Infokommunikáció - kérdések és trendek
KÁTAI ROLAND
Skálázódó AI
Az MI-fejlesztés szűk keresztmetszete néhány év alatt áthelyeződött. Korábban a technológiai képesség korlátozott bennünket; ma egyre inkább az, hogy megtaláljuk-e a valódi, megoldásra érdemes problémát, fel tudjuk-e építeni köré a megfelelő szervezetet, és van-e fegyelmünk a megoldást valóban skálázni. Egy nagyvállalati MI-terület gyakorlatából levonva: a mesterséges intelligencia bevezetése ma elsősorban nem mérnöki, hanem koordinációs és változáskezelési feladat. A cikk az AI Hungary 2026 konferencián tartott „Skálázódó AI” című előadás [1] szerkesztett, bővített változata.
MOLNÁR ATTILA
Válaszok a mesterséges intelligencia kockázataira
A mesterséges intelligencia terjedése az infokommunikációs infrastruktúrákban és a vállalati döntéstámogatásban átrajzolja a kiberbiztonság kockázati térképét. Az autonóm MI-ágensek megjelenése olyan új fenyegetési kategóriákat teremt, amelyekre a hagyományos, szabályalapú védelmi eszközök nem adnak kielégítő választ. Az MI-alapú kibertámadások és a szervezeteken belüli MI-kockázatok, továbbá a védekezés technológiai és szabályozási eszközei, végül a 2026. április végi AI Hungary Szimpózium, mind releváns szakmai tanulságokkal szolgálnak a hazai infokommunikációs szakemberek számára, akiknek egyre sürgetőbb feladatuk a mesterséges intelligencia kontrollált és biztonságos integrációja saját szervezeteikbe és ügyfeleik rendszereibe.
KOVÁCS BENEDEK, DESZTICS ARMAND, PAPP ZSÓFIA
Konnektivitási megoldások fizikai MI-hez a mobilhálózat peremén — A forgalomirányítási megközelítések összehasonlító elemzése
A fizikai MI megjelenése — autonóm robotok, drónok és járművek, amelyek a fizikai világban működnek — ultraalacsony késleltetésű számítási infrastruktúrát igényel a mobilhálózat peremén. Bár az 5G specifikációk több forgalomirányítási mechanizmust is definiálnak a felhasználói síkú adatok peremszámítási erőforrások felé terelésére, ezen mechanizmusok közötti választásnak mélyreható következményei vannak a késleltetés, a skálázhatóság és a szolgáltatás-folytonosság szempontjából mobilitás esetén. Ez a cikk két fő, 3GPP által definiált megközelítés összehasonlító elemzését mutatja be a mobilhálózati peremszámítás területén: az Uplink Classifier (ULCL) és a Multiple PDU Sessions megoldásokat. Hét technikai dimenzió szisztematikus értékelésén keresztül — adatútvonal-hatékonyság, titkosított forgalom kezelése, konfigurációs komplexitás, életciklus-csatolás, QoS-differenciálás, mobilitási hatás és UE-bevonás — bemutatjuk, hogy a Multiple PDU Sessions alapvetően jobb architektúrát biztosít a fizikai MI munkaterhelések számára. Egy háromrétegű átadás-együttműködési modellt javasolunk, amely a konnektivitási (SSC módok), szállítási (QUIC kapcsolatmigráció) és alkalmazási (kontextusáthelyezés) rétegeket fogja át az észlelt session-kimaradás csökkentése érdekében. Az architektúrát 3GPP Network Exposure és helymeghatározási szolgáltatások egészítik ki, amelyek térbeli tudatossággal rendelkező perem-alkalmazásokat tesznek lehetővé. A javasolt megközelítést egy autonóm robotkutya-demonstráción keresztül validáljuk, amely valós idejű YOLO-alapú objektumfelismerést alkalmaz a hálózat peremén, 33 ms alatti következtetési késleltetést érve el három független PDU session-ön keresztül, differenciált QoS-sel.
CSIZMADIA NORINA
Gigabit Program előkészítésének műhelytitkai
A Gigabit Magyarország Program előkészítése összehangolt szakmai és stratégiai tervezést igényélt annak érdekében, hogy az európai uniós célkitűzésekkel összhangban 2030-ra megvalósulhasson a mindenki számára egyaránt elérhető digitális alapinfrastruktúra. A program célja, hogy hazai és európai uniós források bevonásával a gazdaságilag kevésbé vonzó igényhelyeken is kiépülhessen a digitális gazdaság és társadalom alapjait megteremtő, jövőálló és fenntartható gigabitképes internetlefedettség. A háztartások ellátása mellett továbbra is kiemelt szerepet kapnak a közintézmények, valamint – hozzájárulva az 5G hálózat növekedéséhez – újdonságként megjelenik a mobil bázisállomások optikai lefedése is.
RAJKI ANNAMÁRIA
Lesz-e a streaming az új lineáris? avagy – Látjuk a változásokat, halljuk a mondásokat, de a valóság számít
Jelenleg a tartalompiacon valamennyi szereplő – a közösségi médiaplatformoktól a streamingszolgáltatókon át a telekommunikációs vállalatokig – ugyanazért a szűkös erőforrásért versenyez: a fogyasztók figyelméért, idejéért és a szórakozásra fordítható jövedelméért. A tartalompiaci harc nem statikus, hanem egy folyamatosan pulzáló verseny, ahol a siker kulcsa nem csupán a legjobb tartalmak előállítása, hanem egy olyan innovatív és reziliens üzleti modell kialakítása, amely képes kezelni a makrogazdasági bizonytalanságokat, kihasználni a technológiai nyújtotta lehetőségeket, valamint a legmagasabb szinten képes kiszolgálni a fogyasztók folyamatosan változó igényeit.
HERNÁDI ESZTER, PODOS-VETÉSI ANIKÓ
A biztos kapcsolat – kritikus kommunikáció a digitális állam korszakában
Tíz évvel ezelőtt a távközlési hálózat háttérben lapult – valahol a szervergépek és a kábelek között. Ma már erre épül az egészségügy, a közigazgatás, az energetika és a közlekedés. Ha kiesik, nem csupán szolgáltatások állnak le: az állami működés is sérülhet.
FINY KRISZTINA
A jövő csapatjátékosai – Z generáció a fedélzeten
A Z generáció már nem csak a jövő, hanem a jelen valósága is – a legfrissebb csapat a munkaerőpiacon, akiket számos izgalmas kérdés és megannyi erős sztereotípia övez. Mit tehetünk annak érdekében, hogy egyenrangú partnernek érezzék magukat a szervezetben és hogy teljes mértékben ki tudjuk aknázni azokat az erősségeket, amiket ennek az érdekes generációnak a képviselői hoznak magukkal az üzleti életbe? Hogy tudjuk a különböző generációkat közelíteni egymáshoz úgy, hogy közben a közös célok elérésére és a versenyképesség növelésére fókuszálunk?