tagok az elektronikus hírközlő eszköz közvetítésével adják le szavazatukat. A szavazás eredményét a főtitkár állapítja meg.

7.4.3.4. A szenátusi ülésen a tagok az őket megillető felszólalási és javaslattételi jogukat elektronikus hírközlő eszköz közvetítésével gyakorolják.

7.5. A szenátus feladatai:

• állásfoglalást alakíthat ki az elnökség számára a nem kizárólagosan a közgyűlés hatáskörébe tartozó ügyekben és elvi kérdésekben,
• a Szervezeti és Működési Szabályzat törzsanyagának elfogadása,
• állást foglal a tagdíj mértékéről,
• véleményt formál, javaslatot tesz az Egyesület kiadványaira vonatkozóan.

8. paragrafus

Elnökség

8.1.   Az elnökség az Egyesület választott ügyvezetése, operatív ügyintéző és képviseleti vezető szerve, amely intézi és szervezi az Egyesület tevékenységét. 

8.2.   Az Egyesület elnöksége 9 választott, szavazati joggal rendelkező főből áll. Az elnökség tagjai: az elnök, alelnök, főtitkár, főtitkárhelyettes, valamint a tudományos, gazdasági, tagságfejlesztési, szakmai közösségi és külső kapcsolati területért felelős elnökségi tagok. Az elnökségi ülések állandó résztvevője tanácskozási joggal az operatív igazgató, az ellenőrző bizottság elnöke és az etikai bizottság elnöke. 

8.3.   Az elnökség üléseit havonta, illetve szükség szerint tartja. Az elnökség döntéseit főszabály szerint ülés tartásával hozza meg. Az elnökség ülése indokolt esetben összehívható akként is, hogy azon a küldöttek elektronikus hírközlő eszközök segítségével vannak jelen.

8.4.   Az elnökség döntéshozatali rendje:

Az elnökség ülését a főtitkár készíti elő és hívja össze, úgy, hogy az elnökség tagjai legalább 5 nappal az ülés megtartása előtt tudomást szerezzenek annak helyéről, időpontjáról és napirendi pontjairól. Az elnökség ülései nyilvánosak, amely nyilvánosság jogszabályban meghatározott esetekben korlátozható.

8.4.1.    Az elnökség döntéseit ülés tartásával vagy ülés tartása nélküli döntéshozatali rendben hozza meg. Az ülés tartásával összehívott elnökségi ülés személyes részvétellel vagy elektronikus hírközlő eszköz igénybevételével valósulhat meg.

8.4.2.    A személyes részvétellel tartott elnökségi ülés döntéshozatali eljárásrendjére a jelen paragrafus általános szabályai az irányadóak.

8.4.3.    Elnökségi ülés tartása elektronikus hírközlő eszközzel:

8.4.3.1. Az elnökség ülése úgy is megtartható, hogy az elnökségi tagok, az operatív igazgató, az ellenőrző bizottság elnöke és az etikai bizottság elnöke az ülésen nem személyes jelenléttel vesznek részt, hanem olyan az ülésre szóló meghívóban meghatározott, valós idejű kapcsolatot lehetővé tevő elektronikus hírközlő eszköz segítségével, amely az elnökség tagjai közötti párbeszédet és vitát korlátozás nélkül lehetővé teszi, és amelynek használata során biztosított az elnökségi ülésén résztvevők személyének megállapítása.

8.4.3.2. Az elnökségi ülésre meghívott tagok az elnökségi ülésen jogosultak jogaikat személyes részvétel helyett az érintett tag azonosítását és a tagok közötti kölcsönös és korlátozásmentes kommunikációt lehetővé tevő, elektronikus hírközlő eszköz igénybevétele útján gyakorolni, illetőleg indokolt esetben az elnök dönthet úgy, hogy az elnökségi ülésen kizárólag elektronikus hírközlő eszköz útján lehet részt venni.

8.4.3.3. A kizárólag elektronikus hírközlő eszköz útján megtartott elnökségi üléshez a meghívó által tartalmazott elérhetőségi címen lehet csatlakozni.

8.4.3.4. Az a tag, aki személyes részvétel helyett elektronikus hírközlő eszköz útján kíván részt venni az elnökségi ülésen, elsősorban a hangjának és képmásának az arra alkalmas hang- és képtovábbító, illetve hang- és képfelvevő hírközlő eszközzel történő egyidejű, élő közvetítésével (pl. videotelefon, webkamera) vehet részt az elnökségi ülésen.

8.4.3.5. Amennyiben a tag képmásának közvetítésére nincs lehetőség, úgy a tag a hangjának az arra alkalmas hangtovábbító, illetve -felvevő hírközlő eszközzel történő élő közvetítésével (pl. kihangosított telefonos konferenciahívással) is részt vehet az elnökségi ülésen.

8.4.3.6. A tagok kizárólag indokolt esetben dönthetnek saját részvételük módjáról, azonban azoknak a tagoknak, akik az elnökségi ülésen személyesen nem tudnak részt venni, e szándékukat, illetve az általuk alkalmazni kívánt elektronikus hírközlő eszközt legalább három nappal az elnökségi ülés napja előtt írásban be kell jelenteniük a főtitkárnak. Azokat a tagokat, akik e szándékukról a főtitkárt határidőben nem tájékoztatják, úgy kell tekinteni, hogy az elnökségi ülésen személyesen kívánnak részt venni.

8.4.4.  Döntéshozatalra az elnökségi ülés tartása nélkül is sor kerülhet, a következők szerint:

8.4.4.1. Az ülés tartása nélkül történő határozathozatalt az elnök a határozat tervezetének a tagok és az Ellenőrző Bizottság tagjai részére történő megküldésével kezdeményezi. A tagok számára a tervezet kézhezvételétől számított legalább három munkanapos határidőt kell biztosítani arra, hogy szavazatukat megküldjék az elnök részére.

8.4.4.2. Az ülés tartása nélküli döntéshozatal során az alapszabálynak a határozatképességre és szavazásra vonatkozó rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a határozathozatali eljárás akkor eredményes, ha legalább annyi szavazatot megküldenek az elnök részére, amennyi tag jelenléte a határozatképességéhez szükséges lenne ülés tartása esetén.

8.4.4.3. Ha bármely tag az elnökségi ülés megtartását kívánja, az ülést az elnöknek össze kell hívnia.

8.4.4.4. A szavazásra megszabott határidő utolsó napját követő három napon belül - ha valamennyi tag szavazata ezt megelőzően érkezik meg, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napjától számított három napon belül - az elnök megállapítja a szavazás eredményét, és azt további három napon belül közli a tagokkal. A határozathozatal napja a szavazási határidő utolsó napja, ha valamennyi szavazat korábban beérkezik, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napja.

8.4.4.5. Nem hozható döntés ülés tartása nélkül olyan esetekben, amikor az alapszabály vagy az elnökség titkos szavazásról rendelkezik.

8.5.   Az elnökség ülése akkor határozatképes, ha a szavazati joggal rendelkező tagok több mint fele jelen van. Határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén az Egyesület elnökének szavazata dönt.

8.6.   Az elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, akinek közeli hozzátartozója, élettársa a határozat alapján kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek az Egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az Egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, az alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás.

8.7.   Az elnökség feladat- és hatásköre:

• döntés rendes tag, tiszteletbeli és pártoló tag belépési nyilatkozatának elfogadásáról;
• az egyesület napi ügyeinek vitele, az ügyvezetés hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala;
• beszámolók és az éves költségvetés elkészítése, és azok közgyűlés elé terjesztése,
• előterjesztést készít a közgyűlésnek az egyesületi tagdíj mértékéről,
• az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;
• az egyesület jogszabály és az alapszabály szerinti szervei megalakításának és a tisztségviselők megválasztatásának előkészítése;
• az Elnök javaslata alapján dönt az egyesület által alapított gazdasági társaság ügyvezetőjének kinevezéséről és visszahívásáról;
• az egyesület által alapított gazdasági társaság tekintetében a kizárólagos közgyűlési hatáskörbe tartozó kérdések kivételével az alapítói jogok gyakorlása;
• az egyesület által alapított gazdasági társaság által megkötni tervezett 50.000.000,- Ft, (azaz ötvenmillió forint) értéket meghaladó szerződés megkötéséhez szükséges ellenjegyzés megadása;
• a közgyűlés összehívása, a tagság és az egyesület szerveinek értesítése;
• az elnökség által összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása;
• részvétel a közgyűlésen és válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre;
• a tagság nyilvántartása;
• az egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;
• az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése;
• az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele;
• megtárgyalja és dönt az egyesületi élettel összefüggő kérdésekről,
• javaslatokat készít a közgyűlés részére,
• tagozatokat hozhat létre, határoz azok elnevezéséről és tevékenységi köréről, amelyekhez az egyes szakmai közösségek (szakosztályok, szakosztályként működő klubok, munkahelyi és területi csoportok) autonóm módon, igényük szerint csatlakozhatnak,
• elkészíti a Befektetési Szabályzatot,
• elfogadja a Szervezeti és Működési Szabályzat mellékleteit,
• dönt a kollektív tagok belépési nyilatkozatának elfogadásáról,
• dönt személyek jutalmazásáról és díjak odaítéléséről,
• dönt az Egyesület kiemelkedő támogatóit megillető kitüntető cím használatáról,
• dönt az operatív igazgató kinevezéséről és felmentéséről,
• megbízza a folyóirat felelős szerkesztőjét, felkéri a Szerkesztő Bizottság tagjait, valamint dönt a lap nevéről,
• dönt a könyvvizsgáló megbízásáról,
• dönt munkabizottság megalakításáról.

8.8.   Az egyesület által alapított gazdasági társaság ügyvezetője tekintetében a munkáltatói jogokat az Elnök gyakorolja.

8.9.  Az elnökség tagjai kötelesek a közgyűlésen részt venni, a közgyűlésen az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre válaszolni, az egyesület tevékenységéről és gazdasági helyzetéről beszámolni.

8.10.  Üléseiről írásbeli emlékeztető készül, amely az elnökség által hozott határozatok tartalmát, időpontját, hatályát, illetve a határozatot támogatók és ellenzők számarányát (ha lehetséges személy szerint) tartalmazza. Az emlékeztetőt a határozatok tárában meg kell őrizni. A döntésekről a főtitkár a HTE honlapján keresztül tájékoztatja a nyilvánosságot. Az elnökség döntéseit az érintettekkel a határozathozatalt követően igazolható módon közli.

9. paragrafus

Ellenőrző bizottság

9.1.   Az ellenőrző bizottság a közhasznú tevékenységet ellátó Egyesület felügyelő szerve, ellenőrzi az Egyesület gazdálkodását, jogszabály- és alapszabályszerű működését, egyben ellátja a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 3.82 § szerinti felügyelő bizottsági feladatokat is.  Ennek érdekében a vezető tisztségviselőktől jelentést, a szervezet munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá az Egyesület könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja.

9.2.   Az ellenőrző bizottság elnökét és 2 tagját a közgyűlés 3 évre választja meg. Az ellenőrző bizottság elnöke és tagjai nem tölthetnek be az Egyesületben más választott tisztséget, nem lehetnek az Egyesület alkalmazottai. Nem lehet az ellenőrző bizottság elnöke vagy tagja, illetve az Egyesület könyvvizsgálója az a személy, aki:

• az elnökség tagja, valamely egyesületi tanácsadó testület, munkahelyi vagy területi csoport, tagozat vagy szakosztály elnöke, folyóiratának felelős szerkesztője;
• az Egyesülettel a megbízatásán kívül más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll,
• az Egyesület cél szerinti juttatásából részesül, kivéve a tagok által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és az Egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján a létesítő okiratban foglaltaknak megfelelően nyújtott cél szerinti juttatást, illetve
• az előzőekben meghatározott személyek közeli hozzátartozója.

Az ellenőrző bizottság tagja, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

9.3.   Az ellenőrző bizottság ügyrendjét maga állapítja meg, kizárólag a közgyűlésnek tartozik felelősséggel és beszámolási kötelezettséggel. Az éves beszámoló, közhasznúsági melléklet elfogadása tárgyában a közgyűlés csak az ellenőrző bizottság véleményének ismeretében dönthet. 

9.4.   Az ellenőrző bizottság köteles az intézkedésre jogosult vezető szervet tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy:

• a szervezet működése során olyan jogszabálysértés, vagy a szervezet érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezető szerv döntését teszi szükségessé,
• a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel.

9.5.   Az ellenőrző bizottság köteles a közgyűlés elé kerülő előterjesztéseket megvizsgálni, és ezekkel kapcsolatos álláspontját a közgyűlésen ismertetni.

9.6.   A közgyűlést, vagy az elnökség ülését az ellenőrző bizottság indítványára, annak megtételétől számított 30 napon belül össze kell hívni. A határidő eredménytelen eltelte esetén az illetékes vezető szerv összehívására az ellenőrző bizottság is jogosult. 

9.7.   Ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet.

9.8.   Az ellenőrző bizottság ülése határozatképes, ha azon tagjainak több mint fele jelen van. Határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Üléseiről a határozatokat is rögzítő, az ellenőrző bizottság elnöke által aláírt írásbeli emlékeztető készül.

9.9.   Az ellenőrző bizottság elnöke és tagjai jogosultak a közgyűlésen, továbbá az ellenőrző bizottság elnöke az elnökség ülésein tanácskozási joggal részt venni.

10. paragrafus
Etikai bizottság

10.1. Az etikai bizottság az Egyesület országos ellenőrző szerve, melynek elnökét és két tagját a közgyűlés választja meg. Az etikai bizottság elnöke és tagjai más, közgyűlésen választott tisztséget nem tölthetnek be.

10.2. Az etikai bizottság feladata: etikai eljárás lebonyolítása, kizárási eljárás lebonyolítása, határozathozatal erkölcsi ügyekben, valamint a mérnöketikai kérdésekkel kapcsolatos hazai és nemzetközi állásfoglalások figyelemmel kísérése, azok nyilvánosságra hozatala.

10.3. Etikai eljárás kezdeményezhető az Egyesület rendes tagja és kollektív tagja ellen az alábbi esetekben:

• elmarasztaló ítélethozatallal lezárt büntetőeljárás, amelynek következtében a tag jogait és kötelezettségeit teljesíteni nem képes,
• súlyosan és bizonyíthatóan veszélyeztette vagy gátolta a közjót és a szakmai haladást,
• ha a tag nem tett eleget a 4.4. pontban foglalt kötelezettségeinek és ezzel az Egyesület céljainak megvalósítását veszélyezteti, illetve megnehezíti,
• a tagnak jogszabályt, az Egyesület alapszabályát vagy közgyűlési határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartása esetén.

10.4. Az etikai eljárást az a szervezeti egység (csoport, szakosztály, tagozat) kezdeményezheti, amelynek regisztrált tagja az illető. A kezdeményezéshez az egység tagjainak szótöbbsége szükséges. Etikai eljárást az Egyesület elnöke és főtitkára saját személyében, illetve az elnökség nevében is kezdeményezhet.

10.5.   A kizárási eljárást a közgyűlés eljárást megindító határozata alapján az etikai bizottság a határozat kihirdetését követő négy hónapon belül lefolytatja. Az eljárás lezárásaként hozott döntését a soron következő közgyűlés elé beterjeszteni köteles. A kizárási eljárásra a 10.6. pontban foglalt szabályok alkalmazandók.

10.6. Az etikai bizottságnak az eljárás alá vont személyt vagy megbízottját meg kell hallgatnia, és erről jegyzőkönyvet kell felvenni. A bizottság az alábbi határozatot hozhatja:

• felmentés, illetve az eljárás megszüntetése megalapozatlan beterjesztés miatt,
• figyelmeztetés,
• indítvány a tag kizárására (meghatározott időre, illetve véglegesen).

10.7.   A hozott határozatot, az eljárást követő 8 napon belül kell az illető egyéni vagy kollektív tag és a kezdeményező tudomására hozni. A határozat ellen 15 napon belül lehet fellebbezni az Egyesület főtitkárához benyújtott panasszal. A fellebbezések elbírálása a kizárási eljárás elindítása és a kizáró határozat meghozatala a közgyűlés hatáskörébe tartozik. A fellebbezés halasztó hatályú.

10.8.   A tag kizárásáról szóló határozat a közgyűlés által történő megerősítéstől hatályos azzal, hogy a kizáró határozatról szóló döntést megelőzően a közgyűlés előtt ismertetni kell a kizárt tag fellebbezésének tartalmát, továbbá lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a kizárt tag álláspontját a közgyűlés előtt kifejthesse.

10.9.   Az etikai bizottság ülése határozatképes, ha azon tagjainak több mint fele jelen van. Határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Üléseiről a határozatokat is rögzítő, az etikai bizottság elnöke által aláírt írásbeli emlékeztető készül.

10.10.   Az etikai bizottság elnöke és tagjai jogosultak a közgyűlésen, továbbá az etikai bizottság elnöke az elnökség ülésein tanácskozási joggal részt venni.

11. paragrafus
Egyesületi tanácsadó testületek

11.1. Az Egyesület vezetését az alábbi állandó egyesületi tanácsadó testületek segítik:

• az Egyesület folyóiratának szerkesztő bizottsága.
• Infokommunikációs Szakértő Bizottság

11.2. A folyóirat szerkesztő bizottsága segíti a folyóirat szakmai irányvonalának kijelölését, tartalmi kialakítását, színvonalának biztosítását és a szakcikkek lektorálásának szervezését. A bizottság tagjaira a folyóirat főszerkesztője, mint a bizottság elnöke tesz javaslatot, amelyet az elnökség hagy jóvá.

11.3. Az Infokommunikációs Szakértő Bizottság (ISZB) a 2010. évi CXXXI. törvény alapján a HTE tevékenységi körébe tartozó jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételét segíti különféle szakmapolitikai, stratégiai dokumentumok, jogszabálytervezetek, műszaki követelmények, szabványok és ajánlások szakszerű, kiegyensúlyozott véleményezésével. Az ISZB saját szervezeti és működési szabályzatát a szenátus hagyja jóvá. Az ISZB elnökét és legfeljebb 10 tagját az elnökség nevezi ki.

12. paragrafus
Tagozatok

12.1. Az Egyesület tagozatai egy meghatározott, átfogó szakmai területen (szakmai tagozat), vagy földrajzi területen multidiszciplináris jelleggel (területi tagozat) tevékenykednek. Tagjai lehetnek, amennyiben igénylik, az adott szakterületet művelő, illetve az adott földrajzi területen működő szakmai közösségek, valamint a közvetlenül a tagozathoz regisztrált egyesületi tagok.

12.2. A tagozat működési rendjét és tevékenységét az alapszabály keretei között maga határozza meg és azt a tagozati ülés fogadja el.

12.3. A tagozatok fő feladata a tagozatot alkotó szakmai közösségek tevékenységének támogatása, szervezése és koordinálása, a társtagozatokkal való együttműködés, a nemzetközi kapcsolatok kezdeményezése és ápolása. A tagozatok összehangolják szakmai közösségeik, klubjaik és munkabizottságaik éves munkatervét.

12.4. A tagozatot választott vezetőség irányítja, amelynek tagjai: a tagozat elnöke, társelnöke, titkára, titkárhelyettese (a tagozat tisztségviselői), továbbá a tagozathoz tartozó szakmai közösségek elnökei. A tagozatok tisztségviselőit tagozati ülésen három évre választják meg titkos szavazással. A tagozat elnökének egy személy egymás után legfeljebb két ciklusra választható meg.

12.5. A tagozatok – a 13§ szerint – kezdeményezhetik szakosztályok létrehozását, átalakítását és megszüntetését, támogatják munkahelyi és területi csoportok létrejöttét, működését, Tagozati klubokat, tagozati munkacsoportokat hozhatnak létre, azokat módosíthatják, illetve megszüntethetik. Ezt az elnökségnek - az Egyesület Titkárságán keresztül - be kell jelenteniük. A szakosztály, munkahelyi és területi csoport, tagozati klub, illetve munkacsoport létrehozását és megszüntetését a Titkárság nyilvántartásba veszi.

12.6. A tagozatok vezetősége legalább negyedévente ülésezik. A tagozat elnöke vagy társelnöke az elnökségi ülések állandó meghívottja tanácskozási joggal, aki rendszeresen tájékoztatja az elnökséget a tagozat tevékenységéről.  

13. paragrafus
Szakosztályok

13.1. A szakosztályok az általuk művelt szakterületen, műszaki, gazdasági, piaci, szabályozási és tudományos ismereteket terjesztő, valamint szakmai érdekegyeztető és érdekfeltáró tevékenységet folytatnak, szakosztályi klubot működtethetnek.

13.2. Szakosztály (ide értve a továbbiakban a szakosztályként működő klubot is) akkor alakítható, ha legalább 10 rendes tag (továbbiakban: tag) szavazati jogát az illető szakosztályhoz regisztrálja. A szakosztály neve kötődjön a megcélzott szakterülethez. A szakosztály nevét - egyesületi szintű összehangoltság érdekében - az elnökség hagyja jóvá.

• A szakosztály működési rendjét és tevékenységét az alapszabály keretei között maga határozza meg és azt a szakosztályi ülés fogadja el. Az elfogadott működési rendről a Szakosztály tájékoztatja az elnökséget.
• A szakosztály munkáját a szakosztályi ülés által három évre megválasztott vezetőség, élén az elnökkel, irányítja.
• A szakosztály döntéshozó szerve a szakosztályi ülés, amelyet a szakosztály elnöke készít elő és hív össze. Szakosztályülést a tagok 1/3-ának kérésére is össze kell hívni.
• A szakosztály megalakulásáról (nevének, működési területének és rendjének, regisztrált tagjai listájának megküldésével), munkájáról, éves tevékenységéről, határozatairól, valamint megszűnéséről minden év március 31-ig tájékoztatja az elnökséget. A határozatokat jegyzőkönyvben kell rögzíteni és megőrizni. A Szakosztály éves munkatervét tájékoztatás céljából minden év január 31-ig megküldi az elnökségnek. Jelen pontban foglalt tájékoztatási kötelezettség elmulasztása esetén, az elnökség, illetőleg a tagozat – a tájékoztatás pótlására tűzött határidő eredménytelen elteltét követően – kezdeményezi a szakosztály vezetőségének összehívását.
• Amennyiben a szakosztály regisztrált tagjainak száma tizenkét hónapon keresztül 10 alá csökken, az elnökség, illetőleg a tagozat megindítja a szakosztályt megszüntető eljárást.

14. paragrafus
Munkahelyi és területi csoportok

14.1. A munkahelyi és területi csoportok (továbbiakban csoportok) az egyesületi munka műhelyei, az Egyesületi tagok önkéntes elhatározással, valamely azonos érdekeltségi körben létrehozott szervezetei. A csoport elnevezése kötődjék a munkahely, illetve a földrajzi terület nevéhez. A csoport nevét - egyesületi szintű összehangoltság érdekében - az elnökség hagyja jóvá.

14.2. A csoportok gazdálkodó szervezetnél, illetve intézményeknél, az ország különböző városaiban és a megyékben egyaránt megalakíthatók, ha legalább 10 rendes tag (továbbiakban: tag) szavazati jogát a csoporthoz regisztrálja.

• A csoportok működési rendjét és tevékenységét az alapszabály keretei között maga határozza meg és saját közgyűlése fogadja el. Az elfogadott működési rendről a csoport tájékoztatja az elnökséget.
• A csoport munkáját a közgyűlése által három évre megválasztott háromtagú vezetőség, élén az elnökkel, irányítja.
• A csoport döntéshozó szerve a közgyűlés, amit a csoport elnöke készít elő és hív össze. Közgyűlést a tagok 1/3-ának kérésére is össze kell hívni.
• A csoport megalakulásáról (nevének, működési területének és rendjének, regisztrált tagjai listájának megküldésével), munkájáról, éves tevékenységéről, határozatairól, valamint megszűnéséről minden év március 31-ig tájékoztatja az elnökséget. A határozatokat jegyzőkönyvben kell rögzíteni és megőrizni. A csoport éves munkatervét tájékoztatás céljából minden év január 31-ig megküldi az elnökségnek. Jelen pontban foglalt tájékoztatási kötelezettség elmulasztása esetén, az elnökség, illetőleg a tagozat – a tájékoztatás pótlására tűzött határidő eredménytelen elteltét követően – kezdeményezi a csoport vezetőségének összehívását.
• Amennyiben a csoport regisztrált tagjainak száma tizenkét hónapon keresztül 10 alá csökken, az elnökség, illetőleg a tagozat megindítja a csoportot megszüntető eljárást.

15. paragrafus
Klubok, munkabizottságok, munkacsoportok

15.1. Az Egyesület ifjúsági tanácsa és szenior tanácsa, valamint tagozatai és szakmai közösségei klubot hozhatnak létre, működtethetnek. A klubot létrehozó szerv - az Egyesület Titkárságán keresztül - tájékoztatja az elnökséget a klub megalakulásáról és tervezett munkájáról. A klub tevékenységéről a klubot létrehozó szerv rendszeresen tájékoztatást ad az elnökségnek. Klub létrehozását az elnökség is kezdeményezheti.

15.2. Az elnökség a kiemelt fontosságú tématerületeken folyó tevékenységek hatékonysága érdekében állandó munkabizottságokat működtet, amelynek vezetője elnökségi tag kell legyen. Ezek: tudományos munkabizottság, gazdasági munkabizottság, tagságfejlesztési munkabizottság, külkapcsolati munkabizottság, díj munkabizottság. E munkabizottságokon kívül az elnökség saját, tagozati vagy szakosztályi kezdeményezésre további munkabizottságokat  is létrehozhat.

15.2.1. A tudományos munkabizottság feladata tudományos eredmények, műszaki, piaci és szabályozási trendek, technológiai innovációk megismertetésének elősegítése, a tudástranszfer támogatása, pályázatok értékelése, szakmai rendezvények kezdeményezése, koordinálása. A tudományos munkabizottság munkáját a tudományos ügyekért felelős elnökségi tag irányítja és az alelnök felügyeli.

15.2.2. A gazdasági munkabizottság tevékenységi körébe tartozik az Egyesület gazdasági tevékenységének felügyelete, a mérleg elkészítése, az éves költségvetés előkészítése. A gazdasági munkabizottságot e területért felelős elnökségi tag irányítja, és a főtitkár vagy helyettese felügyeli.

15.2.3. A tagságfejlesztési munkabizottság alapvető feladata a tagsággal való kapcsolattartás, és a fiatalok belépésének, az utánpótlás biztosításának elősegítése. A tagságfejlesztési munkabizottságot e területért felelős illetékes elnökségi tag irányítja és a főtitkár vagy helyettese felügyeli.

15.2.4. A külkapcsolati munkabizottság feladata az Egyesület hazai és nemzetközi kapcsolatainak ápolása, fejlesztése, beleértve civil szervezeteket, kormányzati és ipari kapcsolatokat, hazai és nemzetközi szakmai szervezeti kapcsolatokat. A külkapcsolati munkabizottságot e területért felelős elnökségi tag irányítja, és az elnök vagy az alelnök felügyeli.

15.2.5. A díj munkabizottság feladata az Egyesületi díjakra, kitüntetésekre, jutalmakra, jelvényekre, emlékérmékre, elismerő oklevélre, tiszteletbeli egyesületi és szenátusi tagságra legalkalmasabb személyek feltárása, kiválasztása és elismerésük előterjesztése az elnökségnek. A díjbizottságot a főtitkár irányítja.

15.3. Az Egyesület tevékenységével kapcsolatos mérnöki, gazdasági és jogi feladatok megoldására, megbízásos munkák végzésére az országos vezető szervek és az egyesületi szervezeti egységek állandó, illetve „ad hoc" munkacsoportokat hozhatnak létre. A munkacsoportot létrehozó szerv tájékoztatja az elnökséget a munkacsoport megalakulásáról és tervezett munkájáról. A határozatokat jegyzőkönyvben kell rögzíteni és megőrizni. A munkacsoportok szükség szerint üléseznek és a munkájukról készített időszakos és/vagy zárójelentésüket, a munkacsoportot létrehozó szervhez vagy szervezethez nyújtják be, amely azt felülvizsgálja és a további szükséges intézkedéseket megteszi.

16. paragrafus
Az Egyesület vezető tisztségviselői

16.1. Az Egyesület vezető tisztségviselői az elnökség tagjai, azaz az Egyesület elnöke, alelnöke, főtitkára, főtitkárhelyettese, valamint az elnökség tudományos, gazdasági, tagságfejlesztési, szakmai közösségi, külkapcsolati ügyekért felelős további öt tagja. Az Egyesület első vezető tisztségviselője az Egyesület elnöke. A vezető tisztségviselő funkció a megválasztással és a társadalmi tevékenységként ellátandó tisztség elfogadásával keletkezik. 

16.2. A tisztség megszűnik:

a) határozott idejű megbízatás esetén a megbízás időtartamának lejártával;
b) megszüntető feltételhez kötött megbízatás esetén a feltétel bekövetkezésével;
c) visszahívással;
d) lemondással;
e) a vezető tisztségviselő halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével;
f) a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;
g) a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.

A tisztség megszűnésének időpontja felmentés és visszahívás, összeférhetetlenség megállapítása esetén az illetékes testületi határozat, lemondás esetén a benyújtás, bírósági ítélet esetén a jogerőre emelkedés napja.

16.3. A közhasznú szervezet megszűntét követő három évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be – annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig – vezető tisztséget,

• amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki,
• amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel,
• amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy az üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki,
• amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette vagy törölte.

16.4. A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

16.5. Az Egyesület vezető tisztségviselője magyar állampolgár, Magyarországon letelepedett, illetőleg magyarországi tartózkodási engedéllyel rendelkező nem magyar állampolgár lehet, feltéve, hogy nincs eltiltva a közügyek gyakorlásától és tagja az Egyesületnek. A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni.

16.6. A vezető tisztségviselők nem állhatnak egymással közeli hozzátartozói kapcsolatban és a döntések meghozatalánál az összeférhetetlenségre vonatkozó szabályoknak megfelelően járnak el.

16.7. Az Egyesület vezető tisztségviselői, a tisztség elfogadásával egyidejűleg tett nyilatkozatuk alapján feladataikat társadalmi megbízatásként vagy munkaviszonyban látják el. Munkajogviszony létesítése esetén a vezető tisztségviselő fölött a munkáltatói jogokat a közgyűlés gyakorolja. Részükre a közgyűlés tiszteletdíjat és költségtérítést állapíthat meg, illetőleg munkabért állapít meg. A díjazás mértékét és gyakoriságát a közgyűlés szükség szerint, de legalább évente a költségvetés elfogadásával egyidejűleg felülbírálni köteles. A vezető tisztségviselőnek a közgyűlés által megítélt keretből való bármilyen kifizetést a szenátus névre szólóan jóvá kell hagyjon.

16.8. Az elnök és az alelnök feladatai

• Az elnök képviseli az Egyesületet hatósági és más szervek előtt, valamint nemzetközi kapcsolatokban.
• Az elnök hívja össze a közgyűlést, a szenátust és vezeti e testületek ülését.
• Az elnök figyelemmel kíséri az alapszabály rendelkezéseinek betartását, a közgyűlés, a szenátus és az elnökség tevékenységét.
• Gondoskodik a testületi határozatok végrehajtásáról. Tevékenységéről beszámolni tartozik a szenátusnak és a közgyűlésnek.
• Felügyeli az Egyesület költségvetésében előirányzott összeg rendeltetésszerű, gazdaságos és a jogszabályoknak megfelelő felhasználását.
• Gyakorolja az Egyesület operatív igazgatója felett a munkáltatói és fegyelmi jogkört, a kinevezés és felmentés kivételével.
• Az elnököt akadályoztatása esetén az alelnök vagy a főtitkár helyettesíti. A közgyűlés az Egyesület más tagját is felhatalmazhatja meghatározott területre vonatkozó képviseleti joggal. Ilyen felhatalmazás esetén a felhatalmazás időtartama nem haladhatja meg a felhatalmazáskor tisztséget viselő elnök mandátumának idejét.
• Az elnök feladatait megoszthatja az alelnökkel és a főtitkárral, a feladatmegosztás azonban nem érinti az egyszemélyes felelősségét.

16.9. A főtitkár és a főtitkárhelyettes feladatai

• A főtitkár az elnökkel egyetértésben képviseli az Egyesületet hatósági és más szervek előtt.
• A főtitkár a szenátusi és az elnökségi ülések között folyamatosan irányítja az Egyesület tevékenységét.
• Gondoskodik a közgyűlés, a szenátus és az elnökségi ülések előkészítéséről, összehívja és vezeti az elnökség üléseit.
• Vezeti a díjbizottságot.
• Az elnökkel egyetértésben felügyeli az Egyesületi költségvetésben előirányzott összegek alapszabály szerinti felhasználását.
• Beszámol működéséről a közgyűlésnek, a szenátusnak és az elnökségnek.
• A főtitkár megtett intézkedéseiért felelősséggel tartozik az Egyesület országos vezető szervei, valamint az ellenőrzésre jogosult állami szervek előtt.
• A főtitkárhelyettes ellátja a főtitkár által rá bízott feladatokat és a főtitkárt távolléte vagy akadályoztatása esetén a főtitkárt helyettesíti.

16.10. Az elnökségi tagok további feladatai
A 15. §-ban meghatározottakon túl az elnök kijelölése alapján további munkabizottságok munkáját irányíthatják. Akadályoztatás esetén az elnökség döntése alapján egymást helyettesíthetik.

17. paragrafus
Titkárság

17.1. A Titkárság az Egyesület ügyintéző szerve, amelynek vezetője az operatív igazgató. Az operatív igazgató megbízását munkaszerződés rögzíti. Személyét az elnök javaslatára az elnökség választja ki, bízza meg, illetve menti fel. Az elnökség a szenátust és a közgyűlést a munkaszerződésről – tudomásulvétel céljából – tájékoztatni köteles. Az operatív igazgató felett a munkáltatói jogokat az elnök gyakorolja.

17.2. A Titkárság és az operatív igazgató feladatait az Egyesület Szervezeti és Működési Szabályzata állapítja meg. Az operatív igazgató gyakorolja az Egyesület alkalmazottai felett a munkáltatói jogkört.

17.3. Az Egyesület operatív igazgatója és alkalmazottja magyar állampolgár, Magyarországon letelepedett, illetőleg magyarországi tartózkodási engedéllyel rendelkező nem magyar állampolgár lehet, feltéve, hogy nincs eltiltva a közügyek gyakorlásától. Az operatív igazgató csak egyesületi tag lehet, aki – az Egyesületi elnök, a gazdasági ügyeként felelős elnökségi tag, az ellenőrző valamint az etikai bizottsági tagság kivételével – bármely társadalmi tisztségre is megválasztható.

18. paragrafus
Az Egyesület képviselete

Az Egyesület képviseletében egyszemélyi aláírásra az elnök, a főtitkár és az operatív igazgató jogosult, akik az Egyesület más tagját is felhatalmazhatják aláírási jogosultsággal. A felhatalmazás részletes szabályozását a Szervezeti és Működési Szabályzat tartalmazza.

19. paragrafus
Az Egyesület gazdálkodása

19.1. Az Egyesület éves költségvetés alapján gazdálkodik, melyet az elnökség előterjesztése alapján a közgyűlés fogad el és amelyet a közgyűlés az előző évi közhasznúsági melléklet elfogadásával egyidejűleg hagy jóvá.

19.2. Az Egyesület gazdasági-vállalkozási tevékenységet csak másodlagos jelleggel és csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez. Az Egyesület a gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt kizárólag ezen Alapszabályban meghatározott közhasznú tevékenységére fordítja.

19.3. Az Egyesület működési bevételei az alábbiak:

• tagdíjak,
• az államháztartás alrendszereitől, más adományozóktól közhasznú céljára vagy működési költségei fedezésére kapott támogatás, illetve adomány,
• a vállalkozási tevékenységből származó bevétel,
• pályázatok során nyert támogatási összegek,
• közhasznú tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel,
• egyéb cél szerinti tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel,
• az Egyesület eszközeinek befektetéseiből származó bevétel,
• átmenetileg szabad pénzeszközeinek kamataiból származó bevétel,
• egyéb, a fenti pontok alá nem tartozó bevétel.

19.4. Az Egyesület bevételeivel önállóan gazdálkodik, tartozásaiért a saját vagyonával felel. A tagok az Egyesület tartozásaiért – a befizetett tagdíjon túlmenőn – saját vagyonukkal nem felelnek.

19.5. A közhasznú szervezet a vezető tisztségviselőt, a támogatót, az önkéntest, valamint e személyek hozzátartozóját – a tagok által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatások, illetve az Egyesület által a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő juttatások kivételével – cél szerinti juttatásban nem részesítheti.

19.6. Az Egyesület váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki, vállalkozásának fejlesztéséhez közhasznú tevékenységét veszélyeztető mértékű hitelt nem vehet fel.

19.7. Az Egyesület befektetési tevékenységének szabályozását a 2. Függelék (Befektetési Szabályzat) tartalmazza. A Befektetési Szabályzatot az ellenőrző bizottság véleményének kikérését követően a közgyűlés fogadja el.

19.8. Az Egyesület nevében vagy javára történő adománygyűjtés csak az Egyesület írásbeli meghatalmazása alapján végezhető. Az Egyesület nevében vagy javára történő adománygyűjtés nem járhat az adományozók, illetőleg más személyek zaklatásával, a személyhez fűződő jogok és az emberi méltóság sérelmével.

19.9. Az Egyesület gazdálkodásának és ügyvitelének részletes szabályait a Szervezeti és Működési Szabályzat tartalmazza.

19.10. Az Egyesület működéséről, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről az üzleti év lezárását követően az üzleti év utolsó napjával a jogszabályban meghatározottak szerint köteles beszámolót készíteni. Az üzleti év azonos a naptári évvel.

19.11. Az Egyesület beszámolója tartalmazza a mérleget (egyszerűsített mérleget), az eredmény kimutatást (eredmény levezetést), a közhasznúsági mellékletet, kiegészítő mellékletet és a könyvvizsgálói jelentést.

19.12. A közhasznúsági melléklet tartalmazza a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást, a közhasznú cél szerinti juttatások kimutatását, a vezető tisztségviselőknek nyújtott juttatások összegét és a juttatásban részesülő vezető tisztségek felsorolását.

19.13. Az Egyesület minden év május hó 31. napjáig előző évről készített beszámolóját és a közhasznúsági jelentést az Országos Bírósági Hivatalnál az Ectv. 30.§ (1-3) bekezdésében meghatározott módon letétbe helyezi.

19.14. Az Egyesület beszámolójába és a közhasznúsági mellékletbe bárki betekinthet, illetőleg abból saját költségére másolatot készíthet.

19.15. Az Egyesület éves költségvetési tervében jóváhagyott összeg rendeltetésszerű és a mindenkori pénzügyi előírásoknak megfelelő felhasználásáért a főtitkár és az operatív igazgató egyetemlegesen felelős.

19.16. A szervezeti egységek és az egyesületi tanácsadó testületek az Egyesület költségvetésében rendelkezésükre bocsátott éves ellátmányból és egyéb bevételeikből az Egyesület Szervezeti és Működési Szabályzatában rögzített módon gazdálkodnak. Munkavállalásra irányuló jogviszonyt nem létesíthetnek, anyagi elszámolásukért a szerv vezetője felelős. 

20. paragrafus
Iratbetekintés, nyilvánosságra hozatal

20.1. Az Egyesület működése során keletkezett iratokba a betekintés lehetőségét az Egyesület főtitkára biztosítja az érdeklődő részére munkanapokon előzetesen egyeztetett időpontban az Egyesület székhelyén, felügyelet mellett.

20.2. Az Egyesület a működésére és szolgáltatásai igénybevételének módjára vonatkozó információt, valamint a beszámolóit a HTE honlapján keresztül hozza nyilvánosságra.

21. paragrafus
Az Egyesület megszűnése

21.1. Az Egyesület megszűnik:

• feloszlásának vagy más egyesülettel való egyesülésének a közgyűlés által történt kimondásával,
• feloszlatásával,
• megszűnésének megállapításával.

21.2.  A közgyűlés nem dönthet az Egyesület feloszlásáról, ha az Egyesülettel szemben lefolytatott végrehajtás eredménytelen volt vagy az Egyesület fizetésképtelenségét a bíróság megállapította.

21.3. Az Egyesület megszűnése esetén vagyonának felhasználásáról a közgyűlés rendelkezik. Ha a vagyonról a közgyűlés nem dönt, továbbá, ha az Egyesület feloszlatással szűnik meg, vagy megszűnését állapították meg és a vagyonról nem történt rendelkezés, a vagyonát – a hitelezők kielégítése után –  az Ectv-ben meghatározott célra kell fordítani és az ott megjelölt módon kell nyilvánosságra hozni.

22. paragrafus
Záró rendelkezések

22.1. Azokban a kérdésekben, amelyekről az alapszabály nem rendelkezik,  az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény rendelkezései irányadóak.

22.2. Jelen alapszabályt függelékeivel együtt az Egyesület 2021. évi rendes közgyűlése fogadta el, a korábbi alapszabály módosításaként. Az alapszabály kihirdetésével lép hatályba.

 

 

1. Függelék
Az Egyesület díjai, jelvényei, elismerései

1. Puskás Tivadar díj

Puskás Tivadar emlékére a Hírközlési és Informatikai Tudományos Egyesület Puskás Tivadar díjat alapított. Az alapítás célja a távközlés, műsorszórás, informatika, elektronika és tartalomkezelés fejlesztése terén kimagasló érdemeket szerzett személy kitüntetése.
A díj adományozható az alábbi feltételek közül legalább kettőnek együttes teljesítéséért:

• Az Egyesület szakterületén több éven át végzett áldozatkész és eredményes egyesületi társadalmi munkáért.
• Az Egyesület szakterületén végzett kimagasló mérnöki teljesítményért (hosszú időn keresztül végzett eredményes munkásságért, nagy gazdasági jelentőségű új műszaki megoldás, termék, konstrukció, alkalmazás, stb. kidolgozásáért).
• Az Egyesület szakterületén végzett kiemelkedő jogi, közgazdasági, illetve szervezési munkásságért.
• Az Egyesület szakterületén végzett kimagasló elméleti, irodalmi vagy oktatási munkásságért.

Az érem adományozásával járó Puskás Tivadar díjat évenként adják ki az arra érdemes legfeljebb 5 személy részére.

Puskás Tivadar díj nemzetközi tagozat
Puskás Tivadar díj nemzetközi tagozata adható az Egyesület eredményes nemzetközi tevékenyégének támogatásában kimagasló érdemeket szerzett  személyek részére.
A díj adományozható az alábbi feltételek közül legalább kettőnek az együttes teljesítéséért:

• Eredményes munkavégzés nemzetközi jelentőségű, az Egyesület és Magyarország nemzetközi jó hírnevét és elismertségét szolgáló konferenciák, kiállítások vagy más, nagy nemzetközi szakmai események Magyarországon, a HTE általi rendezése jogának a megszerzésében, valamint az esemény előkészítésében.
• Eredményes munkavégzés a Magyarországon megrendezett nemzetközi jelentőségű, az Egyesület és Magyarország nemzetközi jó hírnevét és elismertségét szolgáló konferenciák, kiállítások vagy más, nagy nemzetközi szakmai események HTE általi lebonyolításának a támogatásában. 
• Eredményes munkavégzés nemzetközi elismertséggel rendelkező szakemberek megnyerésében az Egyesület által rendezett konferenciák vagy más szakmai események kiemelt előadói vagy résztvevői szerepének vállalására.
• Az Egyesület külföldre irányuló, az Egyesület és Magyarország nemzetközi elismertségét szolgáló tevékenységének a hatékony támogatása.
• Eredményes munkavégzés az Egyesület határon túli társszervezeteinek a létrehozásában, működtetésében, valamint a szervezetközi együttműködés fejlesztésében.

A „Puskás Tivadar Award" feliratú érem adományozásával járó Puskás Tivadar díj nemzetközi tagozatát évenként adják ki az arra érdemes legfeljebb 2 személy részére. A Puskás Tivadar díj és a Puskás Tivadar díj nemzetközi tagozata egyazon személynek legfeljebb kétszer adományozható. A díjat a kitüntetetteknek közgyűlésen vagy szenátusi ülésen, illetve az elnökség által meghatározott ünnepélyes alkalommal adják át. A díj visszavonásáról – indokolt esetben – a közgyűlés dönt.

 

2. Pollák – Virág díj

A Hírközlési és Informatikai Tudományos Egyesület Pollák Antal és Virág József, a magyar híradástechnika úttörő műszaki szakembereinek emlékére Pollák–Virág díj elnevezéssel díjat alapított. A díj alapításának célja, hogy az Egyesület tudományos folyóiratának szakmai, tudományos színvonalát emelje és elősegítse a hazai távközlés, műsorszórás, informatika, elektronika és tartalomkezelés szakirodalmának fejlődését.
A díj odaítélésének szempontjai:

• A Pollák–Virág díjat elnyerheti minden magyar vagy külföldi állampolgár, akinek dolgozata az Egyesület folyóiratában megjelent, illetve vendégszerkesztőként vett részt egy adott szám magas szintű megvalósításában.
• A díj kimagasló színvonalú dolgozat alapján adható ki. Előnyben részesíthetők azok a cikkek, amelyek elősegítik az adott időszak tudományos, műszaki problémáinak megoldását.
• A díjjal kitüntethetők olyan, nem önálló kutatásokon alapuló dolgozatok is, amelyek nagymértékben elősegítik a szakmai továbbképzést.

Évenként egyszer, legfeljebb 6 díj adható ki közgyűlésen vagy szenátusi ülésen, illetve az elnökség által meghatározott ünnepélyes alkalommal. Az oklevéllel járó díj többször is adományozható.

 

3. Kempelen Farkas díj

A gépi beszédfeldolgozás területén kiemelkedő szakmai teljesítmények elismerésére a Hírközlési és Informatikai Tudományos Egyesület, a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság és az Optikai, Akusztikai és Filmtechnikai Egyesület által alapított díj.
A díjat olyan személyek kaphatják meg, akik közvetlenül, vagy a határterületi tudományok – távközlés, számítástudomány, akusztika, nyelvtudomány, pszichológia, hallás- és beszéd fiziológia, logopédia, mikroelektronika, jelfeldolgozás, mesterséges intelligencia, alakzat-felismerés stb. – művelésén keresztül jelentős mértékben hozzájárultak a gépi beszédfeldolgozás fejlődéséhez, függetlenül attól, hogy hozzájárulásukat az alaptudományoktól a megvalósításig, illetve alkalmazásig terjedő alkalmazói folyamat mely részterületén tették.
A Kempelen Farkas díjat évente legfeljebb 2 főnek adja ki az alapító és támogató szervezetek által delegált személyekből álló kuratórium. A HTE képviseletét a díjbizottság elnöke látja el.
A díj többször is adományozható.
A díj visszavonására akkor kerülhet sor, ha valamennyi alapító és támogató szervezet legfelsőbb szerve e mellett dönt.

 

4. Egyesületi arany és ezüst jelvény

A Hírközlési és Informatikai Tudományos Egyesület az Egyesületben végzett kiemelkedő és eredményes társadalmi munka elismerésére arany és ezüst jelvényt alapított. E jelvénnyel jutalmazhatók azok a külföldi állampolgárságú szakemberek is, akik az Egyesület érdekében kiemelkedő tevékenységet folytattak.
Az Egyesületi arany és ezüst jelvény odaítélésére – a javasolt személyek társadalmi munkássága alapján – az Egyesület szervezeteinek vezetőségei és tagjai tesznek javaslatot a díjbizottságnak.
Az arany jelvény adományozásának előfeltétele – magyar állampolgárságú személyek esetében – legalább két évi tagság.
Az arany egyesületi jelvényből évente legfeljebb 10 darab, az ezüstből évente legfeljebb 20 darab adományozható. A jelvény többször is adományozható.
A jelvényeket közgyűlésen vagy szenátusi ülésen, illetve az elnökség által meghatározott ünnepélyes alkalommal adják át a kitüntetetteknek. Ez alól külföldi állampolgárságú személyek esetében kivétel tehető.
Az arany és ezüst jelvény visszavonásáról – indokolt esetben – a közgyűlés dönt.

 

5. Az Egyesület tiszteletbeli elnöke, tiszteletbeli és címzetes szenátora

Az Egyesület tagjait és tiszteletbeli tagjait az Egyesületben kifejtett évtizedes áldozatos társadalmi munkásságért, illetve az Egyesület elismertségéért, eredményességéért végzett kiemelkedő tevékenységért az Egyesület közgyűlése tiszteletbeli szenátorrá nyilváníthatja. Az erre vonatkozó javaslatot az elnökség készíti elő, tekintetbe véve, hogy a tiszteletbeli szenátorok száma nem haladhatja meg a szenátus rendes tagjainak számát. A javaslatot jóváhagyásra az Egyesület elnöke terjeszti a közgyűlés elé. A cím adományozását követő öt évig érvényes, adományozása megismételhető.
Az Egyesület elnöksége kiemelt egyesületi feladatot ellátó, de a szenátusban szavazati joggal nem rendelkező személyeket, megbízatásuk időszakára, de legfeljebb egy évre címzetes szenátori címmel ruházhatja fel. A címmel való felruházás megismételhető, azonban a címet egyidejűleg legfeljebb tíz személy viselheti.
Az Egyesület megválasztott elnökeit, leköszönésük után érdemei elismeréseként az Egyesület közgyűlése tiszteletbeli elnökének nyilváníthatja. Az erre vonatkozó javaslatot jóváhagyásra az Egyesület aktív elnöke terjeszti a közgyűlés elé.
Az elismerő címek visszavonásáról – indokolt esetben – a közgyűlés dönt. 

2. Függelék
Az Egyesület befektetési szabályzata

1. Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény szerint befektetési tevékenységnek minősül a közhasznú szervezet saját eszközeiből történő értékpapír, társasági tagsági jogviszonyból eredő vagyonértékű jog, ingatlan és más egyéb éven túli befektetést szolgáló vagyontárgy szerzésére irányuló tevékenysége (Ectv. 2.§ 3./).

2. Az Egyesület bármilyen befektetést csak az Alapszabályban rögzített céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végezhet.

3. A befektetésekből származó haszon az Egyesület Alapszabályában meghatározott közhasznú céljaira fordítandó.

 

4. Az elnökség 2/3-os többségi határozata szükséges az alábbi döntések meghozatalához:

• gazdasági társaság alapításához, gazdasági társaságban tulajdonrész megszerzéséhez, a meghatározó döntési súlyú tulajdoni arány lecsökkentéséhez, valamint bármely az Egyesület tulajdonát képező vagyonelem apportálásához,
• gazdasági társaságban való részvétel esetén az Egyesület tulajdonosi viselkedését meghatározó kérdések eldöntéséhez,
• gazdasági társaságban, többségi tulajdonosként való részvétel esetén a gazdasági társaság átalakításához, más társasággal való egyesüléséhez, megszüntetéséhez, alaptőke (törzstőke) felemeléséhez illetve, leszállításához,
• gazdasági társaságban való részvétel esetén, az Egyesületet, mint tulajdonost képviselő vezető tisztségviselő kijelöléséhez,
• értékpapírokkal kapcsolatos ügyletek megkötéséhez a közgyűlés által megállapított éves költségvetési tervben jóváhagyott feltételek figyelembevételével.

5. Ingatlan és más egyéb hosszú távú (azaz egy évnél hosszabb időre szóló) befektetést szolgáló, nem értékpapír jellegű vagyontárgy megszerzéséhez az elnökség 3/4-es többségi határozata és a közgyűlés jóváhagyása szükséges.

6. Az Egyesület közgyűlése által jóváhagyandó éves közhasznúsági mellékletnek tartalmaznia kell az Egyesület befektetési tevékenységéről készült beszámolót is.

7. Jelen befektetési szabályzat összhangban van az Egyesület Alapszabályának rendelkezéseivel.

_  _  _

Budapest, 2021. szeptember 2.