HTE 75 Infokommunikációs víziók
|
|  |
Sallai Gyula, Vida Rolland, Bacsárdi László, Vágujhelyi Ferenc, Gyires-Tóth Bálint, Buttyán Levente, Baranyi Péter, Rab Árpád, Bartolits István
HTE 75 Infokommunikációs víziók 
A HTE 75 éves évfordulójához kapcsolódóan a digitalizáció megatrendjének áttekintése után a cikk hét víziót tartalmaz, kitekintéseket a hálózati technológiák, a kvantum-infokommunikáció, a blokklánc technológiák, a mesterséges intelligencia, a kiberbiztonság, az infotáció és az infokommunikációs technológiák társadalmai hatásainak következő évtizedeire, és áttekinti öszszefonódásaikat.
Vida Rolland
A hálózati technológiák jövője: vízió 2040-re
Ahhoz, hogy valaki megjósolja a technológiai fejlődés jövőjét, ráadásul 10-15 éves időtávlatban, viszonylag nagy bátorságra van szükség. Számos olyan példát ismerünk, amikor híres szakemberek, piacvezető világcégek, vagy ismert újságírók, véleményvezérek álltak elő olyan jóslatokkal, melyek egyáltalán nem váltak valóra, kínos helyzetbe hozva a mögöttük felsorakozó szakértőket.
Bacsárdi László
A kvantum-infokommunikáció jövőképe
A kvantummechanika születését követően az első kvantumtechnológiai forradalom számos eszközt adott számunkra, és ma már elképzelhetetlen lenne az életünk napelemek, nukleáris energia, félvezetők vagy éppen lézerek nélkül. Napjainkban a második kvantumtechnológiai forradalom korát éljük, amelyet az jellemez, hogy képesek vagyunk egyedi részecskéket (atomokat, spineket, fotonokat) is manipulálni, oly módon, amely korábban elképzelhetetlennek tűnt. Ez a forradalom négy nagy területen jelenik meg: kvantumszámítógép, kvantumkommunikáció, kvantumszimuláció és kvantumérzékelés. 2023-ban közel negyven milliárd dollárra becsülték a kvantumtechnológiával kapcsolatos kutatások és fejlesztések értékét. A négy terület közül a kvantumkommunikációnak, amelyet inkább már kvantum-infokommunikációnak nevezhetnénk, kiemelt jelentősége van, már most több kereskedelmi célú termék érhető el a piacon, s folyamatosan jelennek meg újabb cégek innovatív termékeikkel.
Vágujhelyi Ferenc
Blokklánc technológiák: vízió az elkövetkezendő 10-15 évre
A blokkláncról elmondható, hogy a legtöbb előnyt nem ott fogjuk kiaknázni a technológiából, ahol megalkotói gondolták. Ők ugyanis egy decentralizált rendszerben működő elektronikus pénz megteremtését tűzték ki célul. Ehhez hiteles elektronikus „bankjegyeket” (vagy pénzérméket) kellett létrehozniuk, amihez az aszimmetrikus kulcsú kriptográfián alapuló elektronikus aláírást használták. Mivel az elektronikus jel korlátlanul és tökéletesen másolható, így azt is meg kellett oldani, hogy annak elköltésére csak az utolsó tulajdonos legyen képes, de ő is csak egyszer. Ez már csak egy közösen vezetett nyilvántartással volt megoldható. Fáradozásaikat azért koronázhatta siker, mert olyan konszenzus-protokollt találtak ki, amelyben mindenki a befektetett erőforrások arányában szólhatott bele a működésbe. Aki viszont sokat fektetett be, annak már több hasznot hozott a korrekt működés, mint a csalás, amely a teljes rendszerbe vetett bizalmat romba döntötte volna, így elértéktelenítve korábbi befektetéseit. Az eredmény a Bitcoin, az okosszerződések futtatására képes Ethereum és számos társuk lett. A siker mércéje az, hogy a kriptopiacból 48 százalékkal részesedő Bitcoin piaci kapitalizációja jelenleg (2024.02.24.) ezer milliárd dollár, ami a gazdasági megfontolásokon túl a matematikai és műszaki megoldásba vetett óriási bizalmat is mutatja.
Gyires-Tóth Bálint
Mesterséges Intelligencia – a harmincas években
A mesterséges intelligencia (MI vagy AI az angol Artificial Intelligence rövidítéséből) a számítástudománynak az az ága, amely intelligens viselkedésre képes informatikai rendszerek létrehozásával foglalkozik. Egy tágabb definíció szerint az MI olyan rendszereket vagy gépeket jelent, amelyek képesek a természetes intelligenciához hasonló kognitív funkciók elvégzésére, mint például a tanulás, a problémamegoldás, alkalmazkodás vagy a tervezés – miközben az ember által kezelhető adatoknál nagyságrendekkel nagyobb információmennyiséget képesek feldolgozni.
Buttyán Levente
Kiberbiztonság – helyzetkép és kitekintés a jövőre
Mára a kibertér mindennapi tevékenységünk színterévé vált, és függésünk az információs technológiáktól (azaz a számítógépes rendszerektől és az azokat összekötő hálózatoktól) kritikus mértékű. Sem a munkánkat, sem a magánéletünket nem tudjuk már elképzelni az internet és az azon keresztül elérhető szolgáltatások nélkül, és a fiatalabb generációkra ez még inkább igaz. Mindanynyian tudjuk azonban, hogy ez a trend veszélyeket is jelent számunkra: informatikai rendszereink és az azok által kezelt adatok ki vannak téve a kibertér felől érkező támadásoknak. Rosszindulatú hekkerek próbálnak folyamatosan betörni rendszereinkbe, és ellopni vagy elérhetetlenné tenni adatainkat, hogy aztán eladják azokat vagy váltságdíjat követeljenek a visszaszolgáltatásukért.
Baranyi Péter
Infotáció, az információ-vonzás koncepciója
Az elmúlt évtizedben az internetfejlesztés céljai nagyrészt megvalósultak, a megoldások megerősödtek. A legdinamikusabb fejlődés a digitális valóság technológiák (kiterjesztett, virtuális és kevert valóság, AR/VR/ MR) és a mesterséges intelligencia (AI) terén történt. Az emberek és tárgyak internetét egyesítő Internet of Everything (IoE) koncepcióján túl az Internet of Digital & Cognitive Realities (IoD) már a kognitív entitások legszélesebb körének hálózatba szervezését is magában foglalja, és tudatosan épít az AI-ra és az AR/VR/MR-re, integrálja azokat [1]. De mi lesz ezután, mi van a látóhatáron, milyen új fogalmak megjelenésére számíthatunk?
Rab Árpád
Kell-e félnünk a jövőtől?
A kultúra az emberiség túlélési stratégiája, az intelligencia és az együttműködés teszi az emberiséget sikeressé. Rendkívül izgalmas időket élünk, döbbenetes sebességű és mélységű események, lehetőségek, kihívások zajlanak egyéni és társadalmi szinten is. Sosem volt még ennyi lehetőségünk, ennyi eszközünk, és sosem voltak még ekkora nagy kihívásaink sem, gondoljunk akár a fenntartható fejlődésre, életszínvonalunk megtartására, vagy a transzhumanizmus mindennapjainkat formáló erejére.
Bartolits István
Összegzés, a trendek összefonódása, feladataink
Hét előrejelzést olvashattunk az előzőekben az infokommunikáció egyes területeinek a jövőjére vonatkozóan és a szakértők szerint – amint azt többen is megfogalmazták – nagy bátorság volt a tizenöt éves előrejelzést felvállalni. Nyilván, az egyre gyorsuló technológiai fejlődés mellett is ez egy nehéz műfaj, de már régebben is annak számított. Erre utal a Nobel-díjas Niels Bohr mondása is: „Prediction is very difficult, especially about the future”, azaz „Az előrejelzés nagyon nehéz dolog, különösen, ha a jövőre vonatkozik”. Ugyanakkor teljesen természetes igény, hogy szakavatott, az illető szakterületet aktívan művelő szakemberek véleményére vagyunk a leginkább kíváncsiak a várható jövőt illetően.